Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-02 / 26. szám

Szeged, 1917. február 2. DÉLMAGYAIÍÖRSZÁÍJ ir HIREK oooo Boralt és szürke ég alatt kis katona sétál a korzón. A termete nyúlánk, az arca friss és fiatal és a szemei annyi szelídséget, jóságot sugárzók, hogy önkéntelenül is a „Gyerkőe" jut eszünk­be; Jókainak ez a tökéletes novellaalakja, aki Szebasztopol ostrománál szive körül egy pi­ciny piros folttal és ajakán az édesanyja nevével hagyja i'tt azt a világot, amelylből nem ismert úgyszólván semmit. Ez is hős, ez is bátor és romlatlan; olyan tiszta, mintha szférák zenéje szólna; esténkint bizonyára édesanyjára gondolva alszik el, ima közben és angyalokról álmodik. Most feltűnően elegáns, szóptermetü, széparcú és szelíd mosolyú leány alakja tű­nik fel; csinos és formás lálbai szaporán (top­pannak az összetaposott, megfagyott havon. Finom testét drága ruhák óvják a hidegtől, csöpp kis kezeit pedig értékes szőrmemuff­ban melengeti. És a muff ói kabátja között, domború mellére támaszkodva egyet In s-zái fehér rózsa nyugszik. (Mikor a két szép fiatal szembekerül, tág­ranyitobt szemekkel nézi egymást. Mind a kettő megzavarodik, az arcukat izzó pír bo­rítja el. A leány hirtelen (fölemel i a muff ját, az álláig és lehajtja a fejét, — szégyenli ok­talan elpirul ását. De a rózsa, szegény, a ka­rok hirtelen mozdulásával elveszti egyensú­lyát. és esetlenül lezuhan a megfagyott hóra. IA kis katona nem veszi észre, csak a le­ányt nézi. (Mintha keretiéből kilépett szent­kép lenne, olyan imádságos tisztelettel íbámui reá jóságos, szelíd szemeivel. Végre a leánj elhalad mellette, akkor észreveszi a virág hiányát. Lenéz a földre; hirtelen lehajol és fölemeli a (gyönge kis virágot, majd hirtelen megindul a leány után. Kinyújtott kezekkel fogja a rózsát, az arcán látszik, szólni akar, de nem tud. Igy tesz néhány lépést. Mikor meggyőződik bátortalanságáról, hirtelen meg áll, a kezei lehanyatlanak. (Mégegyszer utána­néz a leánynak, aki már icsendesedő (léptekkel halad; talán várja is, hogy a kis katona hoz záesatlafcozzék. De az megfordul lassan; a zsebéből 'picike imakönyvet, vesz elő. Kinyit­ja és egy szentkép mellé, amelyet talán a húgától kaipott, beteszi az árva kis virágot. És sétál tovább fel-felpiruló arccal a borult és szürke ég alatt, a korzón. (s. i.) A hadügyminisztérium követelte a paprika rekvirálását. — A kereskedelmi és iparkamara képviselői a paprika-ankéton. — (Saját tudósítónktól.) A Budapesten meg­"tartott paprika-ankéten a polgármesteren és Rózsa Ernőn kivül szakszerű felszólalások­kal résztvettek a vitában Weiner Miksa és Szabó Gyula is. Weiner Miksa kereskedelmi tanácsos, a kereskedelmi és iparkamara al­elnöke szintén a maximálás ellen foglalt állást és szakszerűen kimutatta, hogy a pap­rikaárak emelkedésének oka egyrészt a gyenge termés, másrészt pedig az óriási kereslet, amely a hadseregélelmezés és a kül­földi export részéről nyilvánult meg. Kérte tehát a földművelésügyi minisztérium kikül­döttjét, hogy ha már az ármaximálás mel­lett döntene a bizottság, legalább 28 koronái állapítson meg a finomabb fajú paprik., maximális áraként és rekvirálás esetén Sze gcucu íciesuacu .papi iXdiíuZPülUJÍ. szubó üyuia kamarai titkár is az ár­maximálás ellen érveit. Kimutatta, annak ellenére, hogy Szeged hatósaga bérföldeit csak oly kikötéssel adja ki az egyes gazdák­nak, iha azoknak bizonyos 'hányadát papriká­val üiietik be, a paprikatermelés a magas árak mellett sem fokozódott. A paprikater­melés csökkenésének oka pedig az, hogy egy iánc paprikaföld megmivelése a ma; nagyon drága vetőmag mellett, mely méter­mázsánként körülbelül 4000 koronába ke­rül, nem fizet kellőleg, mert a termelőnek magának ma a. szigorúan takarékos gazdál­kodás mellett is egy métermázsa paprika 2000 koronánál többe kerül. A felszólalások után a minisztérium ki­küldöttje felkérte ugy Szabó Gyula titkárt, mint a budapesti kereskedelmi és iparkama­ra titkárát, hogy írásban foglalják össze azokat a.pontokat, amelyeket a termelők és kereskedők érdeke megkíván és terjesszék Le lehetőleg a legközelebbi napokban, hogy az ármegállapitó bizottságnak módjában álljon azok figyelembe vételével bocsájtani ki a rendeletet. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester a tanács csütörtöki ülésén beszámolt a papri­ka-ankét lefolyásáról. A következőket mon­dotta: — Kedden délelőtt 11 órától délután fél 3 óráig tartott az értekezlet, amelyen Osz­troluczky Géza, az Országos Közélelmezési Hivatal alelnöke elnökölt. Az értekezleten .megjelentek a hadügy, honvédelmi, földmi­velésügyi és kereskedelmi minisztériumok kiküldöttei, valamint két vegyész tanár. Szeged városa nevében megjelent az érte­kezleten Csonka Ferenc városi vegyész is. Az értekezleten magam azt hangsúlyoztam, hogy a paprika magas ára a rossz termés következménye. Az ármaximálást ellenez­tem, de a hadügyminisztérium kiküldöttje a paprika árának maximálását követelte, mi­után a hadsereg októberben még 6—8 koro­náért vette a paprika kilóját, januárban pe­dig már 30 korona volt az ára. Valószínű­nek tartom, hogy a paprikát rekvirálni fog­ják és maximálják a paprikaárakat. — Időjárás. Változékony hideg idő vár­ható, helyenkint, főleg délen és keleten havazással. PROGNÓZIS; Változékony, hideg, sok helyiti\t csapadék. Déli hőmérséklet: —1.8 fok Celsius. — Elitéit vezérhadbiztos. Budapestről te­lefonálja tudósitónk: Bóra Jenő vezérhad­biztos biinügyében a honvédhadosztálybiró­ság csütörtökön délután meghozta ítéletét. Az Ítéletet Rudolf alezredes-hadibiró olvasta fel. A bíróság bűnösnek mondotta ki Bórát a katonai büntetőtörvénykönyv 38. §-ában, tjándéknak szolgálati ügyben való elfogadá­sa miatt, amit az által követett el, hogy Bolgár Gyula és társaitól 1911-től 1914 év végéig 33.000 koronát elfogadott. Ezért a bíróság a vezérhadbiztost 8 havi súlyos börtönre ítélte, havonkint egy böjtnappal szigorítva. A büntetést a vizsgálati fogság­gal kitöltöttnek vette a biróság. Az, Ítélet ki­mondja még azt is, hogy Bórát állásából el­bocsájtják és kitüntetéseitől megfosszák. — Scusss Dezső a Szabfldoktatási Ta­nácsban. A hivatalos lap legutóbbi száma közli hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Scossa Dezsőt, & Délmagyarországi Ma­gyar Köz-művelődési Egyesület tb. alelnök­főtitkárát ujr.ibhi öt éves időszak ím tárnára az Országos Szabadi ktatási Tanács tagjává nevezte ki. — Kinevezés. A király Aradi Kálmán 46. gyalogezreáfoeli tartalékos egészségügyi zász­lóst egészségügyi hadnaggyá, nevezte ki. — A főrendiház ütése. Budapestről tele­fonálja tudósitónk: A főrendiház délelőtt 11 órakor ülést tartott báró Jósika Samu elnök­lésével. I. Ferenc József emlékének meg­örökítéséről szóló törvényjavaslatnál Cser­noch János szólalt fel. A javaslat fényesen kifejezi a nemzet érzését, mert Ferenc Jó­zsef kitörölhetetlen nyomokat hagyott a nemzet szivében. Uralkodásának folyamán Magyarország olyan nagy fejlődést tett, mint azelőtt évszázadokig sem. Sajnálja, hogy az Erzsébet-emlék még ma sem ké­szült el. Beöthy Zsolt szólalt fel ezután, aki a javaslatban a hála és kegyelet megnyílva* nulását látja. Történelmi visszapillantást vet, majd azt a meggyőződését fejezi ki. hogy a csatatereken a 67-es kiegyezés alkotta meg az erők győzedelmes egybeforrását. — Radu Demeter püspök a hazai románok hű­ségéről beszélt. Az ellenség felszabadító ter­ve a monarchia integritására tört. A hazai románság évszázadok óta a legnagyobb hű­séggel ragaszkodik Magyarországnak fiai vérével is megvédelmezett földjéhez. A ha­zai románok nem akarnak felszabadítást, ra­gaszkodnak e haza sérthetetlenségéhez. A püspök hűségnyilatkozatát a főrendek éljeti­zéssel fogadták. Ezután letárgyalták a vas­úti hadiadóról szóló törvényjavaslatot, mire uz ülés véget ért. — Simonyi-Semadam Sándor kilépett a néppártból. Budapestről jelentik: Simonyi­Scmadam Sándor országgyűlési képviselő, aki, mint ismeretes, mint a Telepítő és Par­cellázó iBank igazgatósági tagja össze férhe tetlenségi bejelentést tett maga ellen, hii szerint a néppártból kilépett. A birt a kép­viselőház folyosóján a néppárti képviselők megerősítették. — Elismerés a közélelmezési hivatalnak. A Cukorközpont felügyelőségéinek egyik meg­bízottja Szegeden járt a napokban, bogy a cu­kor elosztását ellenőrizze és hogy személyes ta­pasztalatok nyomán meggyőződést szerezzen arról, hogy iniiyen a rendszer, mi'kéipen törté­nik,az elosztás, az ellenőrzés és nyilvántartás? iA Oukorkö^point Ikii,küldötte (megvizsgálta az okmányokat, a raktárom levő készletniioninyisé­get, meggyőződést szerzett ,a belső kezelésről, a eukoreloísztás műveleteiről és amikor ,a legipéi­dálsabb rendben találta az ügykezelést és a cu­,korelosztás módját, kijelentette, hogy 'az or­szágban a szegedihez hasonló rendszert és 'pél­dás rendet nem talált. — A főkapitány rendelete a fiatalkorúak züllésének meggátlására. Ismeretes, hogy dr. Márton József, a fiatalkorúak Ibirája be­adványt intézett az iskolaszékhez, amelyben megdöbbentő képét festette a gyermekek zül­lésének. Dr. Márton az iskolaszék támogatá­sát kérte a gyermekek züllésének meggátlá­sára. Dr. Szalay József főkapitány a bead­vány alapján szigorú rendeletet bocsátott ki a rendőrséghez és az üzlettulajdonosokhoz. A rendelet a következő: KöZtudomásu, hogy már 15 éven aluli gyermekek is mulatóhelyeken, kávéházakban vendéglőkben minden fölügyelet nélkül sze­szes italokat (fogyasztva, züllött erkölcsű nők társaságában dőzsölnek. Minthogy ez a je­lenség az ifjúság életevejére s ezzel a jövő nemzedék testi és szellemi épségérc.

Next

/
Thumbnails
Contents