Délmagyarország, 1917. április (6. évfolyam, 79-102. szám)

1917-04-26 / 99. szám

BÉLMAGYARORSZÁG 3 Az országos nevű iró, 'Szeged felejthetetlen; halottja, Tömörkény István két napra még bekerült abba 3 hajlékiba, ahol tevékeny, eredményekben gazdag é1 munkás életének javarészét töltötte: a kultúrpalotába. Ez volt az ő második otthona; itt is feje volt a „kis családnak" és ehhez a hajlékhoz is ugy ragaszkodott, .mint az Oroszlán-utcaihoz, ahol a szivéhez nőtt vérei felcseperedtek. Az Oroszlán-utcai hajlékban mindenki az ő szolgálatára állt, mig a másik hajlékban, a kultúrpalotában mindenkinek ö állt a szolgálatára, előzékenyen, kedves vendéglátással és azzal a lekötelező nyájassággal, ami magában foglalja a következő látogatásra való in vitet. Munkában megedződött keze. millió betű fáradhatatlan leirója. összekulcsolva nyugszik a (mellén; szemei, azok a jóságos, mindenkit és mindent simogató, pompás látású szemek, lecsukódva: így fekszik Tömörkény István a díszes ravatalon1. A folytonos munkának és munkában élő ember ott kezdte meg az örök pihenést, ahol legtöbbet dolgozott, ahol agyában ezer gondolat izzott, forrot.t és ahol magvető munkáia nyomán már is érett kalászok nőnekA gyász komor hangulata üli meg a kultúrpalota előcsarnokát, ahol babérfák között áll a ravatal, amelyen érokoporsóban nyugszik az ércnél maradandóbbat alkotó nagy iró, ennek a városnak rajongva szeretett fia és örök büszkesége. "A ravatal előtt babér és virágkoszorúk sokasága hever, mindegyik hirdetője a nagy szeretetnek és az általános gyásznak. Minden levél, minden virágszál arról beszél, hogy a magyar irodalo/rnnak egyik legpompázóbb virága lehullt, hogy elköltözött egy einlber, aki emberséges ember tudott lenui, akiinek evangéliuma volt az emberszeretet és akinek a szivében állandóan a jóság tanyázott. Mint- valami búcsújáró helyre, ugy zarándokolnak az, emberek most .a kultúrpalotába. A „szegedi urak" épp ugy járulnak a ravatalához, mint .a „vizénjárók", vagy „kétkezi munkásak" és a nagy irániak, a kiváló embernek nincs egy látogatója sem, akinek a szemét nem homályosítaná el a szomorúság könnye és aki magában ne mondaná: Sok vidám és szép órának voltam részese a remekbe készült irásiaid revén, a haló porodban is áldjon meg az Isten, jó Tömörkény István! És a paraszti emberek, akikről hallhatatlan 'írásai szólnak, akiket ugy és azzal a biztossággal rajzolt, mint ahogy egy portrétista sem képes, lábujjhegyen, meghajtott, alázatos 'fővel közelítenek koporsójához és pislogva nézegetik szederjes aikát. szürkésen fakó arcát és örök álomra lecsukódott szemeit, amelyekkel még pár nap előtt őket nézte ajnározó tekintettel. A szegedi nép, amelyet szívből, lelke minden rajongásával szeretett, nem maradt adós a -szeretettel. Aki csak iteheti, hűlt teteméhez .simul a tekintetével és fájó szívvel gondol a nagy elköltözőre.' Huszonnégy óra sem telik már el és Töanörkény István- kihűlt tetemére ráterül a .magyar föld; amelyet nálánál nem szeretett jobban senki és, alatta álmodja majd az álmok álmát: a magyarság gyönyörűséges jövendőiét, vágyai, reményei beteljesülését és a szerető és s-zerett város boldogulását, nagyságát és dicsőségét . . . Kedden este 6 órákor szállították át. Tömörkény István holttestét Oroszlán-utca 6. szám alatti lakásáról' a k u tt u rtp a lotába amelynek előcsarnokában állították föl a díszes ravatalt, Szerdán reggelre már a gyá-sz pompáját öltötte föl a kultúrpalota; előcsarnoka. A ravatalt a bejáróval szeimben helyezték el, a képtár középső ajtaja előtt. A falaikat fekete drapérián! vonták be és a padozatot fekete szőnyegek borítják. Az előcsarnok négy villanycsillárára is lialvány gyászfátydlGlk' kerültek. A ravatal körül hatalmas pálmaágak, babérfák sorakoznak és a kétoldalt fölállított kandeMáberek mellett foglalnak helyet, a koszorúk. A- halottat fekete ruhába öltöztették; a testét nehéz fehérselyem takaró borítja. A takarón tulipán és szegfű virágcsokor és a család koszorúja-: „Apukának, marna, meg a két gyerek." Utolsó üdvözlet a náfcy hatottnak övéitől . . . A halott feje födetknül nyugszik a selyemvánkoson. Néma és mozdulatlan; mintha aludnék csak. A feje fölött fekete baldachin, alatta piros világú örökmécs ég. A bal dachint körül szorosan ölelik a hatalmas pálmaágak. A ravatal már a délelőtti óráikban készen állott és igen sokan látogatták, de hivatalosan csak délben kezdődbetett a közönség látogatása. A délelőtti órákban megjelent a ravatalnál dr. Gaul Endre kulturtanácsos is, aki intézkedett, bogy a, halottat más, megfelelőbb ravatalra helyezzék át. A nap folyamán azonban meghagyták a koporsót az eddigi ravatalon, bogy a közönséget a látogatásban ne zavarják. Csütörtök ön reggel, a közönség bebocsátása előtt fölállítják az uj ravatalt és érckoporsóba helyezik a város nagy halottját. Szerdán délelőtt megérkezett a harctérről az elhunyt László fia is, aki igy megjelenhet a csütörtök délutáni temetésen. A részvét. Tömörkény István halála országszerte mély és őszinte részvétet keltett. A lapok, ugy a fővárosi, mint a vidéki sajtó a legmélyebb megilletődés hangján Írnak az elhunytról és kimerítő' tudósításban számolnak be Tömörkény István haláláról. Egyben mélységes fájdalom hangján emlékeznek meg a veszteségről, amely a magyar irodalmat érte Tömörkény István halálával. A családhoz az ország minden részéből érkeznek részvét táv Lr átok a legnevesebb irodalmi nagy ságoktól. A legelső részvét táv iratot a reggeli órákban kézbesítették ki, azóta szinte félóráról félórára ujabb és ujabb táviratok érkeznek. A szerdai nap folyamán érkezett részvéttáviratok "közül a következőket közöljük: Nagy gyászodban veled érzek. Isten vigasztaljon meg benneteket. Lux Terka. A' felejthetetlen jóbarátot. mélységes részvéttel siratjuk. Domokosék. — Őszinte, igaz részvétét nyilvánítja dr. Kelemen Béla, — Mély megdöbbenéssel értesülök Pista haláláról. Zokogva gyászolom benne a legmagyarabb irót, nekem aranyoslelkü kedves kenyerespajtásomat, Soltész Adolf. — Mélyen átérzett részvéttel osztozom fájdalmas gyászukban. Arany Olga. — Mély megindultsággal küldöm fájdalmas részvétemet. Szávay Gyula. — Tömörkény István halálán őszinte részvéttel gyászol a magyar irodalommal a Nemzeti Szinház is. Kérjük,- bogy részvétünket a nagy iró hátramaradottjainak is tolmácsolni méltóztassék. Nemzeti Szinház igazgatósága. (Ez a távirat a Somogyi könyvtár cimére érkezett.) A Petőfi társaság mély megrendüléssel veszi körül kitűnő tagtársának ravatalát ós Nagyságos Asszony iránt legbensőbb fájdalmas részvétét nyilvánítja Herezegh Ferenc elnök, Pakóts József titkár. ,Kérem, engedj-e meg igaz részvétemnek ezúton való kifejezését. Lakatos Sándor. A ravatalra szerda estig a következő koszorúkat helyezték: „Apukának" mama, meg a két gyerek. „Gazdámnak" Ferkóék. Szász Gyuláék kedves Tömörkényi Pistánknak. „Kidőlt oszlopának" a Szegedi Napló. Cserzi Mihály és családja Tömörkény Istvánnak. A Gaal, Kiss és Kouff család a jió rokonnak. „Felejthetetlen jóbarátjuk." Tömörkény Istvánnak az Almássy család. A szegedi színtársulat irodalmunk büszkeségének. Engel Lajosné igaz barátjának. Szalay Tömörkény Pistának. Kószó Ristáék felejthetetlen jóbarátijuknak. A Dugonics társaság felejthetetlen főtitkárának. A „Délmagyarország" Tömörkény Istánnak. Balla Jenő Tömörkény Istvánnak. Tömörkény temetése, Tömörkény Istvánt — mint azt megírtuk már — csütörtökön délután 4 érakor temetik a kultúrpalotától. Ha az idő kedvezőre fordul, a ravatalt künn a téren, a kultúrpalota lépcsőzete előtt fogják fölállítani. és ott rendezik a gyász-szertartást is. Esős idő esetén azonban a kultúrpalota előcsarnokában fogják elvégezni a gyász-szertartást, amelyet Várhelyi József própostkanonok celebrál fényes papi segédlettel. A temetésen megjelenik a város hatósága dr. Somogyi Szilveszter polgármester vezetésével és a törvényhatósági bizottság. A szegedi újságírók szerdán délután tartott értekezletükön elhatározták, liogy a temetésen szintén testületileg fognak megjelenni. A szegedi újságírók nevében a ravatal előtt dr. Balassa Ármlin mond beszédet. Elhatározták még az újságírók, hogy a gyászoló családhoz részvétiratot intéznek. Megjelenik a temetésen a Dugonics-társaság is, amelynek nevében szintén dr. Balassa Ármin búcsúztatja a halottal A Somogyi könyvtár nevében Móra Ferenc beszél. A Petőfi Társaság táviratilag értesítette a Somogyi könyvtárt arról is, hogy a temetésen képviseltetni fogja magát. A távirat teljes szövegében a következő: Eggenberger-féle mükereskedés liáll Kárász-utca. Kiss bérpalotában. iinsa Eu mapesli Eredeti képek, festmények a legkiválóbb művészektől. Kedvező árak és feltételek részletfizetésre is. Szabad bemenet. Alapíttatott 1768-ban.