Délmagyarország, 1917. április (6. évfolyam, 79-102. szám)

1917-04-28 / 101. szám

4 DELM A G Y ARORSZAG Szeged, 1917. április 28. mában vannak, |hogy a környezetre közvetlen veszélyt jelentenek. Ennek az elkülönítésinek a fertőzési veszély kizárása mellett nagyfon­tosságú eredménye az, ihogy a modern spéci ­íikus terápiánkkal a /betegséget magát /annyi­ra befolyásolhatjuk, hogy fertőző képességét elveszítve a javulás,'esetleg a teljes gyógyulás útjára tereljük a beteget, A másik nagy cso­portnál, ahol la fertőzöttség fennáll, de a köz­vetlen fertőzés veszélye nem nagy, tág tere nyilik az orvosi lelkiismeretességnek, tudás­nak, emberszeretetnek. Ezek a megbetegedések könnyebb for­máját, amelyek szakszem kezeléssel köny­nyen befolyásolhatók. Minthogy azonban a betegség lassú lefolyása .mellett a beteg mint­egy megszokja azokat a tüneteket, amelyeik neki nagyobb kellemetlenséget nem okoznak, az illető nem is érzi magát komoly betegnek s ezt a felfogását az orvos rendesen szépí­tett diagnózisával még megerősíti, mondhat­nám éppen ezzel hordják magukban a leg­nagyobb veszélyt, mert huzamosabb radikális kezelésnek nem vetik alá magukat s lassan­kint kifejlődik bennük a kór olyan forrnábap amikor a környezetet már közvetlenül is ve­szélyeztetik, de meg a teljes gyógyulás lehe­tőségét is gyakran kizárják. Anglia kevéssel a háború megindulása után ostromolt várhoz hasonlította a központ hatalmak helyzetét. Ez a hasonlat most már nemcsak Angliára és a többi ellenséges ál­lamra, hanem a legtöbb semlegesre, mond­hatni az egész világra áll. Egy francia nem­rég fenyegető világinségről beszélt, amely­nek legfőbb oka nem a közvetlen háborús pusztításokban és akadályokban rejli'k, ha­nem abban, hogy a talaj, nem termel elég élelmiszert miután földűli vesék hijján nem trágyázható kellően. Bi'/.ouyos, liogy jelenleg a legtöbb állam szűkében van az élelmisze­reknek és ezek az államok most egyre na­gyobi) mértékben kénytelenek utánozni a központi hatalmak kigúnyolj adagolási rend­szerét. Angliában nagy a cukor-, burgonya- és liszthiány, és az uj termésig minden hónap­ban rosszabbodással fenyeget. A tej hiány most kezdődik és a tejárak emelésével pró­bálják megelőzni. A tengeralattjáró-háború következtében sok egyéb élelmiszerben fa nagy a szűkség, de ezt a külföld előtt azzal leplezik, bogy a kormáy, amelynek kezében van a bevitel, uralja a kereskedelmet és ide­ig-óráig érvényesítheti maximális árait. A "jegyrendszert Angliában mint „német rend­szert" perhoreszkálják. I)e mert az önkéntes adagolás eddig eredménytelennek mutatko­zik, kénytelenek kerülő utón bevezetni a kényszer-adagolást. Igy például a nyilvános éttermek adagolását a tulajdonosok őrzik el­len. A háztartási fogyasztást a detailkereske­dők vásárló-lajstromával igyekeznek korlá­tozni: az egyes háztartások valamelyik üzlet­ben /bejelentik heti szükségletüket, ia több ke­reskedőnél való beiratkozást vagy bevásár­Ha a német tüdővósz-statiszti'kát tanul­mányozzuk a specifikus kezelés bevezetése óta, a legbámulatosabb eredményt látjuk. Ott minden betegpénztárnak megvan a maga tüdőbeteg rendelője s itt van a magyarázata talán annak, hogy mig nál/unk a katonák megbetegedési arányszáma horribilis, mert 90 percenkben tüdőfolyamatof Jehet náluk kimutatni, addig a németeknél életvidám, erőteljes, egészséges embereket látunk nagy átlagban. Alig egy fél generáeiónyi idő és szorgos munkálkodás képes volt ennyire megváltoz­tatni a képet. Ezért nem tudom eléggé figyelmébe aján­lani az érdekelteknek dr. Hollós indítványát, amelynek miden pontja hosszú évek mun­kálkodásának kikristályosodott igazsága s lelkiismeretlenség volna a várostól egy betű­jét is törölni. Büszkék és boldogok lehetünk, liogy egy Hollós felajánlja tudását és tapasz­talatait a közügynek s ennek a nagy eszxnéj nek a szolgálatában a város érdekét akarja szolgálni első sorban. Városunk egészségügye ezen a téren organizációra szorul s az indít­ványban felsorolt pontok megvalósítása az egyetlen ut a javulás felé. Dr. M. J. I lást szigorúan büntetik, másrészt az üzlettu­lajdonos csak. a bejegyzett vásárlóknak ad­hat árut, Franciaországban egyelőre csak a cukor­jegyet vezették be (hetenkint és fejenkint 750 gramm). A burgonyahiány óriási és leg­utóbb azzal is súlyosbodott, hogy a vissza­térő fagy nagy mennyiségeket — vetoburgo­nyái is — tönkretett. A kenyér nem olyan drága, mint Angliában de a minősége egyre rosszabb. A vaj a maximális árak bevezetés" óta eltűnt a piacról. A különböző cikkek jegy rendszerének kérdése állandóan nyilvá­nos megvitatás tárgya. Itt is a közelgő éhin-p ségtől tartanak. 1 Itália kormányában és az általa létesített bizottságokban a legnagyobb nyugtalanság mutatkozik. Minden lehetőt megpróbálnak, egyik rendszabályt a másik után ütik agyon. Nagy a hiány kenyérben, lisztben, cukorban, rizsben és burgonyában. Az édességek nagy mértékbeli való előállítása tilos. Csak egy­ségkenyeret szabad sütni, de ennek is alkal­matlan, elviselhetetlen formát találtak. Ezen persze változtatni kellett, mint ahogy az áraiknál és egyéb kérdésekben is a legszeren­csétlenebb bábáskodást visznek véghez. Egy kormányutasitás április elejére kilátásba he­lyezte a kenyér-, liszt-, cukor-, zsir- és rizs­jegyek bevezetését ós pedig minden vidéken más arányban. Egyőle, ugy látszik, csak egyes városokban hozták be a zsir- és egyéb jegyeket. A kenyérjegyek bevezetését megint elhalasztották, ezt afféle yltima rációnak tar­togatják. A hatóságok valószínűleg ugy jár­nak vele, mint a cukorjegyekkel. Mikor a cukorjegyeket bevezették, már kevés cukor volt készletben, a cukorjegyeket nem tudták beváltani, ugy, hogy jelenleg a cukorjegyek rendszerét felfüggesztettték és a oukorkeres­kedelmet államosítani akarják. Hogy ez cu­korjegyek, sőt talán cukor nélkül mennyit használ, azt nehéz belátni. Oroszország élelmezési nehézségei isme­retesek. Pedig Oroszországban az önellátás (autarkia) előfeltételei jobban megvoltak, mint bárhol. A talajtermelés a háború miatt csak 10—20 százalékkal csökkent és a termés a bel/föld szükségleteit bőven fedezhette vol­na. De a szervezetlenségnek és a szállítási nehézségeknek az lett a következménye, hogy különösen a nagyvárosok élelmiszer nélkül maradtak és ki voltak téve az éhínségnek. Főképp szénben, kenyérben és cukorban nagy a hiány. A lengyelországi cukortermelés el­maradása is éreztette hatását. Vállalkozó szellemű kereskedők megpróbálták, hogy óriási árakon Kínából hozzanak ke cukrot, de ennek a behozatalnak is — mint a többinek —- szállítási nehézségek állták írtját. A forra­dalmi kormány a legnagyobb erőfeszítéseket tette, hogy az élelmiszerhiányt .megszün­tesse, különöséén Pétervárott és Moszkvában. Városi önkormányzatokat; szervezett, a ke­reskedők már csak félelemből is odaadták készleteiket afféle jegyrendszert is vezettek be, azonkívül a szállítás tekintetében a fővá­rosi lakosságot még a csapatok rovására is előnyben részesítették. A viszonyok néhány napra meg Is javultak, de tartósan nem bol­dogulhat semmiféle kormány. A mult bűneit nem lehet egyhamar helyrehozni. A semleges államok közül Svájc volt az első, amely állami intézkedésekre szorult. Először behozták a hústalan napokat, azután bevezették a cukor- és a zsir jegyet. Előkészü­letben van a kenyér-, zsir- és olaj-jegyek be­vezetése. A burgonyakészleteket nemrég el­kobozták. A lisztkészleteik már csak körülbe­lül öt hónapra elegendők és a cettei kikötőn át havonta legföljebb fél hónapra való listz érkezik az országba. Á tejárakat, amelyek emelkedését a szövetségi kormány eddig min­den eszközzel akadályozta, mégis föl kell emelni, mert a tejtermelés nagyon csökkent. Az Egyesült-Államokban már a semle­gesség idején roppantul drága volt az élet; az ántánt-államokiba való kivitel erőszako­.'ása és a termés csökkenése miatt. Mikor a kongresszus megüzente a háborút, Newyork­ban és Chicagóban a lmzaárak háromszor oly magasak voltak, mint 1914-ben, lényegesen' magasabbak, mint Németországban. Érde­mes lesz megfigyelni, micsoda árak és jelen­ségek lesznek a fegyverkezés erőszakolásána'k következménye. Az Unió nem csatlakozik a londoni egyezményhez. Rotterdam, április 27. A Reuter-ügy­nökség jelenti Washingtonból: Balfour egy beszélgetés folyamán kijelentette, bogy semmiféle,szerződés nem emelhetné a szö­vetségesek határtalan bizalmát abban, hogy az Egyesült-Államok, miután elhatározták a háborúba való-beavatkozásúikat, azt foly­tatni fogjálk a nagy befejezésig, amelyet mindnyájan remélünk . M r —"t-rim m»em"*""*t 'm/ssboi kalaP szalonjában bécsi bevásárló útjáról hozott legdivatosabb és ízléses kalap modellek kaphatók. Élelmiszerhiány az ellenséges és a semleges külföldön

Next

/
Thumbnails
Contents