Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-06 / 54. szám

Szeged, 1917. ítiárcáuá 6. DBLMAG YA RORSZÁ G 5 : tart, hogy ha az .elnök a kereskedelmi (ha­jók felfegyverkezésére vonatkozólag teljha­talmat kap, hadihajókat is felhasználhat arra, hogy a tengeralattjárókat a kereske­delmi hajók közeiéből elűzze. Ez háborút jelent, anélkül, hogy a kongresszus a háború mellett foglalt volna állást. (A kongresszus legyen inkább nyílt és ne hárítsa a felelős­séget az elnökre. Stone beszédét azzal fe­jezte be, hogy arról értesült, hogy Wilson a kereskedelmi /hajókat tengeralattjáró ül­döző motoros bárkákkal akarja felszerelni, amelyek (az elzárt területen megvédenék a hajókat a tengeralattjárók támadása ellen. Német dróttalan távíró­állomás Mexikóban. Berlin, március 5. A Lokalanzeiger-nek jelentik Genfből: A párisi Newyork Herald ifja, hogy tGaranza még január közepén szikratávíró/készülékeket vásárolt Németor­szágtól s azokat egy ágyunaszádon San Salvadorba küldte, ahol (felállították a drót­talan táviróállomást A berlini mexikói követ nyilat­kozata. Berlin, március 5. iA Reuterjügy.nökség jelenti Washingtonból: Wilson megbízottja •értesítette ,a szenátus elnökségét, hogy Wil­son semmiféle . olyan rendszabályhoz nem ayul, ami háborúra vezetne Németország­gal. Ezekhez a rendszabályokhoz nem .is nyúl addig, amig a kongresszus rendkívüli ülése össze nem ül. Wilson megvárja a kongresszus döntését. Berlin, március 5. Az itteni .mexikói követ kijelentette a Newyork Herald levele­zője előtt, hogy a Zimmermann-féle levélről mindaddig nem volt tudomása, amig .Ame­rikában nem hozták nyilvánosságra. ,.Az angolok felébredtek." Gerti, március 5. A Petit Párisién tudó­sítója beszélt Lloyd George miniszterelnök­ökéi, aki a következőket mondotta: — Mi szigetország vagyunk és év­századok óta senki sem zavarta a mi elő­kelő elszigeteltségünket. Mi tengeri or­szág vagyunk és tengeri támadásnak .kel­lett jönnie, hogy megmutassa a veszedel­met. Azon a napon, amelyen a mi hajóin­kat figyelmeztetés nélkül elsülyesztették, az angolok felébredtek. Most először ho­zunk személyes áldozatot a . szárazföldi háborúért. Bizonyára lassan 'cselekedtünk, de egy nép setn olyan kitartó, mint az angol. Végére jár ,a dolgoknak. Ha John Bull beleharap, nem engedi el többé ellen­ségét . . . Az uj mexikói alkotmány. Frankfurt, március 5. Newyorkból jelen­tik: Az uj mexikói alkotmány messzemenő felhatalmazásokat ad az államnak arra, hogy a kapitalizmus túlsúlyát koríátoz'za. Feljogosítja továbbá államot arra, hogy uj koncessziókat adjon olajforrások és más bányatermékek kiaknázására. Ezeket a kon­cessziókat kizárólag csak benszül'ött vagy uatu raliz ált mexikóiak kaphatják. Az államot az uj alkotmány teljesen elválasztja az egy­háztól. 820.000 tonna az antant februári hajó-vesztesége. Kopenhága, március 5. A hajóürben feb­ruár 1-től 15-ig szenvedett teljes vesztesé­get jól értesült körökben 520.000 tonnára .beesülik. Azóta, amennyire eddig ismeretes, még 300.000 tonna veszteséget állapítottak meg. Ilyen .óriási .számokat a hajóforgalom nagy korlátozása mellett egyáltalán nem vártak. ; , , • Lansing hivatalos közlése Japánról és Mexikóról. Berlin, március 5. (A Wolff-ügynökség newyorki .szikratávirata.) Lansing állam­titkár hivatalos közlést adott ki, amely sze­rint az Uuio kormánya nem hiszi, , ihogy Japánnak tudomása lett volna Németország tervéről és hogy hajlandó lett voina Német­országhoz csatlakozni. Azt sem hiszi, hogy Mexikó hajlandó lenne a Németországhoz való csatlakozásra. A washingtoni japán nagykövet hivatalosan kijelentette, hogy a tokiói kormány a német javaslattal semmi körülmények közt sem foglalkozik és hogy Japán hű marad szövetségeseihez. Jön! A Jön! JÉ iÉi" 7 7 7 7 .... Ili TELEFON: Igazgató: TELEFON: 11-85. VAS SÁNDOR 11-85. Tff Pénteken, szombaton és vasárnap (Bogdán Stimóff.) Epizód a bolgárok ^szabadságharcából 5 felv. A filmen Ferdinánd bolgár cár és a cárné személyesen szerepelnek. A kinemafographiának páratlanul álló szenzációja. m r HIREK 0000 Az Otthon közgyűlése. (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Tiszt­viselők Otthona vasárnap tartotta meg ren­des éviközgyülését egyesületi helyiségében, a tagok élénk érdeklődése mellett. A gyűlé­sen Hauser Rezső Sándor elnökölt, aki ha­tásos beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Meleg szavakkal mutatott rá arra a nagy lelki erőre, amellyel a tisztviselőik, a haza iránti kötelességérzettől áthatva, viselik a háború nyomában járó nélkülözéseket min­den panasz nélkül, jóllehet a rájuk háruló munka tetemesen fokozódott 8 a mai nehéz idők súlyát az összes átrsadalmi osztályok között ők érzik legjobban. Majd annak a szükségességét hangsúlyozta, hogy a tisztvi­selők a kiskertek 'bérletében minél nagyobb számban vegyenek részt s ezzel is könnyít­senek nyomasztó megélhetési viszonyaikon. Egyben egy oly fogyasztási szövetkezetnek a szervezését tartja kívánatosnak, amely ki­zárólag csak a tisztviselők érdekét szolgálná. Ezután a helyi jelentőségű előterjeszté­seken kivül az egyesület elnöke a tisztvise­lők érdekében még két oly körülményre is utalt, amely jelentőségénél fogva méltán számíthat a tisztviselők figyelmére. Az egyik fölvetett eszme szerint ugyanis kívánatosnak és szükségesnek tartja az egyesület elnök, hogy a különböző országos tisztviselői egye­sületek központi szövetsége mielőbb meg­alakittassék, amelynek hivatása volna az összes tisztviselőket érdeklő ügyekben és kér­désekben állást foglalni és eljárni. A másik fölvetett eszme a tisztviselőknék az ország­gyűlésen való képviselfetését célozta, hogy ilyenformán a parlament munkásságában oly tisztviselő képviselők is közreműködhes­senek, akik a tisztviselők ügyeit saját tapasz­talatukból ismerik és azoknak szükség ese­tén hivatott szószólóik lennének. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fo­gadta az elnöke által fölvetett eszméket és az összes fölszólalók helyesléssel és elisme­réssel járultak azbokhoz. A közgyűlés ki­mondotta. azután, hogy a fölvetett eszméket a választmányihoz utalja és felhívja, hogy azok megvalósítása érdekéhen a szükséges lépéseket indítsa meg. Anapirend tárgyalására tért azután a közgyűlés s annak kenetében Gibiz .7;',nos pénztáros előterjesztése alapján tudomásul vette az egyesület .1916 évi zárószámadását, vagyonmérlegét, valamint a felügyelő-bizott­ság jelentését. A következő tárgy az 1917 évi költségelőirányzat megállapítása s a kisorso­lás által megüresedett 15 választmányi tag­sági hely 'betöltése volt. A közgyűlés végén az elnök meleg sza­vakban köszöntötte Kőrössy István egyesü­leti alelnököt főfelügyelővé való kinevezte­tése alkalmából. — Á földmivelési minisztérium halászati felügyelője a Fehértó hasznosításáról. Meg­írtuk, hogy dr. Somogyi Szilveszter polgár­mester pénteken Budapestre utazott, ahol Wekerle Sándor elnöklésével közélelmezési ankét volt az Országos Közélelmezési Hiva­talban. Az ankét előtt a polgármester föl­kereste Langróf miniszteri tanácsost, a föld­müvelésügyi minisztérium halászati felügye­lőjét és tanácskozott vele a Fehértó haszno­sításáról. A halászati fölügyelő igy nyilat­kozott: — A fődolog az, hogy a város igyekez­zék megvalósítani a Fehértó halászatának terveit. Teljesen mellékes, hogy bérlet utján, házi kezeléssel, vagy részvénytársasági ala­pon .akarja megoldani a berendezést, csak az a fontos, hogy bármilyen formában minél előbb valósítsa meg. A földmivelésiigyi mi-

Next

/
Thumbnails
Contents