Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-18 / 67. szám

D E LM A G Y ARORSZ Á G Szeged, 1917. március 18. TORVENYKEZÉS oooo A szegedi kir. törvényszék. B. ,2411/17.—1915. szám. ö FELSÉGE A KIRÁLY NEVÉBEN! lA szegedi kir. törvényszék, mint büntető •bíróság sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége iníiatt vádolt Fischer József ellen a kir. ügyészségnek 930/1915. íkü. számú vád­iratában foglalt vád fellett Pókiai lElek kir. iltélőtáíblahiró arnrat elnök, Sáfár Sándor kir. járásLiró ós dlr. Rát;ky Zoltán kir. törvény­széki albiró, valamint Márkus Valér kir. törvényszéki joggyaikoríndk mirut jegyző­ikönyvvezető (részvételével, iHarsányi Eleimér kár. ügyésznek •— mint közvádílióniak, ia sza­badlábon! fevő vádlottnak jelenlétében Szö­geden 1916. junius :hó 18-án megtartott nyil­vános főtárgyalás lalapjáu, a vád és védieleon meghallgatása rután imleghozta a következő Ítéletét: Fischer József 37 éves, izraelita vallású, zilahi születésű, szegedi lakos, magyar állam­polgár, nős, gyermektelen, irnl-olvasni tudó, ékszerész, jelenleg tényleges katonai szol­gáliatot teljesít iaiz 5-ik honvéd gyalog ezred­nél, vagyontalan vádlott hiiimös az 1914. évi XiLI. t.-c. 1. §nába ütköző és az ezen, törvény 3. 2. (bekezdései 1. pontja szerint miinősülő •sajtó utján elkövetett rágalmazás vét­ségéiben, amelyet ugy köveltett el', hogy a Szegediem nyomiatotltt- „Délmagyarország" cárnő .időszaki lapnia/k 1914. év .novelm­ber 18-1 ki számában; a nyilt tér rovatában „Nagy Zoltán bírónak Szféiged" cim alatt közzétett s álltala irt (közliemiényben „tegnapi napon fin! iá Kiorzó-ui ozgóban feleségemmel szemben egy ülőhelyért tiszteletlenül visel­kedett, sőt meg is feinyiegettie, átadom Önt a nagyközönség bírálatának" —• kifejezéseiket használva -Dr. Nagy Zoltán szegedi kir. tör­vényszéki bíróról oly (tánüyit áliitott, mély valódisága .esetén nevezettet a közrnegvetés­nek tenné k-i. A kir. törvényszék ezért Fiseher József vádlottat aiz 1914. évi XLI. it.-c. 3. i§. 2. bek. álapján aiBtik. 92. alkalmazásával 200 (kettő-száz) Ikoromia pénzbüntetésre minit fő­büntetésre, ezenfelül 100 (egyszáz) korona, pénzbüntetésre mint mellékbüntetésre ítéli; a büntetésit • .behajthlaítiatlanisága esetére ia Rtk. 53. lalapján 10 (tiiz) napi, a mellék­büntetést pedig 5 (öt) napi fogházbüntetésre kell átváltoztatni. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emel­kedésétől számiitott 15 rnap alatt kell végre­hajtás terhével a szegedi kir. ügyészségnél az 1892:XXVII. t.-e. 3. §-ábam meghatározott célra megfizetni. iA vádldbt a Bp. 480. és 481. §-& értelmé­ben köteles az ezután felmerülendő bünügyi költséget az államhimcstánnla.k megtéríteni, de /a költségeket a kir. törvényszék az 1890. •évi XÍLTII. t.-c. 4. §-a alapján egyelőre he­bajtliatatliamioíkinaik nyilvánítja. Elrendeli a bíróság az 1914-.XIV. t.-c. 43. §-a 4. bek. alapján, hogy az ítéletet indo­kaival együtt a „Délmagyarország" cimü idő­szaki lap szerkesztője a jogerős ítélet kézbe­sítése Mán megjelenő legközelebbi, vagy azt közvetlenül követő számnak elején ren­des nyomással, minden lappéldányon tegye közzé. Indokolás: A .törvényszék a főtárgyalás adatai állapján (tényként állapította meg, hogy íli­seher József a Szegeden nyomatott „Dékna­-gyanország" eimii időszáki lap 1914. uOv. hó 18-án muegjieQenit számának nyiltténi romá­iban „Niaigy Zoltán bírónak. Szeged." cim .alatt egy általa irt cikkét közölt, .melyben ezen kifejezések foglaltatnia,k: ,/Tegnapi ma­iban Ön a Korzó-mozgóban feleségem,mól izeimben egy ülőhelyért tbiss®tedietíLenüll visÓÍ­•(edetk sőt uileg is fenyegette, át adom önt a (nagyközönség bírálatának." Megállapítot­ta azonban tényként azt iis a bíróság, hogy az idézett (állitások meni felelnek meg a való­ságnak. Vád-lcltt a főtárgyaláson- beismerte, hogy a most körüliint nyílttéri közleményt ő tétette közzé. Előadta .azonban, liogy ezt fölháboro­dásában azért tette, mert amint, raejie közölte, dr. Nagy Zalitán- azzail szerűben sértő maga­tartásit tanúsított. Kérte erre nézve a váló­iság bizonyítását, mert kifejezéseinek halszná­lattla jogos magánérdekének telőinozdátása cél­jából történt. A bíróság ezen kérelemhez képest az 1914. évi XLI. t.-c. 13. 1. pontja alapján elren­delte a, valóság bizonyítását a vádlott által megnievezieht tanuk kihallgatásával. Somo­gyi (József hamu kihallgatását /mégis tazért mellőzte, merít megldézéise a jelen főtárgya­lás (elhalasztásával lett volna csak eszközöl­hető, hólott vádlott idevonatkozó kérelmét elikésétten terjesztette elő. Flsebetr Józsefné itian-u vallotta, hogy 1914. nov. 14-én- Szegeden, a. Korzó-moziban dr. Nagy Zoltán azt a széket fogta és akarta (elvinni, amit éppen /akikor a földszintről ho­zott fel Itanu a saját1 részükre s mikor ezt ellenezte, Nagy Zoltán aizt fellelte rá, hogy: .niinios iráiirtva a maga neve, imajd latnadon erre tainu azt mondotta: ahelyett, hogy hozna a nőnek székelt, még elviszi: dir. Nagy Zol­tán a kezét letmelve elébe állt és fenyegető hangon azt mondotta: „vigyázzon,!" Ezek elhangzása után me-msckána fanentek a föid­s-z.iint.re s onnan nézték az előadásit, özv. iBielber Miiklósné (tainu vallomása ugyanazonos Fiseher József-néval, dte >elltéT atekimtetiben, hogy vallomása szarint dr. Nagy Zoltán — mintán erre Vosis iSáindor mozilgazgaitó őt felhatalmazta, e,gy széket él •is vitt onnan -s a második székeit fogta már, mikor leánya és -dr. Nagy Zoltán közt a fenti szóváltás kezdődött. E vallomásokkal -szemben; viszont Dr. Nagy Zoltán és dk. Nagy Zoltánné tanuk iegybeba,ngzóan vallották, hogy midőn fel­mentek a mozgó színház erkélyére helyet resnii, ott Vas Sándor anoziiigazgató két szé­két jelölt .ki részükre, is m/ig onnan elmentek szétnézni, hogy hová állítsák a székeket és visszatértek, adidiig özv. Biebiermével csak Vás vitialtikozcitt, de Nagy (Zoltán dr. tanúnak iFischernével semmi beszéde sem volt, igy azt meg istenn sérthette. Vas Sándor kamu vallotta, hogy dr. Nagy Zoltán és neje kértek tőle páholy ülést; la -bal oldali egy sor erkély mellett' két szék üreisien állott, s -azokat inevezettelknleik rendel­kezésére bocsátotta. Erre iBiiebemné szólt a taininnak, hogy a székekét ők hoziták oda, (tanú viiiszont kijelentette, hogy Niaigy Zoltá­uéknak máshová nem tud helyet adni, fel­hívta Biebernét, hogy a földszintem foglal­janak helyet, ahova jegyük is szói. Vallotta még a itlainu, h-oigy egyéb szóvita nem volt (közte és Biieíbeiraé (között, s hogy onnan ezek után eltávozott. iBödő Nándormé tainu vallotta végül, hogy idr. Nagy Zoltán és nejé vei felment, az '•erkélyre, hogy nevezetteknek ülő,helyét ké­ressem. (Fent azonban Vas- (Sándor mindjárt jelölt ki üres széklelt a számukra-, mire tainu eltávozott. Oslalk azt hallotta még, hogy felül­ről válailai tiltakozott a székek elfoglalása ellen. ~, , Dr. iVas Ignácné itaniunak közvetlen tu­domása mem lévén ;az -esetről, vallomása a tények megállapításánál nem volt figyelem­be vehető. Vallomásukra az összes tanuk esik üt tet­tek. Fischer Józsefné ós özv. Bieber Miiklósmé 'tanuk vallomásával azanlban a bíróság nem vette bizonyitottinlaik az team tanuk által élő­adotitaikat, mert- a teljesen érdektelen Vias Sándor és Bödő Nándorné tanuk vallomiásai dr. Nagy Zoltán és nejének teljesen- egybe­hangzó vallomásait támogatják, mig előbb nevezett két tanúrnak; részletekben egymástól és a nyomozás során tett valkunásailktól el­•térő vallliomásaiit sem/mi bizonyiték sem tá­imogatja. Bizonyítékul ekámt az utóbb nevezett ta­nuk vallomásai voltak idficgacLandÖk, s azok valia/mint vádlott beismerése alapján állapit­tatotlt meg a fenti tényállás. Minthogy pedig a tényállásiban ídévdi, ,a vádllatt által Sajtó utján közzétett kifeji-ízé­sek törvényszéki biróra, -tehát számótltievő tár­sadlalmi állással biró egyénre vonatkoznas, aki közmagvetésnek lenne kitéve, ha nővel szemben a nyilvánosság előtt tiszteletlenül isot durván viselkedinék, va,gy,iis a vád tárgyá­vá tett kifejezések valódisága esettén, — vád­lott a fletnt körülirt sajtó közlemény közzé­tételé által az 1914:XLI. it.-c. 1. -§-ába ütköző, s ezén törvény 3. 2. bekezdése -L p. szerint miinősülő, rágalmazás vétségét követte el, » merít a beszámithatóságat, vlaigjr büntethető­séget kizáró ok fenn nem forog, őt ezen vét­ségben (bűnösnek kellett kimondani. A büntetés kiszabásánál súlyosító körül­ményt nem észllelt ,a ibiiróiság, mig enyhítő körülményül .mérlegelte vádlott büntetlen, előéletét s /azon meg nem cáfolt védekezését, hogy eselekmónyét a feletti izgmtott ileliki álla­potban követte el, hogy nejét sértve vélte. — Ezen enyhitő körülmények pedig oly nyoma­tékosaik, hogy a vádlott cselekményére meg­batározott fogház büntetés legkisebb mér'téke is aránytalanul -súlyos volna, miért is a Btk. 92. alkalmazásával vádlott büntleitésót fog­ház hetyieft , pénzbüntetésben áliiapítotita meg. 'Vádlotlt bün-ösnlek mondat,ván ki, a bűn­ügyi költségek viselésére ás kötelezni 'kellett, lazonban igiazolit vaigyiO-ntaliansáigára tekint öt­tel e költségek egyenlőre behiaüthatatiianok­niak voltak kimondandók. A vádhatóság véginditványához képest az iSt. 43. 4. bek.nbeni foglaltak alapján az itéletmelki a rendelkező rész szerint közzététe­lét kellett elrendelni. iSzeged, 1916. junius -hó 13. napjián. Fókái Elek, s. k. t lelnék. Dr. Bátky Zol­tán, s. ik. előadó. — A- kiadmány hiteléül: Danik Géza irodlafatiszt. B. 1319/20—191:6. szám. Ö FELSÉGE A KIRÁLY NEVÉBEN! A szegedi kir. ítélőtábla sajtó utján -el­követett fáigalimiazás .vétsége miatt vádolt Fi­scheir J-óasef ellen folyamatba tett bűnügyiét, melyben a szegedi kir. törvényszék 1916. évi juniius hó 13. ,napján (B. 2411/17—1915. szám alatt Ítéletet hozott, a kir. ügyész által a 92. alkalmazássá eülen, sulyosbitás végett, vád­lott általi felimenités végett és alaki okból be­jelentett fellebbezéseik folytán 1916. évi augusz­tus 3il. napján tartott nyilvános feleibbviteOi főtárgyaláson, -melyben Riinigliöffer Lajos t. elnök, Orosz Bál ós Skulltéty István itólő birák vettek részt, a vád ikópvilseíLetél)en Dr. Szabó Gyula kár. főügyészi helyettes járt el, viszont a vádlottat -dr.lBecsiey Károly védő képvisel­te, a jegyzőkönyvet pediig dr. iSzőke Károly tanácsjegyző vezette, a vád és védelem n:eg­hálligaitása után vizsgálat alá vévén', a követ­ketzően' g itélt: A kir. törvényszék itéleltót megváltoztát­ja s vádlottat 'a vád alél1 a Bp. 326. 3. pont­jánialk .inegfelelően az 1914 évi 41. t.-c. 16. §-hoz képelst felmenti. Indokok: A főügyészség kétpviselőjo a 92. allikal­mazása pdllen' ibejelentetit felebliezést a felehb­viiteli főtárgyaliáson visszavonván-, az ügytett -a íkir. ítélőtábla a többi feleblbezésekrie .vizs­gálta félül. 'Ai vécMem iészéről az alaki ékoni használt perorvoslat — a kir. törvényszék álitial laz Íté­letben idevonatkozóan felbozott s nyilván a St. 54 másó'diik bekezdésére allapitott ér­vékkel szemben annál- is inkább alaptalan, \

Next

/
Thumbnails
Contents