Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)
1917-03-14 / 61. szám
8 DÉL-MAGYARORSZÁG Szeged, 1917. március 11. Anglia önblokádja. Az éles buvárhajó-harc eddigi eredményéről hivatalos nyilatkozatok hangzottak el. A német birodalmi gyűlés i főbizottságának nemrégiben tartott ülésén Helffericih államtitkár kijelentette, ihogy a buvárhajó-harc teijesitményei minden várakozást felülmúlnak. Lloyd George, az angol miniszterelnök is nyilatkozott az éles búvárbajó-harc következményeiről. Lloyd George súlyosnak mondotta a helyzetet Angliára nézve. Most flelfferidh újból nyilatkozatot tett erről a kérdésről. Megemlíti, Ihogy azok a közlések, amelyek eddig Lloyd George 'beszédéről a Reuter-ügynökség jelentése alapján megje.. fentek, igen szűkszavúak. A beszéd szószerinti szövege sokkal meggyőzőbben érvel a német buvárhajó-harc eredményei mellett. Lloyd George azt mondotta, ihogy az éles buvárhajó-harc a legborzasztóbb veszedelem, amely valaha Angliát érte- Továbbá, hogy Anglia bűnös hóbortba esnék, ha jövőjét arra a reménységre alapítaná, hogy módokat fog találni a buvárhajó-harc sikeres leküzdésére. i Érthető, ha enek a beszédnek szószerinti szövegét a Reuter-ügynökség nem sietett közölni a külfölddel. Lloyd George ugyan beszédének további folyamán fölemlíti azokat a módozatokat, amelyekkel a buvárhajó-harc következményeit enyhíteni lehet, 'de ezek Angliára nem valami reménytkeltőek. Az angol miniszterelnök ugyanis nem lát célravezető eszközöket a blokád megszüntetésére. Azt mondja, hogy Anglia sikeresen csak ugy védekezihetik a buvárhaió-barccal szemben, ha sürgősen függetleníti magát minden behozataltól. Anglia tehát kénytelen saját magát blokirozni, szükségleteit a minimumra redukálni, ihogy hajótérveszteségé • némileg ellensúlyozza. Lloyd George megerősítette, hogy a most leíolvt évben a legutolsó békeesztendő ötven millió tonnájával szemben csak harminc millió tonna hagyta el az angol kikötőket. A fabelhozatalt — mondia az angol miniszterelnök — teljesen fölöslegessé kell tenni, a vasérc-szükségletet uj kohók épitésével kell kielégíteni, hogy az élelmiszerbehozatal nagyobb csökkenést ne szenvedjen. Az élelmiszerkészletek ugyanis nyugtalanítóan csekélyek, a legközelebbi aratásig Anglia mindenképen a külföldről való behozatalra szorul és — teszi hozzá Helfferioh — oly mértékben, mint soha azelőtt. Helííerieh megállapítja, hogy azok a tervek, amelyekkel az angol miniszterelnök a blokád súlyos következményeitől meg akarja védeni Angliát, nem reálisak, meg nem valósithatók, mert az a lázas igyekezet, amellyel Angliát egyszeriben földművelő országgá akarja tenni, a réteket és legelöket gabonatermő vidékké varázsolni, az önvédelemnek kényszere, amely eredményre nem vezethet. Mindenesetre a bőséghez szokott angoloktól a lemondásnak legmagasabb foka, hogy Lloyd George az alma, paradicsom, kávé. kakaó és ásványvíz behozatalát egészen el akarja tiltani, a tea, narancs, szőlő, mandula, idió és hus behozatalát tetemesen csökkenteni. Az éles buvárbajó-iharcnak tehát már is meg van az a legjelentősebb eredménye. hogy Anglia kezdi megismerni a szükséget és nélkülözést. .Az elbizakodottság, a fölényes hang. a más nemzetek érdekeivel nem számoló erőszak megtörik a szigorított blokádon. Az angol lélek részvél nélkül tud elhaladni idegen népek szenvedései mellett, de a saját gyomrának panaszát nem sokáig birja el. Messzemenő perspektívája van a buvárlhajó-harc sikerének, amelyet Lloyd George meglepő nyíltsággal ismert el. Nemcsak u miatt, hogy a békének legeredményesebb előkészítője, hanem a távolabbi jövő szempontjából is. Angira tudvalevőleg tengeri egyeduralmára 'alapította'hatalmát. Fennen hirdette, hogy korlátlan ur ,a tengeren és presztízse a iháboru előtt oly nagy volt, hogy népeket tudott a saját hatalmi körébe vonni és érdekeinek szolgálatába állítani. Az éles buvárhajó-harc bebizonyította, hogy az angolok tengeri zsarnokságát meg I lehet törni és Anglia szabad forgalmát a tengeren meg lelhet bénítani. Anglia alighanem szívesen lemondott volna minden remélt győzelméről, ha a sors megkíméli ettől a borzalmas vereségtől., amely viíághataimát alapjaiban ingatja meg. . A kancellár helyettese a buvárhajő-harcról és Lloyd George beszédéről. Berlin, március 13. Dr. Helffárich, a kancellár helyettese ma fogadta a budapesti Az Esi munkatársát és nyilatkozott előtte az általános helyzetről. Dr. Helfferidh nyilatkozatában többek közt a következőket mondta: —- Legutóbb a Reichstag'ban már kijelentette. a kancellár, ihogy a tengeralattjáróharc eredményei messze túlhaladták admiralitásunk várakozásait. Ámde még a birodalmi kancellárnál, tengerészeti vezérkarunknál és én nálam is jobb felvilágosítást adhat önnek e kérdésére — az angol miniszterelnök. El keli olvasni azt a nagy beszédet, amit Lloyd George február 23-ikán az alsóháziban elmondott- Ebből kiderül, hogy Lloyd George szereti a nyílt őszinteséget. Parlamentjének minden kertelés nélkül megmondta, hogy a mi tengeralattjáró-háborúnk a legborzasztóbb veszedelem, amely Angliát valaha fenyegette. Kifejezte ugyanazt a reményét. Ihogy módokat fognak találni a buvárhajókkal való sikeres megküzdésre, de hozzátette: „Bűnös hóbortba esnék, ha erre a reménységre alapítanánk jövőnket." Nagy elégtétel vo.lt nekem, hogy Lloyd George nyilvánosan, szinte minden pontban megerősítette az én véleményemet azokról a körülményekről, amelyekre bizodalmunkat építettük, amikor a szigorított tengeralattjáró-harcot elhatároztuk. Megerősítette, hogy a lefolyt évben már csak harminc millió tonna hagyta el az angol kikötőket, mig a legutolsó békeesztendő forgalma ötven millió tonna volt és ihogy az angol kereskedelmi flottának körülbelül felét közvetlen hadicélokra kellett igénybe venni. Elismerte, hogy csak egyetlen mód van a „legborzasztóbb veszedelmet" kikerülni és ez az, hogy Anglia sürgősen függetlenitse magát minden behozataltól. — A fabelhozatalt, amely az ő adatai szerint a legutóbbi évben még 6,400.000 tonnára rúgott, fölöslegessé kell tenni, és pedig ugy. hogy az erdők vágása odahaza Angliában elégséges legyen bányagerendáknak, a franciaországi erdők pedig elégitsé-k iki a lövészárkok szükségletét. Hogy honnan vegyék azonban a munkaerőt e 6.4 millió tonna pótlásához, ez Lloyd George titka marad. — Vasércben, is sok millió tonnát visz be Anglia a külföldről, különösen Spanyolországból és Svédországból. Itt is a hazai termelés növelésével akar segíteni. Az angol érc ugyan tartalmában sokkal silányabb és a nagy tartalmú külföldi ércekről való lemondás, iha egyébként lehetséges volna is, uj kohók épitését tenné szükségessé- Lloyd George ezt azonban szívesen vállalja, mert a hajó térben takarékoskodni kell minden áron. — A hatmadik tétel, amely a legtöbb beviteli tonnát emészti, az élelmiszerek. Lloy'd George megállapítja, hogy az angol gabonaszükséglet hetven-nyolcvan százalékát a külföldről kell fedezni. Es hozzáteszi: „E pillanatban élelmiszerkészleteink csekélyek, — nyugtalanítóan csekélyebbek, mint bármikor az év e szakában voltak." Lloyd George szerint Anglia csak ugy menekülhet a „legborzasztóbb veszedelem"től, hogyha a brit réteket és legelőket felszántják és gabonával, burgonyával és más hasznos dolgokkal ültetik és vetik 'be. Ámde a téli munka messzire elmarad a tavalyi mögött és a tavaszi pzt a hiányt már alig pótolhatja még akkor is, ha, mint angol lapok jelentik, az . ekék éjszaka aeetyién világítás mellett fognak dolgozni. Még kevésbé lehetséges azonban néhány hét alatt, amely még rendelkezésre áll, említésre méltóan több területet megművelni az előbbi esztendők megművelt földjéhez képest, nem is szólva a munkások, igás állatok és a trágya hiányáról. Ámde még ha Lloyd George energiája a lehetetlent is lehetővé tenné, a legközelebbi aratásig Anglia mindenképpen a külföldről való behozatalra szorul oly mértékben, mint soha az előtt. És itten a mí buvárhajóink a szigetországot életerén fogják találni. — Lloyd George azt reméli, hogy minden csak némiképpen, nélkülözhető cikk szigorú behozatali tilalmával megmenekül buvárhajóink karmaitól. Oda -jutottak tehát, hogy Anglia most önmagát blokirozza, miután a központi hatalmak ellen való blokádja csütörtököt mondott. Lloyd George csupán a papirossal 640.000 tonna hajótért akar megtakarítani— Az alma. paradicsom,, nyers gyümölcs, kávé. kakaó és ásványvíz behozatalát egészen el akarja tiltani, a tea, narancs, szőlő, mandula, dió és hus behozatalát tetemesen akarja csökkenteni. El akarja tiltani, minden szövetséges 'barátsága mellett is, a Franciaországból és Olaszországból való luxuscikk-behozatalt. — iMindent összevéve, Lloyd George szigorú rendszabályaival össze-vissza nem takarít meg többet másfél millió tonnánál évenként, az-az három százalékát annak a hajóürtartalomnak, amely egy békeesztendőben angol kikötőkbe érkezett. Ebből megítélheti. mily gyenge alapon nyugszik Lloyd George reménysége, hogy ..Anglia legborzasztóbb veszedelmén" úrrá lehet. Azt hiszem. jó reménységgel lehetünk, hogy ha a nagyhangú angol egyszerre ily szerényen kezd beszélni. A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81.