Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-11 / 35. szám

* mm^mm^mm Sssearedi 1S17. tehruáv 11. CÖBálelme&áai Hivatal fősök®. A rendelet » Sörétke»ő: *— Ugy a vidéki, mint a városi lakosság •tejelMtásánat biztosítása órdelkében a tej­irak egységes országos rendezését ezidősze­eint már elkerülhetetlenül szükségesnek tar­tom, Evégből utasítani szándékozom a tor­nán yhat óságokat, bogy a terv he vfft-t alábbi Arak figyelembevétele mellett a tej legmagn­•albb árát a törvényhatóság területére záros határidőn belül állapítsák meg. A tejárak a következő mérték szerint állapiban dók meg: A teljes tej ára a községekben vagy a termelőknél átvéve: nagyban literenkint 50 illór, kicsinyben literenkint 54 fillér. Rende­zett tanácsú városokban átvéve, a termelő és a (kereskedő közötti viszonylatban literen-kim 18, a kereskedő és fogyasztó közötti viszony­latban literenkint 58 fillér. Törvényhatósági városokban átvéve: a termelő és a kereskedő közötti viszonylatban literenkint 58 fillér, a kereskedő és fogyasztó közötti viszonylatban: fcannatej literenkint 62 fillér, palacktej 70 fil­lér. Ezen árakhoz tájékozásul közlöm a Buda­pest székesfővárosra nézve tervbe vett tej ár­megállapítást, amely szerint a tej ára Buda­pesten átvéve: a termelő és tejárus közötti viszonylatban literenkinft 60, a tej árus és fo­gyasztó közötti viszonylatban: kannatej nagy­ben literenkint 68 ífállér, kicsinyben (nyitott edényből kimérnie) literenkint 74 fillér. Pa­íaefktej nagyban, literenkint 74 fillér és ki­csinyben literenkint 80 fillér. Mindezeket ab­ból a célból közlöm a polgármester úrral, bogy az árakra vonatkozó ós megfalelően in­dokolt észrevételeit ez évi február hó 15-ig esetleges figyelembe vétel végett terjessze fel. cürtihy. ! A tej árának Szeged területére történő megállapítása ügyében az ármegállatpató bi­zottság vasárnap délelőtt 11 óraikor a város­háza tanácstermeiben a polgármester elnökle­tével ülést tart. A tg] szegedi árát minden valószínűség szerint a budapesti árak alap­ján fogja megállapítani az ármagállapitó bi­zottság, nehogy az alaesonyohb árak miatt el­maradjon Szegedről a tej. — A muzeumok és könyvtárak uj főfel­ügyelője. Budapestről jelnntik : Fraknói Vilmos püspök tudvalevőleg az ősszel lemondott a gázlámipái sáppadtabhak, — a háború óta nem égnek a nagy izzók — s fényűik csak gyenge világosságot vet a világhirii szabók házaira. A niagy Opera óriás sötét tötmegiként néz farkasszemet a teljes feketesiégbe burkolózott Louvre-ral, ahol most nagyon takaréké síkod­nak a világítással, mert nagy a saénhiány. Igen, a száníhíiáuy Páris esti .sötétségéndk a fő­okozója. Az a fekete anyag, amellyel a divatos piáriisiak sohasem törődtek, amelyről alig tud­ták, hogy létezik, mikor nagy kényelmesen, csa­vartak eigyiet .a viFlainylámpa, kapcsolóján, most nagyon hiányzik. Előbb a Zeipipelindktől va'ó Melejn tette sötétté Parist s mikor a párisiak megszokták az esti látogatókat és kíváncsi­sággal kutatták az égen a német kormányoz­hiatókat, sízóvaf!:, miikor már liozZászoktak a Zep­pelin eíkihez is és nem oltogatták el a lámpákat, bekövetkezett a nagyobb haj, nincs szén, és Páris, a „Ville Luimiére", napról-napra fény­telenebb, sáppadtablb, baloványabb és sötétebb. Mit csinálnak ily sötét estéken a párisi ak? A mikor esti féltíz után a Place de la Con­corde-on nem világit ezernyi lámpafény, iaz egyiptomi oszlop komor formáit beborítja az éji lepel, a Szajna (keskeny partjai sötétség­ben vannak s a folyam tükrén nem játszado­zik ,az ezüstös villanyfény: a ipárisiak ilyen­kor a családi .körbe vonulnak. A híres ven­déglők, a pompás étkezők .a késő esti órákban redőnyeiket Jeihiuzzák. A párisi éjjeli élet a há­ború alatt lassan, csendesen elmúlt, meghalt. De annál nagyobb élet van a családi körben. muzeumok és könyvtárak főfelügyelői állásá­ról. A király a muzeumok ós könyvtárak uj főfelügyelőjéül dr. Békefi Rémig zirci apátot nevezte ki. — A Magyar Qyermektanuíraíayl Társa­ság szegedi fiókkörének jogi szakosztálya vasárnap délután fél négy órakor a városháza közgyűlési termében nyilvános gyermekta­nulmányi értekezletet tart. Az értekezlet, tárgya: A gyermeki tanúvallomások értéke­lése. Előadó: sikabonyi dr. Angyal Pál, a budapesti magyar királyi tudományegyete­men a büntető és pörjog ny. r. tanára, a Magy. tud. Akadémiának lev. tagja. A nyil­vános értekezleten minden érdeklődő meg­jelenhietik. Különösen kéri az elnökség a jo­gászok, tanárok, tanítók, orvosok, szülők, ál­talában a neveléssel foglalkozók éa a gyermek­tanulmányozás iránt érdeklődők szíves meg­jelenését. Belépő-dij nincsen. Gyermekek részvétele nem 'kívánatos. — Többtermelés a szegedi bérföldeken. Dr. Dettre János városi tiszti ügyész szom­baton .indítványt nyújtott be a többtermeíés előmozdítására a szegedi bérföldeken. Az indítvány többek közt a következőket tar­talmazza: — Szegeden, kerek számban beszélve. 60.000 kat. ,ho!d a szántó. 30.000 kat hold a legelő, 20.000 kat. hold a rét és 600 kat. hold a kert. A gazdálkodás legfcüiterjesebb módját bizonyítja a művelési ágaknak ez a megoszlása; mintha nem is volna e hatal­mas birtoktest szivében nagy város s mint­ha ennek a városnak nem természetes élés­tára volna a tanya. A haszonbérleti szerző­dések, amelyek a város és a haszonbérlők közötti jogviszonyt szabályozzák, áííag'ban 25 pontban sorolják föl a haszonbérlők kö­telességeit. De ez a 25 pont majdnem kizá­rólag a haszonbérfizetésnek biztosítására szolgál .s a szerződés teljesen a haszonbér­lőre bízza, hogy mit és mennyit termeljen, mennyi jószágot tartson, a termeivényeket hol értékesítse, stb. Ha egy haszonbérlő harminc éven keresztül parlagon hagyná a füídet, de a haszonbért pontosan fizetné, normális időben, nem lenne mód a haszon­bérletből való kimozditásra. Már pedig nyil­vánvaló, hogy a gazdálkodás módja nem lehet ellenőrzést s beleszólást nem igénylő A .régi szalonok fényteore felébredt s a szűkös világítást a gyertyák fénye pótolja. El < iker ifi­tek az ősi gyertyatartók, a kandallóik e díszei .ismét létjogosultságot nyertek és a gyertya­fény a rég letűnt századok korát varázsolta vissza. És hogy .még teljesebb legyen az i.lluzió, a XIV. Lajos (korabeli ruhák újra divatba jöt­tök. A szakmáiét régi bája újra felébredt s az egykori szokások újra megelevenedtek. Oda vonultak most a politika, a tudomány és a imüvészet emberei, ott folynak az eszmecseréik s onnan indul ki egy-egy érdekes politikai .megbeszélés híre, ami az elalélt várost felvil­1 auyozza, A iszinházakra sem járnak jó idők. Letűnt .alz idege a1 szelfeme.sk edlő pifkant áriáknak, ide "a komor tragédia meglha,Ugatására sem kapha­tók ,a páriaiak. A tragédia ott jár a boutlevar­dom egy-egy féllábú harcos személyében, vagy a sáppadarcu gyászfátyolos nők sokaságában. Hazafias trikói áros, .hatást vadászó, ikis k'.l-ek­aetü színdarabok töltik mag a színházaik rejper­toiregát, de a marsai 11 a,i se-t, amely az előadás végién rendesen felhangzók, a közönség már niem oly vadul énekli. Páris szomorú kiülsejáhez az élénk, köny­nyen, hevülő párisi ember lelkülete is .hozáadb­imiult. Olyan lett, mint városa, tartózkodó, csen­des, rezignált ás hallgatag, nagyon vár vala­mit, amit nem mer kimondani de amit min­denkd egymás szeméből olvas ki, — a békét. Návay Aladár. magánügye a haszonbérlőnek. A város á saját legprimitívebb érdekeinek tartozik annyival, Ihogy a saját lakossága élelmezé­séről s a többtermelés gyakorlati megvaló­sításáról a földbirtoka segítségével gondos­kodjék. Az a .mód, amivel ezen segítem le­hetne, .amivel a háborít tanulságait meg le­hetne menteni a háboru utáni időkre, a ter­melés megszervezése a haszonbérleti szer­ződések segítségével. Ezért indítványozom, méltóztassék a közgyűlésnek egy tizen két­tagú bizottság kiküldése végett előterjesztést tenni, amely bizottság föladata lesz a ha­szonbéri szerződések szövegeinek megálla­pítása, illetve a város közönsége s az egyes haszonbérlők közötti jogviszony szabályozá­sa. E bizottságnak meg kell állapítania idő­ről-időre a hasznosításra váró egyes birtok­testek gazdasági viszonyaihoz képest s mi*­denütt a helyes gazdálkodás előfeltételeinek szorgos vizsgálata mellett, a termelés mód­ját, a termesztendő növényeket. — ezzel bevezethető lesz a konyihakertészet — a jó­szágok számát, amit minden haszonbérlő tartani köteles — kötelező tehéntartással tejkérdés, kötelező sertéshizlalással a zsír­kérdés válik könnyen megoldhatóvá, — az aprójószágok köteles nevelését, az elhasz­nálandó trágyának és műtrágyának mennyi­ségét, azt, hogy a termelvények a szegedi piacon értékesítendők stb. — A Bajtársi Szövetség városi osztályá­nak megalakulása. Dr. Bárczy István Buda­pesit polgáiraDestere Somogyi Szilveszter pol­gármestert arról értesítette, hogy a Bajtársi Szövetség városi osztályának megalakítás* ügyében febnuáir 15-én ülést tartanaik. Az ülé­sen: Somcgyíi meg fog jelenni. — Pályázatok a vámfef figyelő! állásra. A Kertész Ferenc elhalálozásával magüreee­az összes gyártási nyersanyagok, munkabérek, szál­lítási költségek, hogy csak emberfeletti nehézségek­kel tudjuk a Diana-sósborszeszt régi kiváló minő­ségében és erősségében a közönségnek adni. Nem lesz ember, aki nem ismerné e súlyos viszonyokai, s aki I ne találná ily körülmények között érthetőnek, sőt jogosnak, hogy a Diana-sósborszesz árát újra kellett szabályoznunk. De ha majd elkövetkezik a béke és ismét helyreállanak a háboru előtti állapotok, akkor mi is sietni fogunk érvénybeléptetni közönségünk részére azokat az eladási árakat, melyek régebben fennálottak. Ezidőszerint a kis üveg Diana-sósborszesz ára K 1.30 nagy „ „ „ „ 3.50 legnagyobb „ „ „ „ 7.— DIANA kereskedelmi r.-f. Budapest, V., Nádor-utca S. magas kamatozású elsőrangú biztonságú tőkekamatadó-mentes nálam napi árfolyamon kaphatók S1t n «k ii Felvilágosítás, tájékoztatás díjmentes. Szécsi Ede bank- és váltó üzlete Kigyó­utca 5. sz. mégis bekövetkezett az, amit tőlünk lehetőleg igyekeztünk elkerülni s amitől szerettük volna kedves, hü vevő­közönségünket megkimétni. Olyan példátlan módon drágultak fb€§

Next

/
Thumbnails
Contents