Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-13 / 60. szám

(Szeged, 1917. március 13. DELM AG Y A R 0ESZ A G 0 rendjének tárgyalásakor erre a kérdésre is 'ki lehet majd térni. A válasz után gróí Apponyi Albert ter­jesztette elő sürgős interpellációját a közös közélelmezési bizottság ügyében. A beállí­tott bizottság ellen nincs kifogása, ha ez a bizottság olyan, hogy Ausztriával egymás­tól kölcsönösen függetlenül megtarthatjuk készleteinket és ha erre a bizottságra semmi döntő intézkedést nem bízunk. Kérdi, van-e jog- és hatásköre a bizottságnak és kinek ellenjegyzése mellett nevezték ki a bizottság elnökét? Gróf Tisza István miniszterelnök azi in­terpellációra azt válaszolja, ihogy a bizott­ságnak tisztára informatív jellege van, ren­delkezési joga és hatósági jellege nincs- Föl­olvassa az osztrák kormányhoz. ebben a tárgyban intézett átiratát, amely február 15-i'kén kelt. A miniszterelnök az átiratot németül kezdi olvasni, ami a baloldalon zajos ellent­mondásokat vált ki." Kifakadások hallhatók a miniszterelnök ellen. Az ellenzék követeli, hogy magyarul olvassa föl - az átiratot. Tisza a kifakadásokra kijelenti, hogy békében az átiratok magyarul mentek az •osztrák kormányhoz, de a fontos abb ügyek átiratait már akkor is jobban szerette né­met nyelven elküldeni, mert az osztrák kor­mány igy azokat saját nyelvén olvashatta és nem kellett azok átfordítását (kishivatal­nokokra bizni. Az ellenzéken újból nagy zaj tör ki. Kö­veteik, hogy a miniszterelnök magyarul ol­vassa föl az átriatot. Az elnök csenget, de a zaj csak nehezen ül el. Gróf Tisza István: Én azon igyekszem, hogy amit a magyar kormány nevében irok, az gyarapítsa a magyar állam tekintélyét. .Mert erre én nagyobb súlyt helyezek, mint arra, hogy magyarul irjak olyanoknak, akik nem tartoznak magyarul tudni. Fölkiáltásök a baloldalon: Hát mi tar­tozunk németül tudni? Tisza ezután fölolvassa az átiratot ere­deti szövegezésében. Kijelenti, hogy a király­jelölte ki Landwehr tábornokot a bizottság elnökéül. Ez tisztára katonai jellegű tény, amihez ellenjegyzésre nem volt szükség- Új­ból hangsúlyozza, hogy a bizottság csupán információkat ad és javaslatot tehet, de sem­Ttii kérdésben nem dönthet. Kéri válasza tudomásulvételét. Gróf Apponyi Albert kifogásolja, hogy a kinevezés ellenjegyzés nélkül történt. A választ nem veszi tudomásul. Tisza, majd Apponyi replikája után a többség a választ tudomásul vette. Ezután kisorsolták a Mayer Ödön összeférhetetlen­ségi ügyeiben Ítélkező zsűri névsorát, amely­nyomban összeült. Elsőnek az erdélyi és tordai földgáztársaságoknál viselt elnöki állásait tárgyalta az összeférhetetlenségi zsűri. Tárgyalás közben fölolvasták az ide­vonatkozó törvényt, amely szer in ta földgáz­ügyekkel kapcsolatos állások nem összefér­hetetlenek. A zsűri 11 szóval egy ellenében kimondta, hogy Mayer nem összeférhetet­len. További két ügyben szintén kimondta a zsűri, hogy Mayer nem összeférhetetlen. OÜOO Harmincnyolc éve . . . (Saját tudósítónktól.) A körülöttünk égő, lelkünket perzselő szenvedésekből visszagon­dolunk egy másikra, mely most harminc­nyolc esztendeje, hogy könnyet csalt a sze­meikbe. Az eltelt idő hosszúságában láncsze­mekké kisebbedtek -az évek s ma már az em­lékezés csak oly fakó, mint a muzeumokban meghúzódó, nagy viharokat látott zászlók selyme. Pedig lépten nyomon beleütközünk a. rémes napok emlékébe, mikor ia 'Tisza elhagy­ta medrét, kegyetlen kényurává lett az em­bereknek, kiket kikergetett hajlékaikból, kik­nek esztelen gyönyörűséggel rombolta szét minden tervét, reményét és lakóhelyét. Pedig a város fejlődésében fordulópontot jelöl meg a Tisza garázdálkodása. A háborgó, szennyes áradat nemcsak az embereket öntötte ki há­zaikból!, de romiba döntötte a házakat is és a pusztulás teret engedett ia modern fejlődés­nok. lEzs'k ia. régi, ósdi őskori maradványok talán még ma is szilárdan dacolnának min­den városrendezési tervvel, ha a Tisza nem gondoskodott volna ellenállásuk megtöré­sé ről. Az árviz szó, már fogalommá lett Sze­geden. A hétfői évforduló-emlékezés, amely a napnak egy kevés ünnepi jelleget kölcsön­zött, Egyébként megszokott hétköznap volt ez is. Ami történt a régi pusztulás emlékére, az hivatalosan történt, szinte aktaszerüen, Az idő mindent elfajul, a feledés vastag fátylát teríti a múlt szenvedéseire. Régen történt . . . harmincnyolc évvel ezelőtt. És azóta! uj események születtek, uj dátumok kerültek a mindennapi élet forgatagába, uj fájdalmak, uj szenvedések mardossák a lelke­ket s talán több köny folyik most a világon, mint amennyi viz harmincnyolc évvel ezelőtt elborította a várost. Az árviz évfordulóján a városházán hi­vatali szünet volt. A .rókusi templomban ün­nepi misét tartottak, melyet Várhelyi József esperes-plébános celebrált, teljes papi segéd­lettel. A misén ia hatóság tagjai közül dr. Somogyi Szilveszter polgármester, Bokor Pál h. polgármester, dr. Gaá\ Endre kulturtaná­csos és iSzalay József dr. főkapitány vettek nászt, megjelentek még az állami hivatalok vezetői, valamint az összes fegyvernemek képviselői. — Arz tábornok Vilmos császárnál. Budapestről telefonozna tudósitónik: Berlin­ből jelentik, hogy Vilmos császár hétfőn délelőtt kihallgatáson fogadta Arz tábornok, az osztrák-magyar vezérkar főnökét. — Az ellenzék vezéreit kihallgatáson fogadja a király. Budapestről telefonozza tudósítónk: Ellenzéki körökben beszélik, ihogy a király legközelebbi budapesti időzé­sekor kihallgatáson fogadja gróf Apponyi Albertet, gróf Károlyi Mihályt és gróf Zichy Aladárt. — Gróf Klebelsberg uj hatáskőre. A hi­vatalos laip legutóbbi száma (közli, hogy a miniszterelnök gróf Klebelsberg Ku.nó belső titkos tanácsost a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban láLfoglálit államtitkári állá­sának és hatáskörének érintése nélkül az Or­szágos Hadigoudozó /Hivatal elnökévé kiine­vezte. — Khuen-Héderváry a koncentrációs kabinetrlő. Budapestről jelenti tudósitőnk: Gróf Khuen-Héderváry Károly, a nemzeti munkapárt elnöke nyilatkozott egyik fővá­rosi lap munkatársának a koncentrációs ka­binet tervéről. Gróf Khuen kijelentette, hogy tudomása szerint a koncentrációs kabinet­nek ez idő szerint semmiféle alapja nincsen. Asszonyos gondolkodásnak mondotta a kon­centrációs kabinet híveinek azt a híresztelé­sét, hogy ő — Khuen — a munkapárt vezé­rével szemben kabinetalakitásra vállalkoz­nék- Arra a megjegyzésre, hogy csaknem minden hadviselő államban koncentrációs kabinet alakult, gróf" Khuen azt 'válaszolta, hogy ahol koncentrációs kabinet alakult, se­hol sem volt erős a kormánypárt, a több­ség nem volt bizonyos és a kormány meg akarta magát erősíteni. Nálunk egészen más a helyzet és ha a koncentrációs kabinet lét­re jönne, a kormányzás nem lehetne el po­litika nélkül, a kis dolgokon vesznénk össze és a háború nagy ügye szenvedne emiatt. Em'itést tett gróí Khuen Andrássy kihallga­tásáról is. A kihallgatás — mondotta Khuen — Andrássy kérelmére történt. A kérelmet a miniszterelnök kiVánságára — miután megelőzőleg már kihallgatáson volt a király­nál — gróf Czemin külügyminiszter terjesz­tette a király elé, aki Tisza után jelent meg a felségnél. — Rendelet a mezőgazdasági munkák végzéséről. A hivatalos lap vasárnapi száma -közli a honvédelmi miniszternek .azt ,a nem deletét, amelyeit, a itörvénybatóságokhoz a mezőgazdasági munkák végzése tárgyában intézett, A rendelet szerint az önálló mező­gazdákat és azok hozzátartozóit ,a szükséghez és a lehetőséghez képest terjedő időre szabad­ságolják. A szabadságot kihallgatáson előter­jesztett kérelemre engedélyezik. Szabadság engedélyezése végett sem kérvényt szerk/sz­itenli, sem községi bizonyitványit kiállítani nem szabad. A gazdasági munkáik; egy részét ka­tonai mutnká sosztagok fogják végezni. A munkáscsztagok élelmezési pénzét a munka­adónak fiz naponként postán küldik él. A legénységinek legalább egyszer 1/etenként húst kell adni. Elrendeli még a honvédelmi miniszter, hogy a községi mezőgazdasági in­téző bizottságok .azokat a szabadságolt és fel­mentett mezőigazdákat, akik saját sürgős mezőgazdasági munkájukat elvégezték, bo­csássák azolkniak .a. rendelkezésére, akiknek földje meg mii vei et 1 en iil áll. A rendelet .intéz­kedik a hadba vonultak segélyezett családtag­jainak mezőgazdasági foglalkoztatásáról is. — Jeszenszky Sándor temetése. Buda­pestről jelentik: Jeszenszky Sándor belügyi államtitkár temetése kedden délelőtt 11 óra­kor lesz .a kerepesi temető halottasházából. Holttestét később Losoncra fogják szál-létara?. A nemzeti munkapárt és a munkapárti, kör részvéttéviratot intéztek a családhoz. — Kitüntetések. Sugár Géza tartalékos hadnagynak az ellenség előtt tanúsított bátor magatartásáért a legfelső dicsérő elismerés tudtul adatott. — A király iBohumeezky Já­nos, a szegedi hadkiegészítő parancsnokság­hoz beosztott tábori lelkésznek az ellenséggel szemben tainusitott kitűnő és önfelákl' ző szolgálatainak elismeréséül a lelkészi érdem­kereszt 3. osztályát ,a fehér-vörös szalagon a kardokkal adományozta, — Varga Lajos 46. gyalogezredbe!i főhadnagynak a legf -l oő di­csérő elismerés — a 'kardok egyidejű adomá­nyozása mellett — újólag, Báló Antal 46. gy-a­lőgezredlheli hadnagynak a legfelső dicsérő elismerés tudtul adatolt,

Next

/
Thumbnails
Contents