Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-20 / 42. szám

Szeged, 1917. február 351. Jyfora/jf válasza az angol kérkedésre. Azzal a (győzelmes rohammal, amelyet csapataink a Champagneban, (Ropom t körül intéztek, ismét mcgiel-evcn-edett az a harctér, amelyért francia ellenségünkkel 1914 ősze óta küzdöttünk. Keresztülhúztuk a francia had­vezetőség .számítását akkor, mikor a Mariié­tól való visszavonulásunkat a Ohampag.ne­•bain befejeztük. A francia sztratégia az an­tantnak rendelkezésére álló erő, mely a mi­enket .sokszorosan fölülmúlta, .nem .volt ele­gendő .ahhoz, Ihogy minket kiszorítson ,a fran­cia területről. A háboru folyamán nagyon komoly harcok dúltak (Reims és V.erdun kö­zött, de a leosúlyosabbak mégis a Champagne ban voltak. Épen két évvel azelőtt, 1915. feb­ruár li6-án, kezdték meg .a franciák azt .az öt­hetes harcot, amelyet „champagnei téli csata" néven foglaltunk össze. Itt küzdő hadsereg­csoportunknak von Einem vezérezredes volt •a vezére s alája tartoztak Riemann és Fleck tábornokok. Joffre akkor egymás után több mint hat uijból és újból kiegészített hadtes­tet és hatalmas tüzérségi tömegeket vetett a tüZbe. (Huszonnégy óra lefolyása alatt egy nyolc kilóméter széles frontra, melyet .két .gyönge rajnai hadosztályunk védett, sokszor több mint százezer lövedék hullott. Alig fél évvel később a francia genera­lisszimns, .akinek honfitársai oly könnyedén hányják a szemére, liogy (habozó, újból ha­talmas áttörési kisérletre szedte össze a,z ere­jét. iSztratégiailag az angolok első nagy tá­madásával .kombinálta, amelyet azok újon­nan .alakított hadseregükkel az Artoisbarf kezdtek meg. Oly szerencsések voltunk, hogy megkaptuk azt- a hadseregparanesot, amelyet Joffre 1915. szeptember 14-én bocsátott ki. Ehhez akkor ezt a megjegyzést fűztem: „Ön­magában nincs csodálni való azon, ha a had­vezér parancsnokló tábornokaihoz fordul oly parancscsal, mely utasítás jellegű. Azonban a tartalma oly fontos felvilágosítást nyújt nekünk, F ranciaórszág ellénségeinek, hogy rwgdsztfllnunk kell azt az órát, \amelybén ez a. parancs kezeink közé júkott. Az elején meg a végén néhány szóban kifeje­zésre jut, ami a (francia hadvezérnek a. leg­,nagyolt gondot okozza: A csapatok szelleme... A két hadsereg szelleme magyarázza meg .nem egy francia offenzívának a kudarcát. Joffre parancsának végén ez áll: ,,/Mind­ezeknek a csapatokkal való közlése az áldoza­toknak azon magaslatára fogja emelni .a csa­patok szellemét, .amelyet tőlük megkívánunk. Ezért. okvetlenül szükséges, hogy ez a közlés okosan és meggyőződéssel történjék. Az egyik francia, /ezredparancsnok megparan­csolta erre, Ihogy értessék meg a katonákkal, hogy a tőlük megkövetelt erőkifejtésnek oly következményei lehetnek, hogy a háborúnak egy csapással rövidesen vége lehet. .Annak az .angol gá r dalba doszt á lynak .a parancsnoka, amelynek az lAirtoisban kellett megkísérelnie a szerencséjét, Így szekundált Joffrenak: „Tartsa mindenki a szeme előtt, hogy ennek a csatának a kimenetelétől jövendő nemzedé­kek sorsa függ." És mi volt az eredmény? Az antant 93 hadosztálya, tehát több mint másfél millió ember kMezer nehéz és háromezer könnyű ágyúval huszonöt kilo­méter 'szélességben kissé északra nyomta legkülső vonalainkat. A franciák vesztesége 130.000, -az angoloké 60.000 ember. A kitartás, engedelmesség, j .feláldozás szelleme., melyet .a németek tanú­sítottak, győzedelmeskedett a francia .csapa­tok szelleme fölött és Joffre számítása cső­döt mondott. 1915. ősze óta s-ok csata folyt még le a Champagnehan. Az a csekély terület, ame­lyet a- franciák óriási veszteségekkel szerez­tek Auberine és Massiger közt -lassankint megkisebbedett és sikerrel harcoltunk T-ahu­renél. És mindezek a harcok ifelvilágositlhat­iák a francia hadvezetőséget arról, hogy még a kilátásnak az árnyéka sincs meg arofi, htígy elűzzenek bennünket árról a területről, amely a Verdun és Póri* közti legrövidebb összeköttetést fenye­geti, A Ohamp-agneból tervezett kiűzésünk által hihetetlen volt bennünket -az Argonnokban, Reimsnál,, Verdiimnél veszélyeztetni és kilá­tástalan volt iSoésso-nsná.1 ós Noyonnál előre­tolt hadseregrészeinket elvágni. A mult nyári Somme menti csaták csak megerősítették azt, amit bebizonyítottak a champagnei és az artoisbani csaták ós ha a francia hadsereg­parancsot összehasonlítjuk az angol ihadósz­tályparancscsal s megállapítjuk, miit akartak elérni és ezzel szemben mit- értek el, érihdtetlem, mint álirándozhat­ImMák egyes angol polgári ás katonai nagyságok arról, hagy közel állanak a nyugati franéön a győzelemhez. Teljesen távol áll tőlünk, hogy -a legjobb francia csapatoknak jövőbeni harcképessé­gében kételkedni akarjunk és ép oly kevéssé akarjuk lebecsülni az ango.1 zsoldosok töme­gét. D-e .többre sem akarjuk őket beesülni, mint amennyire méltók. A francia csapatok szelleme minden megengedett ás mág nem engedett eszközzel !már csak kis vállalkozá­sokra tüzelhető föl jövendő -nemzedékek sorsa" ugyancsak csehül állana., ha az a, tehetségtelen tángál hadvezé­ipektől és gyatrán kiképzett milic­hadseregüktől függne. A ,,Kitdliener-ha ^seregek" a iScmme és Amcre között -tizenöt kilométerig ha,ladtak -előre és ezért közel egy millió halottat és sebesültet áldoztak. Ellenben .Németország ..nagyon szegényes tartalékai" mind erőseb­bekké lettek és .mig ellenségeink .pihenő nél­küli és éjjel-nappali áttöréséből" semmi sem lett,- mi éjjel-nappal készek vagyunk arra, bogy ellenségeinket illően fogadjuk. Ezt bizonyította be most a német trón­örökös hadseregesetportja Ripontnál. Az ott­hon munkája li-at, a hairctéri és otthoni had­sereg kölcsönösen hálás .egymás iránt és almikor majd meg jő a döntés r ideje, együttesen fogjuk gondol­1 hodóba ejteni ellenségeinket „a | német hadsereg és a némel nép T szelleméről" -ami remélhetőleg tartós békeidőnek lesz a bevezetője. A szinház és a mozik bezárása. (Siflját tadásiíónkíól.) ,A Délmagydtor szúg vasárnapi számában közölte a kormány rendeletét a mulatók, mozgófényíképszinhá­zak és szánházak, valamint egyéb szórakozó helyek országos bezárásáról. Hétfőn Szege­den már minden szórakozóhely becsukta kapuit, kivéve a színházat. Almássy Endre színigazgató ugyanis jelentette a polgár­mesternek, hogy a szinház -a hétfői előadás­hoz már be van fűtve és igy az előadás el­maradásával egy gramm szenet sem lelhet megtakarítani. Á polgármester a belügymi­niszterhez fordult, aki 'az ügy ilyen állására való tekintettel engedélyezte a hétfői elő­adás megtartását. A rendeletre vonatkozólag dr. Somogyi Szilveszter polgármester a következőket mondta: — A rendelet foganatosítására vonat­kozó intézkedéseket megtettem. Hétfőn este a 'szinház kivételével már egyetlen szóra­kozóhely sem1 tartihat előadásokat Szegeden. A rendőrség szigorúan ellenőrzi a rendelet megtartását. — Miután az állam ad'ta ki a rendeletet, valószínű, hogy az állam -kárpótolni fogja azokat a vállalatokat, amelyek a rendelet következtében megélhetési lehetőségüktől ellestek. Igy (Valószínűnek! tartom, 'hogy a színeszek államsegélyt kapnak. — Egyebekben a rendelet megtartásá­nak ellenőrzése teljesen a rendőrség hatás­körébe tartozik. Dr. SZfllay József rendőrfőkapitány igy nyilatkozott a rendéletről: — Ez a rendelét nem jelenti a szórako­zások betiltását, csakis a tüzelőanyagokkal való takarékosságot. Így tehát, ha ez az állapot hosszabb időn belül tartana és a színtársulat tagjai kabaréelőadások tartásá­val akarnának segítem magukon, annak semmi akadálya .nem lenne, ha kávéházak­ban, vagy vendéglői termekiben akarnák megtartani. A rendőrhatóság erre engedélyt ad a köteles dijak lefizetése ellenében és akkor, ,ha az illető kávéházi, vagy vendéglő tulajdonosa ehhez hozzájárul. — A magánháztartásokra nézve záróra nincs elrendelve. Ez cs'ak az ellen védeke­zés, hogy a záróra kijátszásával egyesek kártyázás, vagy kicsapongó mulatozás cél­jaira bérbe ne adhassák lakásaikat. Vendé­geket azonban mindenki ugy fogadhat, mint eddig, legfeljebb annak a 'veszélynek teszi ki magát, hogy a gáz, vagy villanyáram, tűi­fogyasztása miatt a hatóság gáz-, Vagy villanyóráját leszerelteti, Almássy Endre -szinigazgató nyilatko­zata a következő: — Nem hiszem, hogy ez. az állapot 8— 10 napnál tovább .tartana. Ez alatt az idő alatt próbálni fogunk és uj darabokhoz ké­szülünk. A megélhetés llírdését pedig a kon­zorcium félrerakott tartalékalapjából fogjuk elintézni. Szomorú dolog azonban, hogy ezt az alapot fogyasztanunk kell, .mert hiszen ezt a ,nyári szünidőben a megélhetés biz­tosítására szántuk. — Véleményem szerint a polgármester ur kis jóakarattal sokat segíthetne rajtunk. Megengedhetné ugyanis legalább a szombati és vasárnapi előadások megtartását, ami­vel —• ha szűkösen is — legalább a megél­hetésünk biztosítanánk. Elvégre nem 1—2 emberről, hanem 130 emberről van szó. A szombati és vasárnapi előadások megtartását egyébként küldöttségileg kérte a színtársulat a polgármestertől. A küldött­séget dr. G>aal Endre vezette a polgármes­ter elé, aki kijelentette, hogy a rendelet erre neki nem ad módot és igy az előadá­sok megtartását nem engedélyekheti. Hasonló kéréssel fordultak a polgár-

Next

/
Thumbnails
Contents