Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-22 / 70. szám

94 DÉLMAGYARORSZÁG Szegedi, 1917. március 221 J? Kárpátok háborított bércein. Orosz-forwt, március 15. Az (Ebfio/s-tKárpiátok 209 mtéfcar magas, háborított (bérce ka, (különválva a világ ra jától, ia pusztítás és kegyet]emséitek ibirodailmálbiaTi él rna össBetömjörüilve, íA'iisztiriaHMia'gjxaixia'szág és a német hadsereg férfi népe, ilwjgy a mem^ett nyugalmára rátörni készülő aolk múlildé eltenság előtt bástyakémit őrt. álljon és azjt Fntxmtuiiitk a iKáaipátok sziklás ibcgygeríneein húzódik 'végig. Itóvésaátrtkumik ia, háibartis raffinériáik pazar bőségével készült és SKorgalamiais foaitowakeöjelk fáradságos mutniká,jára valil. lUgjr tűnik föl ez a, ibatbaiintas lövészárok, m/int agy végtelen ihosszu, .keskeny sikátor üteg, amely tőltütník jobbra ia iFekctte-tmgerg, balra jpeditg Rigáig húzódik meg szakadó, ImWámos vanakbain. Máradem.üitt egyforma krákeny. Csupán az erősítési munkák Tegyük ezred ©lőtt jobbak, vagy igytangiébbek, ugy, minit aat a szükség ffKegikivámjjo. Gonddaü kiépített deszka-járda van a futóárok egész liosszaiságálban, és millió kis kitörő trés, tmeilyíbetn csak ia. fegyverek efeővei .merednék az ©lliemeég attikai Mé. A lövészáirotkibál minden arra alkjai más helyen' flcesfeemy kis inieiliék utcáik vezetnek ki az állások mögé, ihol a tiszti és legénységi lakások vaixniaik. A front mögötit egész kis tárcsák vannak. Valósággal bámulatba, ejitök az arra veltődő ictegan látogatókat. tMAnden iszázadnalk megvan maga kisvárosa, molynok Itegfelső'Wli ura a századparancsnok. 'A frontból kivezető (kteisfcemy ikás .utcáiból kiérve először is ,a .,kompagnie komandó" csinos villaszerű épülete tűnik föl. Gyönyörű alkotás. ,'Mélyen a földbe ásva, ölés fákkal tetőzve, jó erősen összerakva, majd .a földiből kimagasló rósz csinosan díszítve. Magas tornya van, melyben az „alárom csengő" van eliheilyezve. Ugy áll ebben a toronyban ez a vész ibanang, mint falusi kápolnában ia lélek harang. Oldalai precízül kirakva réasntos, vékíoiny gömbölyű fenyőfáikkal dr'szitve, igazán bámulatba ejti szemlélőjét. Három szofljiábóí áli ez a, lakás. Háló, társalgó és teBefon-:szofba. .Belső (berendezése ptrimitiiiv, de ammá/l imegliafóWb, annál kedvesebb. Fialai kaolvasotl't. ujsáigpapirossal vannak (bevonva. A falion; illusztirált. ujságök remek rrep?oduikeiói függenek csinosan faragott fenyőf arámákiban. Mrmyezétes ágy. Sezlón, fotelek, doibányizó asztal. Egyik, ihutórdarab sem dicséri ibenuök a:z iparművészt, de azért mind-mÜTi'd kedves, (Imrútságos, s céljának megfelel. iA századparancsnok lakosztálya mellett gondosan vonnák elhedyezve a „kompagnie stb" deckungja. /Mind stílszerű, erős, a bábonis (kényéinmefcnek teljesien megfelelő. !A telefonfjstiil: itelefondrótrtal sűrűn hcbálózjott lakása, az ordanáncok és tisztiszolgák ideciknngjo cifra tábláikkal jeliezve, hogy kórdeződködés mélkül megtalál ható legyen. Mellétté kerék réz .tányér hirdeti, hogy itt lakiik a század-borbély, hol fehérkabátos ibaka borbély még foghúzást ás eszközöl sürgős esetiben. 'An-rélb jön ® suszter és schneider díeelkikungja, majd az irodai munkát végző számvivő altiszti század irodája, a szolgálatvezető őrmester, majd meltótite nagy vöröstoeresfztes tábla mutatja, hogy itt ia kötözőhely. (Aanám jönnék közvetlen ® lövészárok mögött a szakasz.pairaucsnok tisztek lakásai, özeik előtt pedig a legénység jól fűtött, ágyakkal ellátott „nnter standjai". Egy-egy ilyen legénységű deckungbfirn 8—10 emlier kényHmesem élfér s velük mindössze egy-egy altiszt vigyáz ia rendire. Szóval olyan ez a front mögötti hely, mimf egy kis város. Az utak gondosan 'kiépítve, csinosak; tiszták, 'szabály osatk. iVam ailitiíszfti otthon, hol sok fajta 'szórakozást találnák szabad 'idejük eltöltésére laz altisztek. Van .tiszti és legénységi fürdő, hol (kádakban. — mikor a helyzet megengedi, —• lü—<12 boka .tisztálkodik és mossa, a fehérneműt, nemcsak a sajátját, hanem szolgálatiban vagy poszton tevő (bajtársáét is. Ily körülmények között egy cseppet, sem leihlet csodálkozni, h/a a legnagyobb megeléigadés honol a frontszolgálat ot /teljesítő bakák között, Jó meleg alsó- és felsőruhája vaai minden bakának. Bekecs, csizma és hundta a. posztoktnaik. Nimjcs egyetlen, baka fron/tibam aki panaszt /e/melfluetne hiányos öltözéké miatt. Az élelmezés pedig hihetetlenül kifogástalan. Van jól felszerelt éléskamrával rendéiilcező tiszti konyha, és étkezde. Az altiszteknek is külön ikonyháni készítik a. válogatott finom létlelteket, de a. legénység sem panaszkodhat, amikor reggel 6 órakor forró feketekávét kap, -10 órakor szalonna, kolbász, vagy iszilvanzei, déliben húslevest, ihust, főzeléket hozinak, délután 2 órakor rumos teát, ©de rántott levest e/szik. • Ezeken ik/ivü'i 500 gramm kenyér, edgaírefcta, vagy dohány, és félliter bor a baka. járuléka minden ma/p. Be van is jókedv, hangos mulatozás a. frontban. lElégütettenségről szó sem lehlet, Gsak olyankor tudják és érzik, hogy háború van, amikor a földi katnaán pokollá változik és sűrű egymásutánban röpködnek a levegőben a gyilkos srapnéllek, aknák és gránátok. Azonfea/n /ezek /elllen is , Van óvintézkedés. Erre szolgálnak a „róka-lyuk"-ilalk aievezétt igiánátmentes fediezékek, antetlyelí sokszor 10—12 méter mélységiben vannak a föld alatt, Nins az orosznak olyan ágyuja, mely •ezt a rengeteg fül d-tömeget óit. bírná ütni. Talián a mi harminc: ós feles mozsarunk, vagy •még az sem. Gsak a posztok állnak kint ilyenkor felváltva félóránk/int, a ,többi a róka lyukban húzódik aneg. Igy él a' baka kiint, a frontban. Nem nélkülözik, nem fáaiJk és nem. is pamajszkodik. Osafk olykor-olyikon' fogja eil a vágy haza az édes anyához, amikor arra 'gondol, hogy amilyen sziveseai adná oda imteíeg lábbelijét árlök, ímelyből n eki a. kel letérnél ás több jnt. Milyen vzivesian adná oda nieleg lábbeljét óritaitl'an kis gyenmeiltóuek, kinek parányi ujjai kiláitszanak az elviselt kis cipőkből és milyen szívesen, csináltatna meleg ruháit gyermekeinek abból a sok jó állapotban eldobott felesleges ruhákból. elégedés, a végső győzelemig való kiitartás és feltétlen győzettem reménye hat át ininden egyes frontban szolgáló katonát, Reisinger József. takaríthat meg havonta a világítási számtáján, ha a világhirll félwattos OSRAM izzókörtékkel világit. Kimit SQMfl világítási vállalatánál • Szegeden. — Telefon 1®. Tisza nagy beszéde a főrendiházban a választójogról (Saját tudósítónktól.) A főrendiház szerdai ülését délelőtt 11 órakor nyitotta meg báró Jósika Samu elnök. A főrendiház általánosságban és részleteiben is elfogadta hozzászólás nélkül a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1916. évi IV. törvénycikk kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslatot. Következett a hazáért küzdő hősük emlékének megörökítéséről szóló törvényjavaslat. Gróf Hadik János helyesli ,a törvényjavaslatot, amellyel azonban nem lettünk eleget kötelességünknek hazánk hős fiaival szemben. A képviselőházban e törvényjavaslat tárgyalásánál indítványt terjesztettek elő. hogy azok, akik a hazáért véreztek és élve jöttek haza, bevétessenek az alkotmány sáncaiba- Ezt az inditványt ő is magáévá teszi. Tisza a képviselőházban folytatott tárgyalások folyamán határozottan tiltakozott minden reform ellen azzal a megokolással, hogy ilyen nagyykérdéseket, mint a választói reform. csak nyugodt időben lehet tárgyalni. Nagyjában igaza lelhet, itt azonban csak arról van szó, hogy választójogot kapjanak azok, akik eiég jók voltak arra. hogv meghaljanak' a hazáért, idézi a német birodalmi kancellárnak a jogok kiterjesztéséről mondott beszédét. Ha nem akarjuk meghallani a 'történelem intő szavát, nagy szociális megrázkódtatásoknak tesszük ki az országot, mert a fejlődést megakadályozni nem lehet. A javaslathoz a következő módositást nyújtja be: Mindazoknak az állampolgároknak, a ki;k a háborúban harctéri szolgálatot teljesitettek és a Károly-keresztet elnyerték, husz éves koruktól megadandó a választójog. Gróí Tisza István miniszterelnök: Már csak fizikai állapota miatt is csak nagyon röviden válaszol ,az elhangzott beszédre. Nem akar ezúttal arról szólni, hogy a háború milyen hatással lesz a népek pszichológiájára, utóvégre nyitva kell tartani szemünket és lelkünket az események tanúságai előtt. De neki nem volt szüksége a háborúra ahhoz, hogy egy messzemenő szociálpolitika szükségességéről meggyőződjék. Ii.iu korától fogva az a meggyőződése, hogy egy valóban szabadelvű, bölcs, az élet valódi igényeivel, a munkások fajsulyáva.1. számoló szociálpolitika utján kell megvetni az- emberiség jövendő jólétének és boldogságának alapjait. E felfogásán a háború nem változtatott. — Csak az ellen a beállítás ellen szól. mintha a szociálpolitikának valódi alapvető eleme a választójog volna. Majdnem aat mondhatná, hogy ellenkezőleg áll a dolog, mert ha a szavazati joggal olyan rétegeket ruházunk fel, amelyek ezt bölcsen gyakorolni nem tudják, akkor nem a népnek, hanem a demagógiának teszünk szolgálatot és nem a szociálpolitika ügyét szolgáljuk, de olyan parlamenti helyzetet teremtünk, amely megakadályozza a higgadt szociálpolitikai munkát. Az összehasonlítás a magyar és a porosz választójog között nem állhat meg- Poroszországban egy múlt századbeli választói jog áll fenn és minden szabadelvben gondolkozó erribef régóta sürgette Poroszországban ennek a választójognak a reformját. Nagyon természetes, hogy a reform mikéntiére befolyást gyakorol az, hogy a nérruet birodalomban már félszázad óta meg van az általános választójog. Nálunk a helyzet más. Nálunk közvetlenül a háború elöüt alkottunk meg egy választójogi törvényt, amely az általános választójog elvi alapján áll. Kérdi, nem helyes-e megvárni előbb a még ki sem próbált reform gyakorlati hatását és csak ezután tenni esetleg egy ujabb .lépést? A .német birodalom egységes nagy nemzeti állam, a német társadalom átlagos műveltsége nagyobb, mint a mienké, a német alkotmány nem ismeri a. parlamentarizmust. — ez három kardinális különbség. Ezt figyelembe kell vennünk és azután el kell döntenünk,.