Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)
1917-02-06 / 30. szám
4 ftafeá, 1917. február «. harmadik osztályú kereseti adó. — Milyen jogokat biztosit Adózási rendszerünknek tervbe vett újraalakítása iránt hozott és eddig ismeri intézkedésekből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy az átalakítással járó rázkódtatások káros (hatása a háborútól amúgy is erősen megsanyargatott adózó közönségre hárul. Egy uj adórendszernek a felépítése ugyanis azt célozná, ihogy az eddigi aránytalan és a helyes adóztatást meg sem közeli tő adótörvények helyett igazságos és a valódi jövedelmet utolérő adózási rendszert igyekeznék az. államkormányzat teremteni mindazokkal a biztosítékokkal, amelyeket a nyugati államok adórendszereiben látunk érvé- • nyesülni. Nálunk azonban nem igy történik, hanem a régi, rossz rendszert, ujabb, fejlesztésre alkalmatlan, időleges törvényekkel toldozziuk-ifoldozzuk, és még arra nézve sin- j csen semminemű biztosíték, hogy az uj, alap vető reform-törvények helyes végrehajtását biztosithassuk, mert a pénzügyi hatóságok a iháboru alatt megfogyatkozott személyzetükkel, az alárendelt, az adókivetést előkészítő közegek másnemű teendőkkel ín! terhelve, nem is képesek ennek a iontosalapvétő munkának a keresztülvitelére. Csak egy példát hozunk fel. Az 1916 évi XXXiIII. te. kimondja, hogy a harmadik osztályú kereseti adó. amelynek három évi kivetési időszaka 1916 év végével lejárt, újból nem lesz kivetendő, hanem az 1916 évre megállapított harmadik osztályú kereseti adó .ujabb kivetés nélkül a?. 1917, 1918 és 1919 évekre is érvénvben marad. Mi a célja ennek az intézkedésnek? Nyilvánvalóan az, hogy segítsen a kivetés előkészítésével foglalkozó pénzügyi közegeken és hogy az adókivető bizottságok munkáját redukálja. Tehát uj adóztatásra csak azok a haszonhajtó foglalkozások kerülnek, amelyek az 1916 év folyamán keletkeztek. És eddig rendjén- is volna. Azonban az idézett törvény azt az intézkedést is tartalmazr za, hogy mégis vannak olyan esetek, amikor a) az adóhelyesbitésére, vagy b) az adófelemelésére lett szükség és ezeknek a körülményeknek megállapítását olyan feltételekhez köti, amelyeknek felkutatása majdnem nagyobb munkát ró a kivetést előkészítő közegekre, mintha az összes adózók adótételei tárgyalás: munkáját kellene előkészíteni. A törvény 2-ik §-a ugyanis akképen intézkedik, hogy mind az adófizetésre kötelezett fél, mind az illetékes pénzügyigazgaíóság kérheti az érvényben tartott harmadik osztályú kereseti adó helyesbítését, még pedig a fél annak leszállítását, ellenben a pénzügy igazgatóság annak felemelését abban az esetben, ha hitelt érdemlő adatokkal igazolja: a) a fél, hogy adóköteles foglalkozásának terjedelme lényegesen csökkent, illetőleg a pénzügyigazgatóság igazolja, hogy a fél adóköteles foglalkozásának terjedelme lényegesen emelkedett, — min dákét esetben azon terjedelemmel szemben, amely az 1916 évi harmadik osztályú kereseti adó megállapításának ideiében mutatkozott b) hogy az érvényben tartott 111. oszt, kereseti adó az ugyazon, vagy hasonló foglalkozást űzők adójával összehasonlítva, a foglalkozások terjedelmének figyelembevételével arányban nem áll. Ebből a szempontból n fél azt tartozik igazolni, hogy a III. oszí. kereseti adó alacsony. ő? adóköteles felek az adó helyesbítésére irányuló, hitelt érdemlő adatokkal, támogatott kérvényeiket az illetékes pénzügvigazgatóságnáí az 1917, 1018, 1919 években 1 a törvény a feleknek. — minden év február végéig nyújthatják be. A pénzügyigazgatóság pedig ugyancsak ezen évek mindenikében február végéig postára adott értesítővel tartozik az érdekelt adókötelesekkel közölni, hogy adóiknak felemelése iránt az adókivető bizottság elé javaslatot fog terjeszteni. A törvény végrehajtása iránt kiadott utasítás különösen kiemeli, hogy a pénzügy igazgatóság a haszonhajtó foglalkozás ter jedelmében beállott változás cimén csak akkor kérheti az adó helyesbítését a) ha uj fióktelep keletkezett: b) ha az üzleti tevékenység még addig nem gyártott áruk termelésére, vagy addig készletben nem tartott áruk eladására ikiterjed; c) ha az értelmi szabad foglalkozásokI uál a tevékenység még eddig nem folytatod hányban is kifejeződik; d) ha a haszonhajtó fogla'kozás céljai •a szolgáló helyiség lényegesen megnugyob mdott és ha ezen esetben valószínűvé tehető, hogy e változások folytán az üzleerjedelme is lényegesen emelkedett. Magában véve az a körii'ménv, hogy a aszoníhajtó foglalkozás céljaira szolgáló helyiség megváltozott, az adó helyesbítésre okul nem szolgálhat. Csupán a haszonhaj/ foglalkozás hozadékának emelkedése az adóhelyeshitési kérés lehetőségét kizárja. Az idóköteles fél ellenben az adó leszállitásá kérheti akkor, ha az a haszonlhajtó foglalko zás terjedelmében csökkenés állott be, vagy tz adókivetés annak idején aránytalan volt. Az 1916 évi XXXIII. tc. 4. §-a ezenkívül még abban az irányban intézkedik, hogy 1. azoknak, akiknek Ihaszonlhajtó foglalkozásból eredő keresete az 1914. 1915 és 1916 évben, vagy ezek valamelyikében a háború folytán lényegesen emelkedett, az 1917, 1918 és 1919 évekre ifentartandó harmadik osztályú kereseti adója megfelelően felemelendő akkor is, ha haszonlhajtó foglakozásuk ezekben az években előreláthatólag máinem is fog olyan eredményeket felmutatni, mint az eiozo években; sőt az igy megállapított többletet akkor is tartoznak fizetni, na naszonhajió foglalkozásuk időKözben megszűnnék. Az 1917, 1918 és 1919 évek bármelyikében bekövetkezett üzletmegszünés ioiytan kimondott adótörlés esetében tehát az adófelemelésből eredő többlet, pl. 300 kor. fentartott alapkivetéssel szemben felemelt 150 korona adótöbblet a három évi kivetési ciklus vagyis 1919 végéig épségben hagyandó. Azok pedig, akiknek haszonhajtó foglalkozásból eredő keresete az 1914. 1915 és 1916 évben, vagy ezek valamelyikében a ihaboru folytán lényegesen emelkedett, de a kik e haszonhajtó foglalkozásukat (p. a háború előtt már gyakorolt, s a háború alatt nyereségében lényegesen emelkedett marihakereskedésüket) az adó helvesbitése előtt beszüntették, a 'háború folytán elért többkeresetük után — vagyis annak keletkezésétől megszűnéséig számítva és évenként elkülönítve — pótlólag megrovandók harmadik osztályú kereseti adóval, amely adó a reá eső pótlékokkal együtt a kivetés jogerőssé válását követő 15 nap alatt egy őszszegben válik esedékessé. A keresetekben beállott olyan emelkedések, amelyek békeidőben is szokásosak voltak, vagy előállhattak volna, az adó felemelésére okul nem szolgálhatnák, legfeljebb a fentebb tárgyalt adóhelyesbités iránti javaslat megtételére szolgálhatnak alapul. Ha az igy jogerősen megállapított adóalapban a háború folytán emelkedett olyan xereset is foglaltatik, mely a hadinyereségadóról szóló törvény alapján jogerősen szintén meg lett adóztatva, és ha ezt az adóköteles fél elfogadhatóan igazolja, a fél kérelmére a kivetett kereseti adó fele, de csak a hadinyereségadó erejéig törlendő. Ez iránti kérvények a kir. pénzügyigazgatőságnál az 1919 év végéig bármikor beadhatók. Ezek az ismérvei az 1917—1919 évi ciklusra megállapítandó III. osztályú kereseti adónak, most csak emberek kellenek a gátra, akik ezeket a szövevényes szabályokat a III. oszt. kereseti adókötelesek nagy tömkelegénél helyesen végre fogják hajtani. '.KaaHaaaaaavaaaBMMaaaaBaBHaaBaMaBBaaaMaaaaBHi Uj török kormány. Konstantinápoly, február 5. A Milliiigynökség jelenti: Said Halim pasa nagyvezér egészségi okokból lemondott. Az uj kormányt Talaat bej belügyminiszter alakítja meg, aki nemcsak nagyvezér lesz, hanem megmarad belügyminiszternek is és ideiglenesen a pénzügyi tárca ügyeit is vezetni fogja. Nessimi bejt külügyminiszterré. Malii beji pedig igazságiigyminiszterré és az államtanács elnökévé nevezték ki. Hadügyminiszter Enver pasa lett, tengerészeti miniszter Demal. Talaat bej kormányát politikai körökben igen kedvezően fogadják. Az uj kormány folytatni fogja az eddigi politikáját, a melynek irányelve volt a Iháboru erélyes folytatása Törökország szövetségesei oldalán a végső győzelemig. A szultán Talaat bejt pasává nevezte ki. Lloyd George a békét ez évre várja Rotterdam, február 5. Egy liberális ^yuiesen Lloyd (ieorge beszéüet mondott a luaooru céljairól, amelyben azt monata, hogy u nemzetttozi jog princípiuma alapja a nem•í-eitiuzi oeKeneK. bonasem volt Ketseg a &yuzeieom íramt, de meg at kell gazolni néuany seoes soaru, szeies toiyon. A harctéri „eiyzetrol számolt be ezután. Lzutan a fokozott buvarmajó-harcról beszelt. Ez a lépes a toKeretes barbarizmushoz vezet. Németország AmeriKanaK tett ajanlata, hogy lüinüen heten egy személyszállító hajót engeü befutni angoi KnKutobe, a legnagyobb dreatiansag s végezni tognak vele. — A veszedelem — mondotta — nagy, de nagy elszántsággal és energiával el fogjuk érni a győzelmet. A béke megjön 1917re, ha az ellenség észreveszi, hogy az 1918ig való ellenállása többet árt neki, mint használ. A szövetségesek egyik baja eddig az egységesség hiánya volt. A mostani konferencián ez is megszűnt. Szükségesnek tartja a szolgálati kötelezettségnek 41 éven tul való kiterjesztését, hogy a harctéren levő hadsereg mögött még egy hadsereg legyen. -izzótestek és üveghengerek lifvert és Auerégőkre legjobb minőségben FONYO SOMA, világitósi-válllatnál, Kölcsei-uíca 4. Telefon 1C1 »