Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-25 / 47. szám

8 )>*£ LM A G Y ARI) ÍÍ8Z A G 8ze,gre<3, 1917. február 25. — A főorvos felhívása a közönséghez. Dr. Wolf Ferenc tisztifőorvos a közegészség­ügyi viszonyok szanálása érdekében felhí­vással fordul a közönséghez: A közönségnek egy kis jóindulata és fegyelmezettsége — mondja a főorvos — lényegesen tudna segí­teni a helyzeten, ha a kerültei orvost, mint a privát orvost is a hívásáról reggel 8 óráig értesítené. Ebben az esetben az orvos a láto­gatások beosztását ugy intézhetné, hogy- a hívások még aznap elintézést nyerhessenek. A főorvos arra is fölhívja a közönség figyel­mét, hogy sürgős orvosi segélj" szükségének esetén, például vérzés, hirtelen rosszullét, bármilyen baleset, csonttörés stb. közvetlenül a mentőkhöz folyamodjanak, akik a beteget haladéktalanul a kórházba fogják szállítani. — A rekvirált készletek beszolgáltatása. Báró Kürthy Lajos az Országos Közélelme­zési Hivatal elnöke távirati rendeletet inté­zett Szeged polgármesteri hivatalához, amely tiek értelmében a rekvirált készleteket most már mindenki haladéktalanul beszolgáltatni köteles. Aki ezt elmulasztaná, az ellen meg­tudni a kihágási eljárás. — Gondoskodás a rokkantakról. A Rok­kantügyii Hivatal szombaton leiratot intézett dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez, amelyben értesíti, hogy Pestvármegye kö­zönsége megvásárolta a váczi Kobrak-cég kereseti telpet, hogy ott a Rokkantügyá Hi­vatal a rokant katonák részére ipari kereseti telepet létesítsen. A rokkant katonák váci kereseti telepének az a célja, bogy a külö­nösen megbízható és munkás, de csonkoltsá­gának és bénaságámak következtében magán munkaadóknál célszerűen el nem helyezhető rokkantak megélhetését közös munkájuk szervezésével és értékesítésével biztosítsa. A kereseti telepen fölvehetők lesznek azon sú­lyosabban rokkanttá vált (lábamputált, bé­nalábu) vagyontalan, elsősorban családos és feddhet len, erkölcsös életű katonák, akik: a) rokkanttá válásuk előtt- a bőripar vala­mely ágát, mint önálló mesterek űzték; b) rokkanttá válásuk előtt a bőriparban mint segédek működtek; c) a magyar királyi Rokantügyi Hivatal rokkantiskoláinak hőr­1 ipari tanmiihelyében kiképzést és az ipar üzésére képesítést nyertek. A váci telep m bőripari szakiskola jellegével fog bírni. A rokkantak számára 60 családi házat is építe­nek, amelyeket elsősorban a legsúlyosabb rokkantak és legalább 3 gyermekes család­apák fognak kapni. A learat kéri a polgár­mestert. hogy a törvényhatóság területén tartózkodó rokkantak figyelmét ezekre aa előnyökre hivja föl. — Termeljünk paradicsomot. A polgár­mesteri hivatal közli: Az északi és skandináv államok a háboru okozta viszonyok követ­keztében a paradicsomot használják konzer­váló szernek. Így remény van rá, hogy a pa­radicsomban az idén igen nagy lesz a keres­let és azt jó áron lehet értékesíteni. A para­dicsom-termelés fokozása ezek szerint ugy állami, mint magánérdek szempontjából kí­vánatos. — A szegedi kávésok néhány hét előtt kérvényt intéztek Sándor János belügymi­niszterhez, amelyben a zárórának éjjeli 11 óra helyett éjjeli 13 órában való megállapí­tását kérték. A belügyminiszter most leirat­ban értesítette Szeged polgármesteri hivata­lát, hogy az időközben megjelent szigorított zárórarendelet is akadályozza a kérelem tel­jesítésének lehetőségét. — Rekvirálják a kilincseket. A hivatalos lap szombati száma rendeletet közöl a fel­szerelt aj tó ve retek hadi célokra való igénybe­vételéről, kicseréléséről és beszolgáltatásáról. *Az igénybevett veretek a következők: 1. ki­lincsek és gombok, 2. kilincsrózsák, 3. kulcs­lyukpaizsok, 4 zárpaizsok és 5. ajtófogaotyuk. A kicseréléssel meghízott vállalatok vagy szervek alkalmazottaikat igazolvánnyal lát­ják el, hogy a vállalat a kicserélés végre­hajtásával meg van bízva. A kicserélési munka .megkezdését, előre kii kell hirdetni. A kicserélő vállalatok vagy szervek alkalma­zottainak az épületbe, lakásba, üzlethelyisé­gekbe való belépését- mindenki köteles meg­engedni. A rendelet ellen vétők elzárással büntethetők. — Üdvözlet az olasz frontról. A következő tábori levelezőlapot kaptuk: Szántó Lukács szakaszvezető, Kiss Zoltán önkéntes őrvezető, Károly szegedi Ítélőtáblai bírósági joggya­kornokot a szabadkai járásbírósághoz jegy­zővé, Romancsik Mihály szegedi királyi tör­vényszéki Írnokot a csongrádi járásbíróság­hoz telek könyvvezetővé nevezte ki. — Hamza Géza ítélőtáblai elnök. Hamza Gézát, a szegedi törvényszék volt elnökét, aki mint táblabíró jött Szegedre és az utóbbi idő ­ben a kolozsvári ítélőtáblánál mánt tanács­elnök működött, -a hivatalos lap szombati híradása szerint, a király a pozsonyi ítélő­tábla elnökévé nevezte ki. — Árdrágítók. Nagygyörgy Jánosné fekete­azóli lakos, a szombati hetipiacon 3 korona 60 fillért kért 30 deka szalonnáért, Simon Ferencnó pedig egy koronáért árulta a tej literjét. (Előállították őket a rendőrséjen, ahol dr. Temesváry Géza kihágási biró Nagy­györgy Jánosnét 15 napi elzárásra és 100 ko­rona pénzbüntetésre, Simonnét pedig 20 napi elzárásra és 200 korona pénzbüntetésre itélte. — Cukorborsó vetőmag. A Monori Magyar Magtenyésztési Részvénytársaság átiratban értesítette Szeged hatóságát, hogy nagyszerű minőségű borsóvetőmaggal rendelkezik. Aki­nek cukorborsó vetőmagra van szüksége, forduljon a Magyar Magtenyésztési Rész­vén y t ársa sághoz. — Méhészeti szakelőadás Szegeden. Mint korábban már megirtuk a Méhész Újság szerkesztősége február hó 25-én délután 4 órakor rendezi a városháza közgyűlési ter­mében második nagy méhészeti szakelőadását Az előadás éppúgy, mint a korábbi minden­valószinüség mellett igen látogatott lesz, mi­vel a közeli vidékről is számosan bejelentet­ték részvételüket. Akik fenntartott helyre igényt tartanak és telefonon eziránt a fiős­páni hivatalhoz fordulnak a kívánt hely ré­szükre fenntartatik. (Telefon: 601.) Az elő­adást a már ismertetett tárgysorozat mellett tartják meg s különös fő érdekessége Kará­csonyi Aladárné és Ludrig Ede előadása, kik ugy a kezdő, mint gyakorlott méhészekhez, valamint a nem méhészkedő közönséghez al­kalmazkodva tartják meg előadásukat. Elő­adás végeztével a rokkant katonáknak mézes süteményeket fog Karácsonyiné kiosztani. A párisit Páris nélkül alig lehet elkép­zelni. Meg jelenésével. viselkedésével hozzá­idomult városaihoz és az első pillanatra meg­látszik róla a párisi. És mégis mily nagy különbség van párisi és párisi között! Mily élesek a határfalak az egyes társa­dalmi rétegek közt s mily nagy aristokrácia van a látszólagos demokráciában! A Faubourg St-Hermáin, az egykori za­jos Szajna-jobbparti városnegyed, széles lwu­levnrdjával, szük, hidegen előkelő utcáival, vár szilárdságú palotáival, csendes és népte­len lett a köztársaság alatt. Az arisztokrácia, a royalisták, bon apa r­tisták visszavonultak s nem törődnek az or­szág dolgaival, Nyáron leutaznak birtokaikra, télen pedig a Faubourg palotáiba költözköd­nék be s a címeres kapuk nappal is zárt tölgyfa ajtaja csak nagy ritkán nyílik ki és ad utat a ház ura fogatának. Csak az est árulja el, hogy a palotákban a téli napokon mozgalmas élet van, a csillá­rok kivillanó fénye sejteti, hogy a vissza­vonult arisztokrácia termeiben élénkség uralkodik. Történelmi nagy nevek viselői többnyire egymással köb le ködnek, a Quart ier-SSt. Gor­illáin a maga saját külön életét éli ós palo­táinak urai egymásnak adják a látogatást. A régi divatú Louis XX V. stilü, vagy roeeoeo és empire szalonokban titkos álmo­kat szőnek az elmúlt, nagy időkről és vissza­várják a régi fényt és pompát, amikor még a Tnileriákhan volt „Empererur" reménytel­jesen szövik a tervezgetések fátyolát és tár­gyalják a „Roi" utódjának eshetőségeit. Még itt is igen eltérők ia nuance-ok. A bornapartisták a császárra esküsznek, a royalisták, a hourhonok és ismét még egy ár­nyalat, az orleanisták az orleansi ház szeren­cse csillagának feljövetelét várják. Esős téli napokon az ódivatú ősi termek­ben, melyeknek főékessége. a sevresi vázákkal diszitett széles kandalló, folyik le a hanté­arisztokrácia társadalmi élete. Sokkal zajosabb életet él a harmadik köztársaság vezető társadalma. A bourgoisie-hől kialakult ujabb keletű pénz-arisztokrácia, az elegáns Öhainps-Eli­sées-bm lakik, az amerikai milliárdosok pe­dig a csendesebb Étoile-avenue-ket foglalták le maguknak, palotáik ott vannak egymás mellett, valóságos angol és amerikai, város­negyedeket alkotva. A Ghamps-Ely'seés-lani, annak palotáiban zajlanak le a hantosai son fényes estélyei, az ötletesnél-ötletesebb i rjszerüségek, amelyek azután szóbszéd tárgyát képezik az egész vi­lágon. A meggazdagodott francia polgárokkal vetekednek az amerikai milliárdosok, az újonnan épült Hotel-óriások pompával beren­dezett szalonjaikban a<jják ebédjeiket. A fényes Cáfé-resta uran tok-bati pezseg az élet, az operajegyed vendéglőiben dis­kréten ebédelnek, a Montmartre mulatóiban fehér mellényes, frakkos gavallérok hozatják a drága étkeket s töltögetik a gyöngyöző pezsgőt,, a clubokban is élénk az élet, vigan folyik a játék és a színházak is telve vannak. Éjjeli ,12-kor végződik a nagy opera előadása, az elegáns hölgyek tündéri látványa vonul •• IIII M R—I • M FIFC j el a bámuló előtt. " Lakkcsizma® fehérnadrágos, lófarksisakos gárdisták állnak díszben az opera előtt, autók százai robognak el s a Café-de-La-Paix. a Café-deéParis megtelik a soupé-boz ülőkkel. Éjjel egy órakor él és élénkül meg jobban Páris s éli víg, vidám, gondtalan életét. Az eső, a párisi tél esője lassan szitál, de azért sokan kiülnek a Cafék terasszára s a parázsló szénnel töltött vasketrecek mellé telepednek és beburkolózva szürcsölik forró italukat, megelégedetten nézve az elvonuló­sokaságot, a tova sikló autókat. A szalonokban is forró a levegő, a külön­böző parfümök illata összevegyül, hóditóvá tesz, a vendégek búcsúzkodnak s a lakájok szertartásosan nyitják a kocsik ajtajait. A M.cmuartre-on. is, vig az élet. A kora reggeli órákban ébredő gyenge nap alig bírja elzavarni a mulatókat, a piros frakkos ci­gány még húzza a vad amerikai muzsikát és a mulató Páris az ébredő munkás Parissal találkozik. Ilyen volt a, békés boldog életű Páris és most itthon a hó nagy pelyhekben szállingó­zik. Leesik az utca kövezetére, diadalmasam megbirkózik, hiszen segítségére van az erős fagy, lerakódik, szorosan egymásba fonódik, erős réteget alkot, mely ropog a járók lábai alatt. Fehérre varázsolja az egész tájékot. Ilyenkor, ilyen téli napon az ablaknál állva, a gomolygó hó láttára visszajönnek x régi emlékek. .Tél esik rájuk gondolni, visz­sza gondol ni azokra a naspokra és kedves em­lékekre, amelyek talán soha vissza nem jön­nek, .... a párisi életre, a párisi télre.

Next

/
Thumbnails
Contents