Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-02 / 51. szám

6 DÉLM AGYAR ORSZÁG őseged, 1917. március II ben fölmerült aggodalmak nagyrészt elmultak már. Mindannyian hálásak vagyunk azért a buzgóságért és szeretetért, 'amelyet Méltóságod a mi városunk irányában tanúsított. Ezért ragadjuk meg az alkalmat, hogy szeretetünket és tiszteletünket nyilvánítsuk, azzal a kiváltsággal, hogy ügybuzgóságát még nagyon sokáig forditsa ennek a városnak felvirágoztatására. Hatalmas éljen zmgott föl a meleg szavakra. ami után a főispán válaszolt: — Mint mindig, valahányszor alkalmam ivolt a szegedi munkapárt tagjaival összejönni, most is különös örömet érzek. Majd azt mondhatnám, hogy magával a legfelsőbb kitüntetéssel Versenyző hatást gyakorol rám a tudat, hogy a nemzeti munkapártból és a párt minden tagjából rokonszenvet, visszfényt váltott k\ az én szerény személyemre esett sugár. Hogy a munkapárt örül annak, liogy engem, mint a kormány bizalmának letéteményesét érdemesnek Ítéltek a kitüntetésre, ez a reám nézve kedvező véleménye a pártnak annál inkább fölemelő, mert amikor sok unszolás után magamra vállaltam a hármas főispánság terhét, számot kellett vetnem a munkával és az érdekek összeütközésével. Az elsőre nézve arra az elhatározásra kellett jutnom, hogy mindaddig, a mig testi és szellemi erőm teljes mértékében rendelkezésemre áll, anélkül, hogy mun_ kaerőmet túlbecsülném, a kötelességteljesítés elől kitérnem nem szabad. A másikra nézve megnyugvást merítettem hazafias érzésemből és kötélességérzetemből, amely megvédelmez a pártosságtól. Egy főispánnak mindig objektívnek kell lenni és a magyar közélet egy emberére nem várhat szehb és elsőrendübb kötelesség, mint a kultúra és gazdasági erő fejlesztése különösen ott, ahol a faji tulsulv és jellem legimpozánsabb tüneteit nyilvánítja. Ilyen hely Szeged is és minden magyar ember csak boldognak érezheti magát, ha erejét egy ilyen város előmozdítása érdekében használhat föl, -— Kétségtelen, hogy a háboru nagy változásokat idézett elő a közviszonyokban. A terhekben nemcsak minden közigazgatási, de minden polgárember osztozik. A politika is szünetel a háborúban és nagyon helyesen látom kifejezni azt az irányelvet a szegedi munkapártban is, hogy a politikai éJet súrlódásait a mai nehéz időkben lehetőleg eliminálni kell. Simuljanak el a hullámok, nehogy a békés együttmunkálkodást megzavarják. Ez azonban nem jelenti azt. hogy az élet elaludt közöttünk, de azt jelenti, hogy megértettük az idők szellemét és mindenki annak az egyedül helyes elvnek hódol, hogy mindent alá kell rendelni a nemzet érdekeinek, hogy mindenkinek legelemibb kötelessége a nemzeti érdekek megvédelmezése az önvédelmi 'harc e nehéz ideiében. — A magam részéről ugyanezt az alkalmat kívánom fölhasználni arra. hogy a párt vezetősége részéről történt üdvözléssel kapcsolatosan legteljesebb rokonérzésem és barátságom nyilvánítsam. Meleg éljenzés fogadta a főispán beszédét, aminek végeztével a többi küldöttség következett. Tőrös Sándor kir. tanácsos, pénzügyigazgató a pénzügyigazgatóság, Jánossy Gyula tanfelügyelő a tantestület, Szarvady Lajos a kereskedelmi és iparkamara, dr. Végman Ferenc az ügyvédi kamara. Almássy Endre a szinház, Bokor Pál és dv. Gerle Imre a Szegedi Gazdasági Egyesület és a Hotmoki Szőlősgazdák Országos Egyesülete, Hlovács József és Klug Péter a siketnéma és vakok intézetének igazgatósága nevében üdvözölte a főispánt, aki szívélyes szavakkal köszönte jneg az üdvözléseket. Tízezer hold A tízezer hold városi föld eladásának kérdéséhez oly kiváló szakemberek szóltak már hozzá és oly sok szempontból vették pro ós contra kritika alá, liogy alig merek szót kérni szerény magamnak is. Néhány megdönthetetlen tényt akarok leszögezni mindenekelőtt. Igaz-e az, hogy a város közélelmezése állandóan a krízis szélén áll! Igaz-e az, hogy a városban lakó polgárság; teljesen a tanya kénye-kedvére van kiszolgáltatva? Igaz-e az, hogy a tanyán van 'tej, van minden élelmiszer, ,s hogy minden nagyon szűkében van meg a városban? Igaz-e továbbá, hogy a város bérföldjei átlagban véve csak 30 koronát jövedelmeznek holdanként? Igaz-e az, hogy a föld értéke most átlagosan kétszerese a bókéi dőbeli értékének? Igaz-e ScoJtéti főszámvevő kimutatása, hogy tízezer hold eladása k'h. évi 200.000 korona jövedelemtöbbletet hozna a városnak? És lia mindez igaz, ha mindenre igenlően kell válaszolnunk, kérdem ,miért van minden igy ós miért talál oly hatalmas ellenzésre annak a bizonyos 10.000 hold földnek az eladása, amikor: 1. jó üzlet, 2. nem veszítené -el a város azt a nem tudom, miért félveőrzött presztízsét, hogy nagybirtokos maradjon, 3. földhöz segítené a .háboru áldozatait, 4. fokozná vele a termelést, 5. megmenteni a földet a végsőkig való kizsákmányolás ellen. Vegyük sorra e feltételeket. 1. Hogy csakugyan jó üzlet a város 10.000 hold földjének eladása, bizonyítja Seultéti főszávevő számítása. Hogy az ő számítása nemicsak helyes, de egyben pesszimisztikus, mert a föld értékét tulktosinyre j állapítja meg, pesszimisztikus azért, mert a befolyt 12.000.000 koronát csak 4% erejéig tudja gyümölcsöztetni, holott ezer ós ezer oly részvénytársasági és egyéb alapon álló reális befektetés áll a város rendelkezésére, ha pénze van, amelyek nem 4%-ot, de 10%-ot is hozhatnak. Hogy messzire ne menjek, itt van a Fehértó hasznosításának kérdése, ott van a tanyai vasút ügye és sok más, amely mind jóval több %-ot biztosi tana a város pénzének befektetése számára, mint 4%-ct. 2. Ha a városnak 72.000 hold földje van s ebből 10.000 holdat elád, ezzel nem lett kisbirtokossá, amiatt továbbra is megmaradt nagybirtokosnak. Amennyiben a város csak a földjei fedezete mellett jutott eddig pénzhez, ahogy a 70 ezer hold mellett pénzhez jutott, ugyanúgy juthat ezentúl a 62.000 hold mellett is, mert tudott dolog, hogy a föld értéke emelkedett, a pénz értéke pedig csökkent a háboru alatt. Tehát ina az a viszony, hogy 62.000 hold földre többet kell kölcsönkapni a városnak, mint a háboru előtti időben 72.000 hold földre. Ne felejtsük el emellett azt is, hogy a tízezer liold eladásával Seultéti pesszimista számítása mellett is 200 ezer korona évi jövedelemtöbblethez jut a város, az a 200.000 korona azonban a valóságban a fentebb elmondott okoknál fogva legalább is 3—400.000 koronát tesz kh Ha ezzel az egyetlen üzlettel ily jövedelem-többletet szerzett magának a város, kiküszöbölt újra egy okot arra, liogy — ne kelljen kölcsönökért szaladgálnia. Vagyis könnyen elérheti az ily. reális gazdasági^politika bevezetése meh Városi föld. lett, hogy minél peresebb pénzt kell idegen bankok vaspénzt árai ha küldenie. Mert elvégre is nem értjük, miért kell de, faktó, a városnak nagybirtokosnak maradnia. Eltekintve attól, hogy amint mondtam, e 10.000 liold eladásával még nagybirtokos maradt, segített valamit a közélelmezés nyomorúságán as» •a körülmény, hogy Szeged városnak 72.000 hold földje van? El tudja ez a nagybirtokos város csak tejjel is látni a lakosait? Ha a város e nagybirtokos-volta élelmet tudott volna szerezni polgárainak, ha a város e nagybirtokos volta gazdaggá, kulturálttá tudta volna tenni a szegedi parasztot és nem épen azellenkezőjót okozta volna: nem kellene most érveket keresni a 10.000 hold eladásának oka ós gazdaságos volta igazolására. A város lakossága ellátatlan, s a tanyai p ara SZT, jobbágyi sorsban él s a hős katona békeidőben a veszett kutya marási sebét ugy gyógyítja, hogy — elégeti a veszett kutyát, mint a/Bank-szigetek őslakói, akik ha megszórják magukat a rozsdás-piszku fegyverükkel, olajjal bekenik a — fegyvert . . . Mit csinált ez a nagybirtokos város, hogy elősegítse a maga élelmezését, hogy többtermelésre oktassa a magyar parasztot? Van-e hely, van-e iskola, ahol tanítanák őket a földmivelésre? Van-e valaki, akitől gazdasági szaktanácsot kapna, ha megszorul ? Vanj e bank, amely pénzzel segitse őt, lia szüksége j van reá? Van-e ennek a nagybirtokos város| nak egyetlen gőzekéje is, 72.000 holdas gazdának van-e egyetlen arató-gépje is? Egyetlen cséplőgépje? És, ha Kiss Ferencet holnap elviszik Szegedről, van-e, aki helyébe üljön? Ennek a 72.000 holdas gazdának az ő irtózatu területén egyetlen temetője van a központon, ahova 30 km. távolságból viszik temetni a hatottakat. Ennek a 72.000 holdas városnak 15—20 darab rendőre" van a tanyákon, annyi, ahány ispán és intéző egy 3000 holdas szabotosmegyei gazdaságban. Ezért kell nagybirtokosnak maradnia a városnak? Ezért igazán nem érdemes. 3. Reményiem, melléktekintetek nem befolyásolják a város etikai kötelességeit harcban álló és esetleg vissza nem térő polgárai iránt valókat. Még, ha ingyen kellene odaadni azt a bizonyos földet, még az se lenne sok nekik akik nyomorogtak, meghaltak, hogy ne a muszka arasson az Alföldön •BS ne A rác szüreteljen. Kell ide több érv is? Alig hinném. 4. és 5. Lehetne-e fokozni a termelést az 5—<10 holdas örökáron eladott parcellákkal? Ismert dolog az alföldi paraszt földéhsége. Ismert dolog, hogy ez a földtelenség viszi ki a legtöbb százezret Amerikába. Tudott dolog, hogy a paraszt imádja a földjét, amely az — övé, de magöli, kizsarolja azt, amely bérföld, amelynek jövedelméből — szerinte — sokat kell adóba és bérbe elűzetnie. Látták-e már az ősszel rozzsal-bevetett, júniusban learatott földet musliuggal bevetve rendszeresen igazgatott nagybirtokon, kérem? És tessék végignézni, alig van aratás után mindjárt felszántot ugar odakint a tanyán. Vagy tarlónak marad, vagy újra bevetik. Nos, és a trágyázás. Arról jobb nem beszólni. És miért ez az ellenségként keze-