Délmagyarország, 1917. április (6. évfolyam, 79-102. szám)

1917-04-28 / 101. szám

Tf:" V + ? ~ MK; \ .,— —r— .. W. / fgfglll rtp^^sf^ Szerkesztőség; SZEGED, I&RÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja-: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14.— K. egy hónapra .40 K. Egyes SíAm ára ÍO fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeged, 1917, VI. évfolyam, íöi. szám. Szombat, áprl is 28. LEGÚJABB. BERN: Washingtonból jelentik: Wilson biztosította Balfourt, hogy az Egyesült-ÁI­laniok Semmi körülmények között nein köt különbekét Németországgal. BERLIN: Az Allgemeine Zeitung írja: Már régebben fölmerült a gyanúnk, hogy egyes németországi sztrájk-mozgalmakat külföldi ügynökök idézik elö. Most meg­bízható helyről arról értesülüník, hogy tény­leg angol zsoldban álló ügynököik működtek, akik a győzelmet csak belső zavarok oko­zása által vélik elérhetni, szemben a nyu­gati fronton szenvedett vereségekkel. LUBLIN: Kuk táborszernagy főkor­mányzó! állásától fölmentették. Ez alka­lommal a Lipótrend hadiékitményes nagy­keresztjét adományozták neki. Utódjául gróf Szeptioki vezérőrnagyot, a lengyel se­gitő-hadtest parancsnokát nevezték ki. BECS: A Wiener Zeitung holnapi szá­ma a. Következő királyi kéziratot közli: • Kedves gróf Clatn Martinié! Komoly időben vette Ön át tanácsomat követve osztrák kormányom vezetését. Az­óta Ön értékes tanácsával mindig hűsége­sen állt oldalam mellett. Törekedve, im megértésével és fáradhatatlan gondoskodá­sával súlyos megpróbáltatásokon keresztül­ment népeim jóléteért ön enyhíteni tudta azokat a nehéz viszonyokat, amelyeket a háború teremtett. Ama korlátlan bizalom mellett, amellyel önnel szemben viseltetem, é]énk megelégedésemre szolgál, hogy kor­mányom összes tagjai egyértelműek abban a törekvésben, hogy a birodalom erőit egye­sitik össze népeim javára. Támaszkodva a bizalomra, amelyről Önt és a bevált veze­tése alatt álló kormány összes tagjait biz­tositom, igazi osztrák szellemtői áthatott fáradozása az állam javára mindig számít­hat támogatásomra. ^ Laxemburg, 1917. április 26. KÁROLY s. k. Claim Martinié s. k. Ugyancsak a bécsi hivatalos lap hol­napi száma még a köveikező azon'ős szö­vegű királyi kéziratot közli. Baehrepreither, Úrban és Bobrinski minisztereikhez intézve: Nem érzem magam indíttatva, hogy miniszteri állásától való felmentésére irá­nyuló kérését teljesítsem és biztosítom Önt további bizalmamról. Laxerrtburg, 1917. április 26. KÁROLY s. k. Clam Martinié s. k. Anglia éhinség előtt. A háború fordulatai közt jpbíb izben kifejezésre jutott az a meggyőződés, hogy a békének elsősorban Anglia áll útjában. Ennek a megállapításnak helyességét ujból és ujból beigazolják az események. A béke lehetőségeit kutatva, kitérőkkel és fordulók­kal ismételten vissza kell térnünk ehhez a fölismert és sokszor megállapított igazság­hoz. Az orosz különbékét is Anglia hiúsí­totta meg, az angol befolyás szólította had­ba az Un,iót és uszítja a háborús beavatko­zásra a távol keleten Kinát. Angliát, a háború legfőbb okozóját kell tehát minden lehető módon és eszközzel a további hadviselésre képtelenné tenni és a békekötésre kényszeríteni. Angliát kell ár­talmatlanná tenni. Németország ezért nyúlt, a 'buvárhajó-harc kíméletlen fegyveréhez. Azok a jelentések, amelyek a buvárhajó­harc e heti eredményéről számolnak be, azt bizonyítják, hogy Németország fokozott erővel és kecsegtető sikerrel folytatja a STOCKHALM, április 27. A Times je­lenti a kenyérhiányról: A helyzet rendkí­vül komoly, amely lassan, de biztosan fej­lődik. Ha a nemzet el akarja kerülni a ka­tasztrófát, hogy kenyér nélkül maradjon, ugy már most mindenkinek kevesebbel kell megelégednie. ROTTERDAM, április 27. A Daily Te­íegraph egyik cikkében megállapítja, hogy Anglia 1500 élelmiszerszáHitó hajójából feb­ruár 19-ike óta 136-ot rakományával együtt elpusztítottak. — Ha a hajóépítés nem fo­kozódik — irja a lap — súlyos katasztrófa fog bekövetkezni. KRISZTIÁNJA, április 27. Az Aíten­posten londoni tudósítója irja, hogy az el­sülyesztett angol hajótér ezeji a héten két­szer olyan nagy volt, mint az előző héten harcot legkonokabb ellensége ellen. A né-1 met tengeralattjárók ezen a héten kétszer annyi hajóteret süíyesztettek ei, mint a mult héten, aminek a hatása már fenyegetően érezhető Angliában. A Times azt irja, hogy az angol népnek nagyon kevéssel kell be­érnie, ha el akarja kerülni az éhínséget. A Daily Telegraph pedig azt fejtegeti, hogy Angliának fokoznia kel! a hajógyártást, kü­lönben 'katasztrófa következik be. Anglia súlyos helyzetének képe visszatükröződik a francia lapeik cikkeiben is. A francia sajtó — első alkalommal a háború óta — kény­telen bevallani, hogy Franciaországban és Angliájpan a végső kimerülés órája követ­kezik. A francia sajtó ugyan főként azért leit egyszerre ilyen őszinte, mert az Unióból akar segítséget, de ha a büszke francia és gőgös angol sajtó már ilyen eszközökhöz folyamodik, akkor a kimerülés órája való­ban. nem késhetik soká. s a korlátlan tengeralattjáró-harc megkez­dése óta egyáltalán a legnagyobb. A ten­geralattjáró-harc most sokkal nagyobb ve­szedelmet jelent Angliára, mint bármikor ezelőtt. GENF, április 27. A Radio-ügynökség jelenti: A francia misszió hajója megérke­zett Newyorkba Joffre vezetésével. A tnisz­sziót a nép óriási tüntetéssel fogadta. Bal­four Joffre-t beszédében olyképp méltatta, mint aki a marnei csatával a történelemnek uj fordulatot adott. A francia lapok fölhasználják ezt az alkalmat arra, hogy a katonai segítségre vonatkozó kívánalmaikat kifejezzék és első izben ismerik be annak lehetőségét, hogy Anglia és Franciaország részére közeledik a kimerülés órája. Kína tartományi kormányzói a beavatkozás mellett. ROTTERDAM, április 27. A Rguter­iigynökség jelenti Pekingből: A tartomá­nyok katonai kormányzóinak konferenciája egyhangúlag amellett foglalt állást, hogy Kinla vegyen részt a háborúban. A parla­ment tnlnyomó többsége az intervenció mellett van. Az elnök még nem döntött. Nagy földrengés LUGANO: Olaszországban ma délben több helyütt nagyobb arányú földrengést észleltek. Több helységben nagyobb kár történt. Monterchi helység csaknem telje­sen elpusztult. Nagyobb mérvű pusztuláso­kat jelentenek Angianlból, San Sepolchroból, Ci témából és Santa Mariából. Ezenkívül Olaszországban. Perugiában, Luccában, Sienában, Florenz­ban, Anconában, Ravennóban és Pariiban is pusztított a földrengés. Monterehiben a földrengés következté­ben 40 ember elpusztult. A rendelkezésre álló hirek nem adnak teljes képet a katasz­trófáról. i

Next

/
Thumbnails
Contents