Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-10 / 34. szám

Szeged, 1917. február 10. __ Megalakult a szegedi paprikatermelők es keres­kedők egyesülete. (Saját tudósítónktól.) A szegedi paprika­keresKeuok, termeioK, jröluoigozio.í és pap­rikamoinaro'k péntekem úéxután alakítottak meg egyesületüket a kereskedelmi és ipar­kamara közgyűlési termében. Pátfv Danié; elnökölt. Kiiejtette, hogy a paprikakereske­dök, termelek és paprikamolnárok szüksé­gét láttak annak, hogy egyesü.etlbe tömörül­jenek közös érdekeik megvédelmezérére, olyan egyesületbe, amely később, a szükség szerint esetieg szövetkezetté alakulhat át. Ez az eszme a Lloyd-társaság vendégsze­rető falai között született meg hat nap előtt. És mert határozottan szükségesnek látták az egyesület megalakítását, azonnal eíőké­szitő-bizottságot küldtek ki. Ez a bizottság elvégezte a szervezés munkáját, elkészítette az alapszabályokat és ezzel be is fejezte küldetését. Kéri tehát egy korelnök meg­választását, aki a tisztikar megválasztásáig a tárgyalásokat vezesse. Aczél Qéza: Pálfy Dániel ur az eddigi ügyeket olyan buzgalommal, olyan hozzá­értéssel látta el,' Ihogy a közhangulatnak bizonyára megfelel, ha fölkéri, hogy marad­jon továbbra is az elnöki székben. (Nagy éljemzéssel fogadták Aczél Géza szavait, aminek végeztével Pál ív Dániel megköszönte a megjelentek bizalmát és az alakuló közgyűlés érdemleges tárgyalását megnyitotta. A jegyzőkönyv vezetésére dr. Becsey Károlyt kérte föl. aki ezután az alapszabályokat ismertette. E szerint az egyesület bizonytalan időre alakul és a el­me: Paprikakereskedők, termelők és papri­kamolnárok egyesülete. Célja többek közt a többtermelés előmozdítása és a pa.pri.ka­hamisitás üldözésének hathatós támogatása. A felolvasott alapszabályokat egyhan­gúlag elfogadták azzal a módosítással, hogy a címbe beleveszik a paprikafeldolgozók szót. Pálfy Dániel jelentette, hogy ezidő­szerint 85 tagja van aiz egyesületnek. Ezek­ből megjelentek az alakuló közgyűlésen het­venen. Ezután sor került a tisztikar meg­választására. Reitzer Lipót Pálfv Dánielt ajánlotta az egyesület elnökéül, akit köz­felkiáltással meg is választanak. Pálfy Dá­niel meleg szavakkal köszönte meg a meg­nyilvánult bizalmat. Rajta lesz, hogy ezt a bizalmat kiérdemelje. Régóta érzi. hogy a paprika, ez a nagy nemzeti kincs nincsen kellőképen kiaknázva. Az uj egyesület ne­vében köszönetét nyilvánítja dr. Somogyi Szilveszter polgármesternek. Weiner Miksa kereskedelmi tanácsosnak, a kereskedelmi és iparkamara alelnökének és Rózsa Ernő­nek, akik hathatósan támogatták a legutóbb tartott paprika-ankéten a paprika-ügyet. Vá­zolja azt a programot, melyet kitűzött maga e'é a termelés fokozására és a szükséges reformok megvalositására. Aa egyesület diszelnökéiül dr. Somogyi Szilvesztert ajánl­ja, akit a® alakuló közgyűlés egyihangu fe'l­kiáltssal és éljenzéssel meg is választ. Ugyancsak közfelkiáltással tiszteletbeli elnökké választotta az alakuló közgyűlés Weiner Miksát, alelnökökké Rózsa Ernőt és Szabó Gyulát. Az egyesü'et jogtanácsosává dr. Becsey Károlyt választották, pénztáros Kiss Béla lett. Ellenőrré Kertész Márkot és a felügyelő bizottság tagjaivá Szécsi Ist­vánt, Lábdi Ákost, Rei'ter Izsót, Danmer Jánost és Bittó Márkot választotta meg az alakuló közgyűlés, amely ugyancsak köz­felkiáltással megválasztott még 30 választ­mányi tagot. Több felszólalás után erre az évre néz­ve 200 koronában állapították meg az alapító ok&ru. ti tml^w • ••«• ' • ,..-; > i, __ ... ­tagok tagsági diját és 100 koronában a ren- 1 cles tagok tagsági diját. Kiss Béla pénztárnok a költségvetést j terjeszti elő, amit a közgyűlés elfogadott. Weiner Miksa megköszönte a személye iránt megnyilvánuló bizalmat, amivel az alakuló közgyűlés véget ért, A képviselőház ülése. (Budapesti tudósítónktól.) A képviselő­ház pénteki ülését délután félnégykor nyi­totta meg Szász Károly alelnök. Megemlé­kezett az elhunyt báró Orczy Béláról és Hornig Károly bíboros, veszprémi püspök haláláról. Az elnök indítványára a képviselő­ház elhatározta, hogy a nagyszalontai Arany János-ünnepélyen küldöttségileg képviselteti magát. A hősök emlékének megörökitéséről szóló javaslatot harmadszori olvasásban :s elfogadták, azután a Ház rátért a miniszter­elnöknek a kivételes hatalom igénybevételé­ről szóló hatodik jelentésének tárgyalására. Illés József előadó beterjesztette és el­fogadásra ajánlotta a jelentést. Földes Béla volt az első felszólaló. Azt fejtegette, hogy ellenségeink kettős megátal­kodott harcot folytatnak: egyet katonáink, egyet pedig a polgári munkánk ellen. Csak akkor győzedelmeskedhetünk, ha mindkét téren szembe tudunk velük szállni. Foglal­kozott ezután a munkapárt újévi beszédei­vel, amelyek hadüzenetet tartalmaztak az ellenzék számára. Az ellenzék fel fogja ven­ni a többséggel a harcot. Kifogásolja, hogy a kormány akkor terjeszt elő javaslatot ás akkor ad felvilágosítást, amikor neki tetszik. Az ellenzéket nem informálják kellőképen. Németországban nagyobb befolyása van a népképviseletnek, mint nálunk. A miniszterelnök tegnap a katonáknak adandó választójog ellen foglalt állást. A miniszterelnök félelme megokolatlan, mert a tények is megcáfolták. Felemiitette még a rokkantiigy szervezetlenségét és kifogásolta, hogy a bankjegy-forgalomról nem tesznek közzé kimutatást. A rokkantak mezőgazda­sági foglalkoztatása fontos érdek lenne. Maid áttér a kiegyezés kérdésére. Hosszú kiegyezést nem szabad kötni, mert ez csak Ausztriának válnék előnyére. A jelentést nem veszi tudomásul. Gróf Eszterházy Móric a miniszterel­nöki jelentést közgazdasági és szociális szempontból bírálja. Sajnálatára szolgál, hogy egyetien szakminiszter sincsen jelen. Kifogásolja, ihogy a hadimunkák költségei­nek kimutatásáról nem lehet megállapítani, hogy mi jutott a kisiparosoknak. Ugy látszik meg se közelitjük azt az arányt ebben a te­kintetben, ami az osztrák kisiparnak jutott. Foglalkozik a munkásüggyel és a munka­bérek kérdésével. Kifogásolja, hogy a gabo­nára és tengerire vonatkozólag a'Z' egyik' rendelet a másikat éri. Kérdezi, ihogy mi tör­ténik majd azokkal a tisztviselőkkel, akiket a rekvirálások miatt felfüggesztettek. Sür­geti, hogy a malmoknál is rekviráljanak Beszél még az összeférhetetlenségi ügyek­ről, azok mielőbbi tisztázását követeli. Kér­dést intéz a miniszterelnökhöz, hogy miként fogják elintézni a főrendek összeférhetetlen­ségi ügyeit. Návay Lajos mondott ezután nagyobb .__ : beszédet. A rekvirálásoknál tapasztalt visz­{ szaélésekről tett emlitést. A kukoricakérdés­sel kapcsolatban felemliti, Ihogy igen "bölcs intézkedés volt, amikor a sertéshizlalást az ország érdekében decentralizálták és a ku­koricát kiadták. Sajnos azonban a rossz termés miatt ezt a rendeletet csakhamar be­vonták és a kukoricát rekvirálták. Ami a liszt- és kenyéradagokat illeti, helyesnek tartja, hogy a falusi ember nagyobb adagot kap. Az iparcikkek maximálását helytelen­nek tartja. Szigorú ármegállapitó bizottsá­got kellene felállítani. A buza és liszt árá­nak felemelését határozottan elitéli. Állítja, hogy a nagy- és középbirtokosok megtalál­ják számításukat és a földműves-munka eredményét. Téves szerinte az a felfogás, hogy a kisbirtokon többtermelés által az egész család jómódra tehet szert. Azzal végzi beszédét, hogy a földibirtok: konzer­vatív; ami a hibákat illeti, maradi, pedig a jót konzerválni bölcs dolog. A jelentést tu­domásul veszi. Az elnök ezután a vitát megszakította; a Ház szombaton folytatja ülését. qaabbbbbabbabbabbbaabbbbbaabbbbbabbaabbaaaaabaaasab A keleti, az olasz és dél­keleti fronton nem volt harci tevékenység. BUDAPEST, február 9. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Keleti harctér: Az arcvonal egyes szakaszán élénkebb tü­zérségi tevékenység és ránk nézve kedve­ző járőrváüalkozások. Olasz és délkeleti harctér: Nincs fon­tos esemény. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, február 9. A nagy főhadi­szállás jelenti: A Dunától a Dunáiig nem volt nagyobb harci tevékenység. Macedón arcvonal: Nincs újság. LUDENDORFF, első főszáHásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Washingtonban már hangulat­változás mutatkozik Genf február 9. A párisi Newyork He­rald európai kiadása azt irja, hogy a leg­nagyobb oktalanság lenne a washingtoni osztrák-magyar nagykövetet Washingtonban meghagyni, mivel két esztendő tanúsága szerint a német és osztrák-magyar szerve­zet egyetlen egységben olvad össze. A Wa­shingtonban már mutatkozó hangulatválto­zás a'z Ausztria-iMagyarország javára érvé­nyesülő befolyás jele. Amerikának haladék-, talanul meg kellene érttetni a bécsi kor­mánnyal, hogy az osztrák-magyar nagy­követ csak abban az esetben maradhat Wa­shingtonban, ha Ausztria-Magyarország min den összeköttetést megszakít Németország­gal.

Next

/
Thumbnails
Contents