Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-15 / 62. szám

2 DÉLMAG TARORSKÁG Szeged, 3917. március 15. Szeged és a közgazdasági egyetem. Széchenyi nagylelkűségének emlékét idée,\ föl a Hangya szövetkezet milliós alapítványa a közgazdasági egyetem felállítására. Akikor a tudományos élet terén maradt el a nemzet, a műveltségben való megerősödésre volt szükség. A Hangya fölterjesztésében, amellyel a kormánynak a milliós alapítványt felajánlja, Magyarország értelmiségének gazdasági elmaradottságára hivatkozik. A Hangya ezt főképen annak tulajdonítja, hogy Magyarországon egyedül a jogi képzettség biztosit tekintélyt és érvényesülést. Szükség van tehát egy gazdasági egyetem létesítésére, ahol a jövő nemzedék a reális és gyakorlati ismereteket elsajátítsa. A háború utáni jövőbe a gazdasági .újjászületés legyében -kell elindulni. Széchenyi nagylelkűségének számos követője akadt, ami lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémiának felállítását. A Hangya alapítványának is követőkre kell találnia a nemzetnél. Mihamarabb össze kell gyűlnie annak az összegnek, amely a gazdasági egyetem felállítását biztosítja. A kormány minden bizonnyal a legjobb akarattal karolja fel ezt az ügyet," amely nemzeti közszükségletet lesz hivatva kielégíteni. A Hangya a kormánynak tett alapítványában a gazdasági egyetem 'fölállításának helyét Budapesten jeíöli meg. A fővárosi sajtó a nagyjelentőségű alapitvánnyal érde*ie szerint foglalkozik és lelkesen üdvözli a Hangya szövetkezet kezdeményezését- A B. H., a fővárosi sajtónak ez a tekintélyes orgánuma emellett vezető helyen annak a kívánságának ad kifejezést, hogy a gazdasági egyetemet Szegeden állítsák föl. , Jól esik olvasnunk e megnyilatkozást a JB. H. (hasábjain Szeged hivatása mellett. A Vidományegyetem is a legalkalmasabb helyre került volna Szegeden, De bár ennek a városnak sok-sok törekvése nem valósult meg eddig, noha a magyar géniusz erejének itt van a legbőségesebb termése, mégis elégtétellel tapasztaljuk, hogy Szegednek, ennek •si színmagyar városnaK nemzeti hivatottsága a köztudatba ment át, amelv elől kitérni többé nem lehet. Meg kell ragadnunk ezt az alkalmat, hogy a B. H. a nemzet közvéleményének figyelmét a közgazdasági egyetem ügyében Szegedre terelte. Mindent el kell követnünk már most, amikor az intézmény létesítése a kezdeményezés stádiumában van. hogy más városok agilitása és ébersége bennünket meg ne előzzön- Az előkészítő munkát azonnal meg kell kezdenünk, a közhangulatot Szeged hivatottsága mellett állandóan ébren kell tartanunk, amit a siker reményével tehetünk meg, amidőn Szeged jogos kívánalmainak oly kiváló szószólója van. mint « B. H. Szegedet nemcsak magyarsága, hanem földrajzi fekvése és a Balkánhoz való közelebbi gazdasági kapcsolata is /predesztinálják arra, hogy oly intézmények birtokába jusson, amelyek fejlődését, szellemi és anyagi javakban való megerősödését szolgálják. Maga a város minden alkalommal bebizonyította áldozatkészségét, amikor ily intézmények létesítéséről volt <szó. Annak idején a tudományegyetem felállításának céljaira is több milliót, legutóbb a Balkán-Akadémia létesítésére is tekintélyes összeget ajánlott fel. A közgazdasági egyetem felállításához, a mely egyedülvaló intézménye lenne az országnak, oly nagy érdekei fűződnek a nemeet jövendő boldogulásának, hogy a város » maga részéről most is minden lehető áldozatra hajlandó lenne annak az elérésére, hogy ez a kiválóan fontos intézmény, az orneág gazdasági műveltségének ez az élteti j jbrrása Szeged magyarságának talajából j WkacUoi ki. Francia irónő a francia hazugságok ellen. Zürich, március hó. Miként egy évszázaddal azelőtt francia nő irta a legjobb könyvet Németországról, ugy most is francia asszony hallatja a hangját „Asszonyi hang a világ zűrzavarában" cimen, amely oly átható, tiszta és világ-os, hogy még a cenzor sem merte elfojtani azt. Az irónja ugyan törült itt is, ott is, de még mindig bámulatba ejt szemethunyó enyhesége- Ccipy M. asszony könyve, alig hogy megjelent, máris hat kiadást ért meg. Amikor ez a bátor asszony a francia sajtó eldurvulása láttára megvetően felkiált, vájjon 'hazája még mindig a jó izlés Franciaországa-e, olvasói, akik nagy számmal vannak, erre azt adják válaszul: országunk még nem vesztette el egészen a józan eszét. Ez a bátor asszony kigúnyolja a tultermékeny poilu-irodalmat, amely odahaza készül és -szembeállítja azzal a derék francia katonák azon egyöntetű válaszát: „A németek ép olyan emberek, mint mi." Sőt megemlékezik a lovagias bajtársiasság eseteiről, amelyekben német és francia katonák egyformán érdekeltek. Capy asszony (hangsúlyozza, hogy a német halottaknál és foglyoknál talált levelek hajszálnyi olyan, érzelmekről tesznek tanúságot, amilyen érzelmek eltöl'tik a tisztességes franciákat is. És mit mond azokhoz a német katona-naplókíhoz. amelyeket Bédie tanár adott ki? Amióta egy zürichi újságban kézzelfoghatóan bebizonyítottam azok hamisított voltát, azóta elhallgattak. Ezek a német altisztek és közkatonák csodálatos francia-németséggel imák és mesés műveltségük és irói készségük csak olyan 'stilisztikai hibákat követtet el velük, aminőket az olyan francia szokott elkövetni, aki meglehetősen jó' tud németül, de mégsem eléggé jól. A Quai d'Orsay hamisítói, akik részint német naplókat, részint poilu hős-leveleket gyártanak. természetesen nem sejtik, (hogy abban a helyzetben vagyunk, ihogy gyártmányaikat fölülvizsgáljuk. Tizenhárom idézett név közül mindössze három szerepel veszteség listáinkban és ezek közül az egyik, állítólag az „altonai 9. utászezredből", valójában a 9. pommerániai gyalogezredből való. Mivel minden elesettnél és fogolynál, az állítólagos napló-szerzőknél, ott kell, hogy legyenek a szeméyi adatai, bizonyos, Ihogy gyártott nevekről és naplókról van szóCapy asszony megállapítja azt is, hogy a francia pékinsek (bujkálok) arra buzdítják a „szines franciákat", hogy német földön ne rakjanak zabolát az érzelmeikre. Ilyen szadisztikus biztatásra az egyik szines igy válaszolt: — Mivel odahaza vannak szüleim, feleségem és gyermekeim, a rájuk való emlékezés meg fog óvni az ilyen aljasságtól! Éles gúnnyal ostorozza Capy asszony a párisi boszorkánykonyha barlangjait, amelyekben oly fenséges halhatatlanok, mint Maurice Barrés és Richepin forgolódnak. Persze azt nem lehetett eddig hallani, hogy oly derék történettudós mint Sorel vagy Houssaye szintén megfordulna ott. Sajnos! Ma mindenütt nem azok viszik a nagy szót, akik a történelemnek és irodalomnak alapos ismerete és a saját tapasztalatuk által arra hivatva volnának, hanem olyanok mondanak idegen népek értékéről véleményt, akiknek a cinre vagy méltósága nem takar egyebet, mint tudatlanságot, amellyel olyan politikai eseményekről mondanak Ítéletet, amelyeknek a horderejét nem is sejtik, i I1u.ghcs.nak, az ausztráliai miniszternek, akinek a műveltsége egy iháziszolgáénál nem nagyobb, nagy angol államférfiak gratuláltak, amiért a hunokat oly találóan jellemezte. Pedig a valóság az, hogy Hughes soihasem volt Németországban és igazán nem gyanúsítható azzal, hogy ezt az országot ismeri. \ A ihires Prévost, az „akadémikus", regényt irt Németországról, jóllelhet annyit tud róla, mint amennyit a szamár a hárfáihoz ért. Barrés és Richepin mindennap egyegy bochet falnak fel reggelire és pezsgővel leisszák magukat. „Ezek az illusztris honosok azonban még mindig idehaza vannak", gúnyolódik Capy asszony. „Gyűlölettel 'hizlalják magukat, a kemence mögött üzletet csinálna*! a hazafiságból és agyvelejük ászkével lángba borítják az egész világot." Capy asszony csakugyan megerősíti Napákleonnak azt a mondását, ihogy az asszonyok sokkal bátrabbak, mint a férfiakÉs vájjon Angliával máskép vagyunk? Egy hercegnő, aki mint betegápolónő Antwerpenben egész közelről látta a háborút, 'kénytelen volt bevallani, hogy a hunok kegyetlenkedéséről egy szót sem hisz el. ágként Franciaországban, Angliáiban is a hazugság járma alatt nyög a tisztességes elem. B lei bír én Károly. Csekély hareitevékenység az olasz §s*onfon. BUDAPEST, március 14. (Közli * miniszterelnöki sajtóosztály.) A harci tevékenység általában csekély volt. Görz Üriiíetén repülőink az ellenséges táborokra Luclnico mellett bombákat hajítottak. HÖFER altábornafp, a vezérkari főnök helyedbe. Fegyveres őrség az amerikai hajókon. Genf, március 14. A Havas-iigynMs'ég jelenti: Wilson a következő jegyzéket közölte a nagykövetekkel: „A január 31 -ikéíi kelt német jegyzék folytán, mely szerint a meghatározott zónán belül talált ellenséges és semleges hajókat előzetes figyelmeztetés és megvizsgálás nélkül el fognak süllyeszteni, a kormány elhatározta, hogy a fenyegetett zótiákow áthaladó kereskedelmi hajókat fegyveres őrséggel fogja el!át»i, a mely őrségnek feladata a haiók védelwc és az utasok olmftnartMi."