Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-18 / 67. szám

D E LM A G Y ARORSZ Á G Szeged, 1917. március 18. TORVENYKEZÉS oooo A szegedi kir. törvényszék. B. ,2411/17.—1915. szám. ö FELSÉGE A KIRÁLY NEVÉBEN! lA szegedi kir. törvényszék, mint büntető •bíróság sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége iníiatt vádolt Fischer József ellen a kir. ügyészségnek 930/1915. íkü. számú vádiratában foglalt vád fellett Pókiai lElek kir. iltélőtáíblahiró arnrat elnök, Sáfár Sándor kir. járásLiró ós dlr. Rát;ky Zoltán kir. törvényszéki albiró, valamint Márkus Valér kir. törvényszéki joggyaikoríndk mirut jegyzőikönyvvezető (részvételével, iHarsányi Eleimér kár. ügyésznek •— mint közvádílióniak, ia szabadlábon! fevő vádlottnak jelenlétében Szögeden 1916. junius :hó 18-án megtartott nyilvános főtárgyalás lalapjáu, a vád és védieleon meghallgatása rután imleghozta a következő Ítéletét: Fischer József 37 éves, izraelita vallású, zilahi születésű, szegedi lakos, magyar állampolgár, nős, gyermektelen, irnl-olvasni tudó, ékszerész, jelenleg tényleges katonai szolgáliatot teljesít iaiz 5-ik honvéd gyalog ezrednél, vagyontalan vádlott hiiimös az 1914. évi XiLI. t.-c. 1. §nába ütköző és az ezen, törvény 3. 2. (bekezdései 1. pontja szerint miinősülő •sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségéiben, amelyet ugy köveltett el', hogy a Szegediem nyomiatotltt- „Délmagyarország" cárnő .időszaki lapnia/k 1914. év .novelmber 18-1 ki számában; a nyilt tér rovatában „Nagy Zoltán bírónak Szféiged" cim alatt közzétett s álltala irt (közliemiényben „tegnapi napon fin! iá Kiorzó-ui ozgóban feleségemmel szemben egy ülőhelyért tiszteletlenül viselkedett, sőt meg is feinyiegettie, átadom Önt a nagyközönség bírálatának" —• kifejezéseiket használva -Dr. Nagy Zoltán szegedi kir. törvényszéki bíróról oly (tánüyit áliitott, mély valódisága .esetén nevezettet a közrnegvetésnek tenné k-i. A kir. törvényszék ezért Fiseher József vádlottat aiz 1914. évi XLI. it.-c. 3. i§. 2. bek. álapján aiBtik. 92. alkalmazásával 200 (kettő-száz) Ikoromia pénzbüntetésre minit főbüntetésre, ezenfelül 100 (egyszáz) korona, pénzbüntetésre mint mellékbüntetésre ítéli; a büntetésit • .behajthlaítiatlanisága esetére ia Rtk. 53. lalapján 10 (tiiz) napi, a mellékbüntetést pedig 5 (öt) napi fogházbüntetésre kell átváltoztatni. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emelkedésétől számiitott 15 rnap alatt kell végrehajtás terhével a szegedi kir. ügyészségnél az 1892:XXVII. t.-e. 3. §-ábam meghatározott célra megfizetni. iA vádldbt a Bp. 480. és 481. §-& értelmében köteles az ezután felmerülendő bünügyi költséget az államhimcstánnla.k megtéríteni, de /a költségeket a kir. törvényszék az 1890. •évi XÍLTII. t.-c. 4. §-a alapján egyelőre hebajtliatatliamioíkinaik nyilvánítja. Elrendeli a bíróság az 1914-.XIV. t.-c. 43. §-a 4. bek. alapján, hogy az ítéletet indokaival együtt a „Délmagyarország" cimü időszaki lap szerkesztője a jogerős ítélet kézbesítése Mán megjelenő legközelebbi, vagy azt közvetlenül követő számnak elején rendes nyomással, minden lappéldányon tegye közzé. Indokolás: A .törvényszék a főtárgyalás adatai állapján (tényként állapította meg, hogy íliseher József a Szegeden nyomatott „Dékna-gyanország" eimii időszáki lap 1914. uOv. hó 18-án muegjieQenit számának nyiltténi romáiban „Niaigy Zoltán bírónak. Szeged." cim .alatt egy általa irt cikkét közölt, .melyben ezen kifejezések foglaltatnia,k: ,/Tegnapi maiban Ön a Korzó-mozgóban feleségem,mól izeimben egy ülőhelyért tbiss®tedietíLenüll visÓÍ•(edetk sőt uileg is fenyegette, át adom önt a (nagyközönség bírálatának." Megállapította azonban tényként azt iis a bíróság, hogy az idézett (állitások meni felelnek meg a valóságnak. Vád-lcltt a főtárgyaláson- beismerte, hogy a most körüliint nyílttéri közleményt ő tétette közzé. Előadta .azonban, liogy ezt fölháborodásában azért tette, mert amint, raejie közölte, dr. Nagy Zalitán- azzail szerűben sértő magatartásit tanúsított. Kérte erre nézve a válóiság bizonyítását, mert kifejezéseinek halsználattla jogos magánérdekének telőinozdátása céljából történt. A bíróság ezen kérelemhez képest az 1914. évi XLI. t.-c. 13. 1. pontja alapján elrendelte a, valóság bizonyítását a vádlott által megnievezieht tanuk kihallgatásával. Somogyi (József hamu kihallgatását /mégis tazért mellőzte, merít megldézéise a jelen főtárgyalás (elhalasztásával lett volna csak eszközölhető, hólott vádlott idevonatkozó kérelmét elikésétten terjesztette elő. Flsebetr Józsefné itian-u vallotta, hogy 1914. nov. 14-én- Szegeden, a. Korzó-moziban dr. Nagy Zoltán azt a széket fogta és akarta (elvinni, amit éppen /akikor a földszintről hozott fel Itanu a saját1 részükre s mikor ezt ellenezte, Nagy Zoltán aizt fellelte rá, hogy: .niinios iráiirtva a maga neve, imajd latnadon erre tainu azt mondotta: ahelyett, hogy hozna a nőnek székelt, még elviszi: dir. Nagy Zoltán a kezét letmelve elébe állt és fenyegető hangon azt mondotta: „vigyázzon,!" Ezek elhangzása után me-msckána fanentek a föids-z.iint.re s onnan nézték az előadásit, özv. iBielber Miiklósné (tainu vallomása ugyanazonos Fiseher József-néval, dte >elltéT atekimtetiben, hogy vallomása szarint dr. Nagy Zoltán — mintán erre Vosis iSáindor mozilgazgaitó őt felhatalmazta, e,gy széket él •is vitt onnan -s a második székeit fogta már, mikor leánya és -dr. Nagy Zoltán közt a fenti szóváltás kezdődött. E vallomásokkal -szemben; viszont Dr. Nagy Zoltán és dk. Nagy Zoltánné tanuk iegybeba,ngzóan vallották, hogy midőn felmentek a mozgó színház erkélyére helyet resnii, ott Vas Sándor anoziiigazgató két székét jelölt .ki részükre, is m/ig onnan elmentek szétnézni, hogy hová állítsák a székeket és visszatértek, adidiig özv. Biebiermével csak Vás vitialtikozcitt, de Nagy (Zoltán dr. tanúnak iFischernével semmi beszéde sem volt, igy azt meg istenn sérthette. Vas Sándor kamu vallotta, hogy dr. Nagy Zoltán és neje kértek tőle páholy ülést; la -bal oldali egy sor erkély mellett' két szék üreisien állott, s -azokat inevezettelknleik rendelkezésére bocsátotta. Erre iBiiebemné szólt a taininnak, hogy a székekét ők hoziták oda, (tanú viiiszont kijelentette, hogy Niaigy Zoltáuéknak máshová nem tud helyet adni, felhívta Biebernét, hogy a földszintem foglaljanak helyet, ahova jegyük is szói. Vallotta még a itlainu, h-oigy egyéb szóvita nem volt (közte és Biieíbeiraé (között, s hogy onnan ezek után eltávozott. iBödő Nándormé tainu vallotta végül, hogy idr. Nagy Zoltán és nejé vei felment, az '•erkélyre, hogy nevezetteknek ülő,helyét kéressem. (Fent azonban Vas- (Sándor mindjárt jelölt ki üres széklelt a számukra-, mire tainu eltávozott. Oslalk azt hallotta még, hogy felülről válailai tiltakozott a székek elfoglalása ellen. ~, , Dr. iVas Ignácné itaniunak közvetlen tudomása mem lévén ;az -esetről, vallomása a tények megállapításánál nem volt figyelembe vehető. Vallomásukra az összes tanuk esik üt tettek. Fischer Józsefné ós özv. Bieber Miiklósmé 'tanuk vallomásával azanlban a bíróság nem vette bizonyitottinlaik az team tanuk által élőadotitaikat, mert- a teljesen érdektelen Vias Sándor és Bödő Nándorné tanuk vallomiásai dr. Nagy Zoltán és nejének teljesen- egybehangzó vallomásait támogatják, mig előbb nevezett két tanúrnak; részletekben egymástól és a nyomozás során tett valkunásailktól el•térő vallliomásaiit sem/mi bizonyiték sem táimogatja. Bizonyítékul ekámt az utóbb nevezett tanuk vallomásai voltak idficgacLandÖk, s azok valia/mint vádlott beismerése alapján állapittatotlt meg a fenti tényállás. Minthogy pedig a tényállásiban ídévdi, ,a vádllatt által Sajtó utján közzétett kifeji-ízések törvényszéki biróra, -tehát számótltievő társadlalmi állással biró egyénre vonatkoznas, aki közmagvetésnek lenne kitéve, ha nővel szemben a nyilvánosság előtt tiszteletlenül isot durván viselkedinék, va,gy,iis a vád tárgyává tett kifejezések valódisága esettén, — vádlott a fletnt körülirt sajtó közlemény közzétételé által az 1914:XLI. it.-c. 1. -§-ába ütköző, s ezén törvény 3. 2. bekezdése -L p. szerint miinősülő, rágalmazás vétségét követte el, » merít a beszámithatóságat, vlaigjr büntethetőséget kizáró ok fenn nem forog, őt ezen vétségben (bűnösnek kellett kimondani. A büntetés kiszabásánál súlyosító körülményt nem észllelt ,a ibiiróiság, mig enyhítő körülményül .mérlegelte vádlott büntetlen, előéletét s /azon meg nem cáfolt védekezését, hogy eselekmónyét a feletti izgmtott ileliki állapotban követte el, hogy nejét sértve vélte. — Ezen enyhitő körülmények pedig oly nyomatékosaik, hogy a vádlott cselekményére megbatározott fogház büntetés legkisebb mér'téke is aránytalanul -súlyos volna, miért is a Btk. 92. alkalmazásával vádlott büntleitésót fogház hetyieft , pénzbüntetésben áliiapítotita meg. 'Vádlotlt bün-ösnlek mondat,ván ki, a bűnügyi költségek viselésére ás kötelezni 'kellett, lazonban igiazolit vaigyiO-ntaliansáigára tekint öttel e költségek egyenlőre behiaüthatatiianokniak voltak kimondandók. A vádhatóság véginditványához képest az iSt. 43. 4. bek.nbeni foglaltak alapján az itéletmelki a rendelkező rész szerint közzétételét kellett elrendelni. iSzeged, 1916. junius -hó 13. napjián. Fókái Elek, s. k. t lelnék. Dr. Bátky Zoltán, s. ik. előadó. — A- kiadmány hiteléül: Danik Géza irodlafatiszt. B. 1319/20—191:6. szám. Ö FELSÉGE A KIRÁLY NEVÉBEN! A szegedi kir. ítélőtábla sajtó utján -elkövetett fáigalimiazás .vétsége miatt vádolt Fischeir J-óasef ellen folyamatba tett bűnügyiét, melyben a szegedi kir. törvényszék 1916. évi juniius hó 13. ,napján (B. 2411/17—1915. szám alatt Ítéletet hozott, a kir. ügyész által a 92. alkalmazássá eülen, sulyosbitás végett, vádlott általi felimenités végett és alaki okból bejelentett fellebbezéseik folytán 1916. évi augusztus 3il. napján tartott nyilvános feleibbviteOi főtárgyaláson, -melyben Riinigliöffer Lajos t. elnök, Orosz Bál ós Skulltéty István itólő birák vettek részt, a vád ikópvilseíLetél)en Dr. Szabó Gyula kár. főügyészi helyettes járt el, viszont a vádlottat -dr.lBecsiey Károly védő képviselte, a jegyzőkönyvet pediig dr. iSzőke Károly tanácsjegyző vezette, a vád és védelem n:eghálligaitása után vizsgálat alá vévén', a követketzően' g itélt: A kir. törvényszék itéleltót megváltoztátja s vádlottat 'a vád alél1 a Bp. 326. 3. pontjánialk .inegfelelően az 1914 évi 41. t.-c. 16. §-hoz képelst felmenti. Indokok: A főügyészség kétpviselőjo a 92. allikalmazása pdllen' ibejelentetit felebliezést a felehbviiteli főtárgyaliáson visszavonván-, az ügytett -a íkir. ítélőtábla a többi feleblbezésekrie .vizsgálta félül. 'Ai vécMem iészéről az alaki ékoni használt perorvoslat — a kir. törvényszék álitial laz Ítéletben idevonatkozóan felbozott s nyilván a St. 54 másó'diik bekezdésére allapitott érvékkel szemben annál- is inkább alaptalan, \