Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-20 / 42. szám

Szeged, 1917. február 351. Jyfora/jf válasza az angol kérkedésre. Azzal a (győzelmes rohammal, amelyet csapataink a Champagneban, (Ropom t körül intéztek, ismét mcgiel-evcn-edett az a harctér, amelyért francia ellenségünkkel 1914 ősze óta küzdöttünk. Keresztülhúztuk a francia hadvezetőség .számítását akkor, mikor a Mariiétól való visszavonulásunkat a Ohampag.ne•bain befejeztük. A francia sztratégia az antantnak rendelkezésére álló erő, mely a mienket .sokszorosan fölülmúlta, .nem .volt elegendő .ahhoz, Ihogy minket kiszorítson ,a francia területről. A háboru folyamán nagyon komoly harcok dúltak (Reims és V.erdun között, de a leosúlyosabbak mégis a Champagne ban voltak. Épen két évvel azelőtt, 1915. február li6-án, kezdték meg .a franciák azt .az öthetes harcot, amelyet „champagnei téli csata" néven foglaltunk össze. Itt küzdő hadseregcsoportunknak von Einem vezérezredes volt •a vezére s alája tartoztak Riemann és Fleck tábornokok. Joffre akkor egymás után több mint hat uijból és újból kiegészített hadtestet és hatalmas tüzérségi tömegeket vetett a tüZbe. (Huszonnégy óra lefolyása alatt egy nyolc kilóméter széles frontra, melyet .két .gyönge rajnai hadosztályunk védett, sokszor több mint százezer lövedék hullott. Alig fél évvel később a francia generalisszimns, .akinek honfitársai oly könnyedén hányják a szemére, liogy (habozó, újból hatalmas áttörési kisérletre szedte össze a,z erejét. iSztratégiailag az angolok első nagy támadásával .kombinálta, amelyet azok újonnan .alakított hadseregükkel az Artoisbarf kezdtek meg. Oly szerencsések voltunk, hogy megkaptuk azt- a hadseregparanesot, amelyet Joffre 1915. szeptember 14-én bocsátott ki. Ehhez akkor ezt a megjegyzést fűztem: „Önmagában nincs csodálni való azon, ha a hadvezér parancsnokló tábornokaihoz fordul oly parancscsal, mely utasítás jellegű. Azonban a tartalma oly fontos felvilágosítást nyújt nekünk, F ranciaórszág ellénségeinek, hogy rwgdsztfllnunk kell azt az órát, \amelybén ez a. parancs kezeink közé júkott. Az elején meg a végén néhány szóban kifejezésre jut, ami a (francia hadvezérnek a. leg,nagyolt gondot okozza: A csapatok szelleme... A két hadsereg szelleme magyarázza meg .nem egy francia offenzívának a kudarcát. Joffre parancsának végén ez áll: ,,/Mindezeknek a csapatokkal való közlése az áldozatoknak azon magaslatára fogja emelni .a csapatok szellemét, .amelyet tőlük megkívánunk. Ezért. okvetlenül szükséges, hogy ez a közlés okosan és meggyőződéssel történjék. Az egyik francia, /ezredparancsnok megparancsolta erre, Ihogy értessék meg a katonákkal, hogy a tőlük megkövetelt erőkifejtésnek oly következményei lehetnek, hogy a háborúnak egy csapással rövidesen vége lehet. .Annak az .angol gá r dalba doszt á lynak .a parancsnoka, amelynek az lAirtoisban kellett megkísérelnie a szerencséjét, Így szekundált Joffrenak: „Tartsa mindenki a szeme előtt, hogy ennek a csatának a kimenetelétől jövendő nemzedékek sorsa függ." És mi volt az eredmény? Az antant 93 hadosztálya, tehát több mint másfél millió ember kMezer nehéz és háromezer könnyű ágyúval huszonöt kilométer 'szélességben kissé északra nyomta legkülső vonalainkat. A franciák vesztesége 130.000, -az angoloké 60.000 ember. A kitartás, engedelmesség, j .feláldozás szelleme., melyet .a németek tanúsítottak, győzedelmeskedett a francia .csapatok szelleme fölött és Joffre számítása csődöt mondott. 1915. ősze óta s-ok csata folyt még le a Champagnehan. Az a csekély terület, amelyet a- franciák óriási veszteségekkel szereztek Auberine és Massiger közt -lassankint megkisebbedett és sikerrel harcoltunk T-ahurenél. És mindezek a harcok ifelvilágositlhatiák a francia hadvezetőséget arról, hogy még a kilátásnak az árnyéka sincs meg arofi, htígy elűzzenek bennünket árról a területről, amely a Verdun és Póri* közti legrövidebb összeköttetést fenyegeti, A Ohamp-agneból tervezett kiűzésünk által hihetetlen volt bennünket -az Argonnokban, Reimsnál,, Verdiimnél veszélyeztetni és kilátástalan volt iSoésso-nsná.1 ós Noyonnál előretolt hadseregrészeinket elvágni. A mult nyári Somme menti csaták csak megerősítették azt, amit bebizonyítottak a champagnei és az artoisbani csaták ós ha a francia hadseregparancsot összehasonlítjuk az angol ihadósztályparancscsal s megállapítjuk, miit akartak elérni és ezzel szemben mit- értek el, érihdtetlem, mint álirándozhatImMák egyes angol polgári ás katonai nagyságok arról, hagy közel állanak a nyugati franéön a győzelemhez. Teljesen távol áll tőlünk, hogy -a legjobb francia csapatoknak jövőbeni harcképességében kételkedni akarjunk és ép oly kevéssé akarjuk lebecsülni az ango.1 zsoldosok tömegét. D-e .többre sem akarjuk őket beesülni, mint amennyire méltók. A francia csapatok szelleme minden megengedett ás mág nem engedett eszközzel !már csak kis vállalkozásokra tüzelhető föl jövendő -nemzedékek sorsa" ugyancsak csehül állana., ha az a, tehetségtelen tángál hadvezéipektől és gyatrán kiképzett milichadseregüktől függne. A ,,Kitdliener-ha ^seregek" a iScmme és Amcre között -tizenöt kilométerig ha,ladtak -előre és ezért közel egy millió halottat és sebesültet áldoztak. Ellenben .Németország ..nagyon szegényes tartalékai" mind erősebbekké lettek és .mig ellenségeink .pihenő nélküli és éjjel-nappali áttöréséből" semmi sem lett,- mi éjjel-nappal készek vagyunk arra, bogy ellenségeinket illően fogadjuk. Ezt bizonyította be most a német trónörökös hadseregesetportja Ripontnál. Az otthon munkája li-at, a hairctéri és otthoni hadsereg kölcsönösen hálás .egymás iránt és almikor majd meg jő a döntés r ideje, együttesen fogjuk gondol1 hodóba ejteni ellenségeinket „a | német hadsereg és a némel nép T szelleméről" -ami remélhetőleg tartós békeidőnek lesz a bevezetője. A szinház és a mozik bezárása. (Siflját tadásiíónkíól.) ,A Délmagydtor szúg vasárnapi számában közölte a kormány rendeletét a mulatók, mozgófényíképszinházak és szánházak, valamint egyéb szórakozó helyek országos bezárásáról. Hétfőn Szegeden már minden szórakozóhely becsukta kapuit, kivéve a színházat. Almássy Endre színigazgató ugyanis jelentette a polgármesternek, hogy a szinház -a hétfői előadáshoz már be van fűtve és igy az előadás elmaradásával egy gramm szenet sem lelhet megtakarítani. Á polgármester a belügyminiszterhez fordult, aki 'az ügy ilyen állására való tekintettel engedélyezte a hétfői előadás megtartását. A rendeletre vonatkozólag dr. Somogyi Szilveszter polgármester a következőket mondta: — A rendelet foganatosítására vonatkozó intézkedéseket megtettem. Hétfőn este a 'szinház kivételével már egyetlen szórakozóhely sem1 tartihat előadásokat Szegeden. A rendőrség szigorúan ellenőrzi a rendelet megtartását. — Miután az állam ad'ta ki a rendeletet, valószínű, hogy az állam -kárpótolni fogja azokat a vállalatokat, amelyek a rendelet következtében megélhetési lehetőségüktől ellestek. Igy (Valószínűnek! tartom, 'hogy a színeszek államsegélyt kapnak. — Egyebekben a rendelet megtartásának ellenőrzése teljesen a rendőrség hatáskörébe tartozik. Dr. SZfllay József rendőrfőkapitány igy nyilatkozott a rendéletről: — Ez a rendelét nem jelenti a szórakozások betiltását, csakis a tüzelőanyagokkal való takarékosságot. Így tehát, ha ez az állapot hosszabb időn belül tartana és a színtársulat tagjai kabaréelőadások tartásával akarnának segítem magukon, annak semmi akadálya .nem lenne, ha kávéházakban, vagy vendéglői termekiben akarnák megtartani. A rendőrhatóság erre engedélyt ad a köteles dijak lefizetése ellenében és akkor, ,ha az illető kávéházi, vagy vendéglő tulajdonosa ehhez hozzájárul. — A magánháztartásokra nézve záróra nincs elrendelve. Ez cs'ak az ellen védekezés, hogy a záróra kijátszásával egyesek kártyázás, vagy kicsapongó mulatozás céljaira bérbe ne adhassák lakásaikat. Vendégeket azonban mindenki ugy fogadhat, mint eddig, legfeljebb annak a 'veszélynek teszi ki magát, hogy a gáz, vagy villanyáram, tűifogyasztása miatt a hatóság gáz-, Vagy villanyóráját leszerelteti, Almássy Endre -szinigazgató nyilatkozata a következő: — Nem hiszem, hogy ez. az állapot 8— 10 napnál tovább .tartana. Ez alatt az idő alatt próbálni fogunk és uj darabokhoz készülünk. A megélhetés llírdését pedig a konzorcium félrerakott tartalékalapjából fogjuk elintézni. Szomorú dolog azonban, hogy ezt az alapot fogyasztanunk kell, .mert hiszen ezt a ,nyári szünidőben a megélhetés biztosítására szántuk. — Véleményem szerint a polgármester ur kis jóakarattal sokat segíthetne rajtunk. Megengedhetné ugyanis legalább a szombati és vasárnapi előadások megtartását, amivel —• ha szűkösen is — legalább a megélhetésünk biztosítanánk. Elvégre nem 1—2 emberről, hanem 130 emberről van szó. A szombati és vasárnapi előadások megtartását egyébként küldöttségileg kérte a színtársulat a polgármestertől. A küldöttséget dr. G>aal Endre vezette a polgármester elé, aki kijelentette, hogy a rendelet erre neki nem ad módot és igy az előadások megtartását nem engedélyekheti. Hasonló kéréssel fordultak a polgár-