Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-25 / 47. szám

8 )>*£ LM A G Y ARI) ÍÍ8Z A G 8ze,gre<3, 1917. február 25. — A főorvos felhívása a közönséghez. Dr. Wolf Ferenc tisztifőorvos a közegészségügyi viszonyok szanálása érdekében felhívással fordul a közönséghez: A közönségnek egy kis jóindulata és fegyelmezettsége — mondja a főorvos — lényegesen tudna segíteni a helyzeten, ha a kerültei orvost, mint a privát orvost is a hívásáról reggel 8 óráig értesítené. Ebben az esetben az orvos a látogatások beosztását ugy intézhetné, hogy- a hívások még aznap elintézést nyerhessenek. A főorvos arra is fölhívja a közönség figyelmét, hogy sürgős orvosi segélj" szükségének esetén, például vérzés, hirtelen rosszullét, bármilyen baleset, csonttörés stb. közvetlenül a mentőkhöz folyamodjanak, akik a beteget haladéktalanul a kórházba fogják szállítani. — A rekvirált készletek beszolgáltatása. Báró Kürthy Lajos az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke távirati rendeletet intézett Szeged polgármesteri hivatalához, amely tiek értelmében a rekvirált készleteket most már mindenki haladéktalanul beszolgáltatni köteles. Aki ezt elmulasztaná, az ellen megtudni a kihágási eljárás. — Gondoskodás a rokkantakról. A Rokkantügyii Hivatal szombaton leiratot intézett dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez, amelyben értesíti, hogy Pestvármegye közönsége megvásárolta a váczi Kobrak-cég kereseti telpet, hogy ott a Rokkantügyá Hivatal a rokant katonák részére ipari kereseti telepet létesítsen. A rokkant katonák váci kereseti telepének az a célja, bogy a különösen megbízható és munkás, de csonkoltságának és bénaságámak következtében magán munkaadóknál célszerűen el nem helyezhető rokkantak megélhetését közös munkájuk szervezésével és értékesítésével biztosítsa. A kereseti telepen fölvehetők lesznek azon súlyosabban rokkanttá vált (lábamputált, bénalábu) vagyontalan, elsősorban családos és feddhet len, erkölcsös életű katonák, akik: a) rokkanttá válásuk előtt- a bőripar valamely ágát, mint önálló mesterek űzték; b) rokkanttá válásuk előtt a bőriparban mint segédek működtek; c) a magyar királyi Rokantügyi Hivatal rokkantiskoláinak hőr1 ipari tanmiihelyében kiképzést és az ipar üzésére képesítést nyertek. A váci telep m bőripari szakiskola jellegével fog bírni. A rokkantak számára 60 családi házat is építenek, amelyeket elsősorban a legsúlyosabb rokkantak és legalább 3 gyermekes családapák fognak kapni. A learat kéri a polgármestert. hogy a törvényhatóság területén tartózkodó rokkantak figyelmét ezekre aa előnyökre hivja föl. — Termeljünk paradicsomot. A polgármesteri hivatal közli: Az északi és skandináv államok a háboru okozta viszonyok következtében a paradicsomot használják konzerváló szernek. Így remény van rá, hogy a paradicsomban az idén igen nagy lesz a kereslet és azt jó áron lehet értékesíteni. A paradicsom-termelés fokozása ezek szerint ugy állami, mint magánérdek szempontjából kívánatos. — A szegedi kávésok néhány hét előtt kérvényt intéztek Sándor János belügyminiszterhez, amelyben a zárórának éjjeli 11 óra helyett éjjeli 13 órában való megállapítását kérték. A belügyminiszter most leiratban értesítette Szeged polgármesteri hivatalát, hogy az időközben megjelent szigorított zárórarendelet is akadályozza a kérelem teljesítésének lehetőségét. — Rekvirálják a kilincseket. A hivatalos lap szombati száma rendeletet közöl a felszerelt aj tó ve retek hadi célokra való igénybevételéről, kicseréléséről és beszolgáltatásáról. *Az igénybevett veretek a következők: 1. kilincsek és gombok, 2. kilincsrózsák, 3. kulcslyukpaizsok, 4 zárpaizsok és 5. ajtófogaotyuk. A kicseréléssel meghízott vállalatok vagy szervek alkalmazottaikat igazolvánnyal látják el, hogy a vállalat a kicserélés végrehajtásával meg van bízva. A kicserélési munka .megkezdését, előre kii kell hirdetni. A kicserélő vállalatok vagy szervek alkalmazottainak az épületbe, lakásba, üzlethelyiségekbe való belépését- mindenki köteles megengedni. A rendelet ellen vétők elzárással büntethetők. — Üdvözlet az olasz frontról. A következő tábori levelezőlapot kaptuk: Szántó Lukács szakaszvezető, Kiss Zoltán önkéntes őrvezető, Károly szegedi Ítélőtáblai bírósági joggyakornokot a szabadkai járásbírósághoz jegyzővé, Romancsik Mihály szegedi királyi törvényszéki Írnokot a csongrádi járásbírósághoz telek könyvvezetővé nevezte ki. — Hamza Géza ítélőtáblai elnök. Hamza Gézát, a szegedi törvényszék volt elnökét, aki mint táblabíró jött Szegedre és az utóbbi idő ben a kolozsvári ítélőtáblánál mánt tanácselnök működött, -a hivatalos lap szombati híradása szerint, a király a pozsonyi ítélőtábla elnökévé nevezte ki. — Árdrágítók. Nagygyörgy Jánosné feketeazóli lakos, a szombati hetipiacon 3 korona 60 fillért kért 30 deka szalonnáért, Simon Ferencnó pedig egy koronáért árulta a tej literjét. (Előállították őket a rendőrséjen, ahol dr. Temesváry Géza kihágási biró Nagygyörgy Jánosnét 15 napi elzárásra és 100 korona pénzbüntetésre, Simonnét pedig 20 napi elzárásra és 200 korona pénzbüntetésre itélte. — Cukorborsó vetőmag. A Monori Magyar Magtenyésztési Részvénytársaság átiratban értesítette Szeged hatóságát, hogy nagyszerű minőségű borsóvetőmaggal rendelkezik. Akinek cukorborsó vetőmagra van szüksége, forduljon a Magyar Magtenyésztési Részvén y t ársa sághoz. — Méhészeti szakelőadás Szegeden. Mint korábban már megirtuk a Méhész Újság szerkesztősége február hó 25-én délután 4 órakor rendezi a városháza közgyűlési termében második nagy méhészeti szakelőadását Az előadás éppúgy, mint a korábbi mindenvalószinüség mellett igen látogatott lesz, mivel a közeli vidékről is számosan bejelentették részvételüket. Akik fenntartott helyre igényt tartanak és telefonon eziránt a fiőspáni hivatalhoz fordulnak a kívánt hely részükre fenntartatik. (Telefon: 601.) Az előadást a már ismertetett tárgysorozat mellett tartják meg s különös fő érdekessége Karácsonyi Aladárné és Ludrig Ede előadása, kik ugy a kezdő, mint gyakorlott méhészekhez, valamint a nem méhészkedő közönséghez alkalmazkodva tartják meg előadásukat. Előadás végeztével a rokkant katonáknak mézes süteményeket fog Karácsonyiné kiosztani. A párisit Páris nélkül alig lehet elképzelni. Meg jelenésével. viselkedésével hozzáidomult városaihoz és az első pillanatra meglátszik róla a párisi. És mégis mily nagy különbség van párisi és párisi között! Mily élesek a határfalak az egyes társadalmi rétegek közt s mily nagy aristokrácia van a látszólagos demokráciában! A Faubourg St-Hermáin, az egykori zajos Szajna-jobbparti városnegyed, széles lwulevnrdjával, szük, hidegen előkelő utcáival, vár szilárdságú palotáival, csendes és néptelen lett a köztársaság alatt. Az arisztokrácia, a royalisták, bon apa rtisták visszavonultak s nem törődnek az ország dolgaival, Nyáron leutaznak birtokaikra, télen pedig a Faubourg palotáiba költözködnék be s a címeres kapuk nappal is zárt tölgyfa ajtaja csak nagy ritkán nyílik ki és ad utat a ház ura fogatának. Csak az est árulja el, hogy a palotákban a téli napokon mozgalmas élet van, a csillárok kivillanó fénye sejteti, hogy a visszavonult arisztokrácia termeiben élénkség uralkodik. Történelmi nagy nevek viselői többnyire egymással köb le ködnek, a Quart ier-SSt. Gorilláin a maga saját külön életét éli ós palotáinak urai egymásnak adják a látogatást. A régi divatú Louis XX V. stilü, vagy roeeoeo és empire szalonokban titkos álmokat szőnek az elmúlt, nagy időkről és visszavárják a régi fényt és pompát, amikor még a Tnileriákhan volt „Empererur" reményteljesen szövik a tervezgetések fátyolát és tárgyalják a „Roi" utódjának eshetőségeit. Még itt is igen eltérők ia nuance-ok. A bornapartisták a császárra esküsznek, a royalisták, a hourhonok és ismét még egy árnyalat, az orleanisták az orleansi ház szerencse csillagának feljövetelét várják. Esős téli napokon az ódivatú ősi termekben, melyeknek főékessége. a sevresi vázákkal diszitett széles kandalló, folyik le a hantéarisztokrácia társadalmi élete. Sokkal zajosabb életet él a harmadik köztársaság vezető társadalma. A bourgoisie-hől kialakult ujabb keletű pénz-arisztokrácia, az elegáns Öhainps-Elisées-bm lakik, az amerikai milliárdosok pedig a csendesebb Étoile-avenue-ket foglalták le maguknak, palotáik ott vannak egymás mellett, valóságos angol és amerikai, városnegyedeket alkotva. A Ghamps-Ely'seés-lani, annak palotáiban zajlanak le a hantosai son fényes estélyei, az ötletesnél-ötletesebb i rjszerüségek, amelyek azután szóbszéd tárgyát képezik az egész világon. A meggazdagodott francia polgárokkal vetekednek az amerikai milliárdosok, az újonnan épült Hotel-óriások pompával berendezett szalonjaikban a<jják ebédjeiket. A fényes Cáfé-resta uran tok-bati pezseg az élet, az operajegyed vendéglőiben diskréten ebédelnek, a Montmartre mulatóiban fehér mellényes, frakkos gavallérok hozatják a drága étkeket s töltögetik a gyöngyöző pezsgőt,, a clubokban is élénk az élet, vigan folyik a játék és a színházak is telve vannak. Éjjeli ,12-kor végződik a nagy opera előadása, az elegáns hölgyek tündéri látványa vonul •• IIII M R—I • M FIFC j el a bámuló előtt. " Lakkcsizma® fehérnadrágos, lófarksisakos gárdisták állnak díszben az opera előtt, autók százai robognak el s a Café-de-La-Paix. a Café-deéParis megtelik a soupé-boz ülőkkel. Éjjel egy órakor él és élénkül meg jobban Páris s éli víg, vidám, gondtalan életét. Az eső, a párisi tél esője lassan szitál, de azért sokan kiülnek a Cafék terasszára s a parázsló szénnel töltött vasketrecek mellé telepednek és beburkolózva szürcsölik forró italukat, megelégedetten nézve az elvonulósokaságot, a tova sikló autókat. A szalonokban is forró a levegő, a különböző parfümök illata összevegyül, hóditóvá tesz, a vendégek búcsúzkodnak s a lakájok szertartásosan nyitják a kocsik ajtajait. A M.cmuartre-on. is, vig az élet. A kora reggeli órákban ébredő gyenge nap alig bírja elzavarni a mulatókat, a piros frakkos cigány még húzza a vad amerikai muzsikát és a mulató Páris az ébredő munkás Parissal találkozik. Ilyen volt a, békés boldog életű Páris és most itthon a hó nagy pelyhekben szállingózik. Leesik az utca kövezetére, diadalmasam megbirkózik, hiszen segítségére van az erős fagy, lerakódik, szorosan egymásba fonódik, erős réteget alkot, mely ropog a járók lábai alatt. Fehérre varázsolja az egész tájékot. Ilyenkor, ilyen téli napon az ablaknál állva, a gomolygó hó láttára visszajönnek x régi emlékek. .Tél esik rájuk gondolni, viszsza gondol ni azokra a naspokra és kedves emlékekre, amelyek talán soha vissza nem jönnek, .... a párisi életre, a párisi télre.