Délmagyarország, 1917. április (6. évfolyam, 79-102. szám)

1917-04-04 / 81. szám

Sz erkesztösé g: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14.— K. egy hónapra .40 K. Ejcyes flzAttt fira 10 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-IITCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeged, 1817, VI. évfolyam, 81. szám. Szerda, ápri is 4. üzenet Ugy látszik, hogy Wilson a hosszít huza-ivona után mégis /elhatározza magát a hadüzenetre. A .kongresszus elé beterjesztette üzenetét, amelynek tartalmáról1 hetek óta' annyi mindent híradás járt. A Németországgal való IradiáMapotnük a (kongresszusban kis ellenzéke van, Wilson csupán a republikánusokkal és Bryan híveivel találja magát szemben. A háborús előkészületek serényen folynak, Wilson ötszázezer katonát' kór és az antanttal való együttműködés szükségességét fejtegeti. BethmannHoílweg birodalmi kancellár már megadta a választ Wilson háborús készülődésére, amikor kijelenltette, hogy Németország az Unióval való háborút elbírja és le tudja győzni. A birodalmi kancellárnak ezt az önérzetes kijelentését Wiilson ujabb háborús ürügynek használja fel és hirdeti, hogy az Egye s/ti lt-Á Hámoknak nincsen más választása,, mint a hadüzenet. Auszltria-Magyarország tudvalevőleg csatlakozott Németország elhatározásához, amidőn a kíméletlen buvárhajó-harcot bejelentette, fölmerül tehát az a kérdés, hogy.az Unió hadüzenete milyetn könzekiyenciákkal jár a monarchiára nézve. Kétségtelen, hogy Ausztria-Magyarország a buvárhajóharc alkalmazását illetően iís teljesen egyetért Németországgal!, aminek az Unióhoz intézett jegyzékében annak idején kifejezést is adott. De ugy látszik, hogy egyelőre Wilsonnak nincsen szándékában, hogy a monarchiáival is hadiállapotba kerüljön. Wilson ugyanis kijelentette, hogy sem Ausztria-Magyarországnak, sem Németország többi szövetségesének nem üzen hadat. Állítólag Wilson ezt az elhatározását már tudomására is adta az Unip nagykövetednek, ükükkel egyben közölte azt is, hogy az Egyesült-Áiilamiók a Németországhoz intézendő hadüzenet előtt állnak. Wilisonnak átlátszóan az a célja* hogy Németországot szövetségeseitől a buvárhajó-harc ügyében elszigetelje, másrészt az előre bejelentett nagylelkűséggel a háborús bonyodalmaiknak akarja eleiét venni. WilKoni arra is számit, hogy a hadüzenet kömynyebben keresztültviliető a kongresszusban, ha az csupán Németországnak szól. Aztán, ha a hadiállapot bekövetkezett és hátrálni nem lehet, a kongresszus .kénytelen Jesz a további lépéseket is megtenni a háboru utján. Az Unió elnökének diplomáciai elhatározása tehát nagyon átlátszó ravaszsággal indul és nem fogja megtéveszteni sem Ausztria-Magyarországot, sem Németország többi szövetségesét. Oroszország felől is tovább fújdogálnak a háborús szelek. Népgyűléseken izgatnak a háboru folytatása mellett és azt mondják, hogy Bethmanin-Hollweg beszédére csak szuronyokkal. lehet felelni. A béke feltételiéül azt követelik a német néptől, hogy űzze el a Hohenzollern-dinasztiát és Bethmann-HolIiweget. Aiz orosz lapok azonban ROTTERDAM, április 3. A Re.uterügynökség jelenti Washingtonból: Wilson a kongresszus ülésén elmondta üzenetét, a mely a következőiket tartalmazza: ~ Rendkívüli ülésszakra hívtam össze a kongresszust, mert halaszthatatlanul komoly politikai elhatározásra kei jutnunk, amelyért a Ikotmá 11 y szer üteg éti nem vállalhatok felelősséget. A németek ujabb politikája minden korlátozást elejtett a büvártaajó-háboru terén, szemben a régebben nekünk tett engedményekkel. Kíméletlenül és figyelmeztetés nélkül elsüllyesztenek minden fajtájú hajót, a semleges és velük baráti viszonyban álló államok hajóit épugy, mint a hadviselőkét, sőt a kórházhajókat is. A német kormány azzal az ürügygyei borította föl a jogok minimumát, hogy ö a megtorlás jogával él és tette ezt azzal az utalással, hogy nincs más fegyvere, amelyet a tengeren alkalmazhat, amelyet azonban nem lett volna szabad alkalmaznia, tekintettel az emberiesség szempontjaira. Nem gondolok most az anyagi veszteségekre, bármliy komolyak Is azok, csak arra, hogy hány a harcban részt nem vett férfi, nő és gyermek vesztette életét. Németország buvárhajóharca az emberiség és annak minden nemzete ellen irányul. Minden államnak kötelessége, hogy önmaga döntsön: mikép felel erre a kihívásra. Mérsékletet kell tanúsítanunk és távol kell tartani magunkat minden túlzott izgatót tságtóJ Mi az emberi jogokért foglalunk állást. Németország kihívásával szemben a fegyveres semlegessé® a legnagyobb haszontalanság volna. Habozás nélkül tanácsolom a kongresszusnak, jelentse józanabbak a félrevezetett tömegnél és arról imák, hogy Németország közölje békefeltételeit, mert Oroszország vágyik a békére. Közben az ideiglenes kormány megbízottai járják az orosz frontot, hogy a hadsereget, amelyben veszedelmesen terjed a' békehaj lOndóság, a háborús céloknak" megnyerjék. Miljukov pedig táviratilag kéri W'ilsorat, kövessen el mindent, hogy Amerika mielőbb résztvegyen a háborúban, miután az Egyesült-Államok háborúban valói részvétele nemcsak katonai, de erklöcsl 1 szempontból is nagyon fontos volna. ki, hogy a német kormány legutóbbi ténye nem jelent mást, mint a hadüzenetet az Egyesült-Államok népe ós kormánya ellen ós lépjen formálisan a háboru állapotába. Tegye meg haladéktalanul a szükséges intézkedéseket arra, hogy védelmi állapotba hozza az országot. Az elnök beszédébea ezután rátér az orosz eseményekre és ezeket mondja: — Az orosz események hozzájárultak; ahhoz, hogy az Egyesült- A U a mákban megerősödjék asz a meggyőződés, hogy a porosz autokraták nem barátai Amerikának és sohasem válhatnak azokká. Végül azt fejtegeti, hogy az orosz események sokban hozzá jár u Ihatnak a jövö világbékéhez. — Hangsúlyozta, hogy 500.000 főnyi hadsereg fölállítása lesz szükséges ós hogy az Egyesült- Államoknak a háborús állapotba való lépés után együtt kell működnie azokkal a nemzetekkel, melyek jelenleg Németország ellen küzdenek. A szövetségeseknek kedvező föltételek mellett pénzügyi hitelt &eB nyújtani és minden lehetséges hadászért rendelkezésükre fceíl bocsájtani, az amerikai flottának pedig részt kell vennie a buvárhajók elleni harcban. Wilson beszédét azzal végzi, azon a ponton állunk, hogy fölvegyük a harcot a szabadság természetes ellenségével. Ezután megjegyezte még, hogy Ausztria-Magyarország tényleg nem vesz részt az amerikai polgárok elleni háborúban, a Bécscsel vafiÜ Viszony megvitatását ezért elhalasztani kívánja. Wilson beszédét a következő szavaikkal felezte be: — Amerika a legdrágább javakért fog küzdeni, a demokráciáért és a nemzetek szabadságáért.