Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-16 / 39. szám

4 &»c*#«d, 1617. február Ifi. Aradon beszüntetik a hatósági üzleteket Arad város tanácsa, minit onnan jelentik, legutóbb tartott ülésén egyhangúlag kimondta, hogy a város tizennégy hatósági üzletét március elsejétől fogva megszünteti és a váras által már eddig beszerzett és ezután beszerzendő élelmicikkeket a jegyrendszer alapján az aradi kereskedők utján fogja forgalomba hozni. A nagyjelentőségű határozat előzménye az, hogy amidőn a lakosság köréből a kereskedők ellen az élelmiszerellátás miatt panaszok hangzottak el, a város a hatósági üzletek szaporítását határozta el és a piacon is felállított városi élelmezési bódékat. Ez a rendszer azonban nem válit be. Az illetékes körök azonban^ azt remélték, hogy a hatósági üzletek további fejlesztésével a lakosság súlyos helyzetén segíteni lelhet és egyre szélesebb keretek között szaporitot ták a tisztviselők közélelmezési munkáját A tizennégy 'hatósági üzletben a liszten ki viil — a cukor kivételével — csaknem valamennyi fontosabb éleimicikket lehetett kap ni, sőt olyanokat is, amelyek nem a nép élelmezést szolgálták. : Az utóbbi hónapokiban súlyos panaszol hangzottak el a hatósági ellátás rendszere ellen is. A lakosság heteken keresztül nern kaphatta meg az előirt lisztkvantumot, annak dacára, hogy a liszt Aradon hevert, A kérdést akkor szanálni akaró értekezlet megállapította, hogy a baj főoka az, hogy a közönség az egész városban csupán tizennégy helyen kaphat lisztet, ami rendkívüli időveszteséggel jár a fogyasztókra nézve. A polgárság köréből felhangzó elégtelenséggel párhuzamosan anyagi bajok is mutatkoztak a hatósági ellátás körül. A város ugyanis az Aradi Központi Takarékpénztár által nyújtott folyószámla kölcsönből fedezte az élelmiszer bevásárlásokat és ugyancsak a Központi Takarékpénztárhoz folyt be az üzletek bevétele is. Annak ellenére, hogy az üzletek már másfél év óta állanak fenn, a kereskedelmi törvényben előirt mérleget nem készítették el, nem leltároztak és igy a város voltaképen nem tudta, hogy veszteséggel, vagy nyereséggel műkődnek ~e a városi boltok. A város közgyűlésén egy-egy interpe1íáeión kivül nem foglalkoztak behatóan a közélelmezési ügyekkel, igy érthető, hogy a hatósági élelmiszerellátás csődje bekövetkezett. A tanács határozata a szerdai közgyűlés elé került. A javaslatot Kintzig János főispán elnöklésével több órán át zajos jelenetek közben tárgyalták. Dr. Nagy Sándor szóvátette a hatósági élelmezés vezetőinek súlyos mulasztásait. Kifogásolta, hogy al Aradi Központi Takarékpénztár, amely a hatésági üzletek bevételeit folyószámlán kezelte, meg nem engedett kamatok felszámításával megkárosította a várost. Vizsgálóbizottság kiküldését kérte annak megállapítására, hogy'imennyi a város kára és kik felelősek érte. Varjassy polgármester azt válaszolta, hogy a hatósági üzleteket azért kell bezárni, mert az adminisztráció igen drága volt és ezért a hatósági üzletek deficittel működtek. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy a bevált jegyrendszer szerint és kellő ellenőrzéssel a kereskedők jól fogják lebonyolítani a közélelmezést. A közgyűlés tudomásul vette a hatósági Az antant sajtójából kiviláglik, hogy Washingtonban, de Párisban és Londonban is, február 1-én reggel egészen mást vártok, mint a tengeralattjáró-harc bejelentését. Eár Berlinben igen sokan nagyon is jól tudtok, mi készül, Genfen keresztül mégis csak nagyon bizonytalan hirek kerültek forgalomba és Gerard, Amerika nagykövete, bár hallott tengeralattjáró terveinkről, nem hiti bennük. Az antant államaiban csak azt tudták, hogy a birodalmi gyűlés . főbizottságát január utolsó napjára egybehívták és 'hogy akkor a kancellár beszélni óhajt, de ellenségeink azt hitték, hogy a béke felé egy u; épés készül. „A kancellár a béke kérdéséről fog beszélni", ez állott február 1-én, a tengeralattjáró-harc bejelentésének a pilla halában a 'Aífljfán egyik zürichi táviratának elmeként. Ugyanakkor a Timesmk Wafhingtonból azt jelentették, hogy Németország ki fogja nyilatkoztatni, hogy beéri a „győzelem nélküli békével", aminőt Wilson óhajt, és ez a londoni lap amellett ütötte a dobot, hogy az ilyen manőver elhárításáról kellő időben kell gondoskodni. A Figaróban február 1-én Fitz-Maurice, a lap diplomáciai munkatárs ', ezt irja: . — Még egyszer fognak békéről beszéli;', sőt a jelen pillanatban ez sejtihetőleg már meg is történt. Mi egyébről beszélhetett voina Bethmann-Hollweg, mint II. Vilmos nagy lelkű ajánlatáról, amelyet ellenségei gaz módón visszautasítottak? És Fitz-Maurice gúnyának a nyilait Wilson felé is röpíti, mert az szintén ..szükségéi érzi" annak, hogy uj kísérletet tegyen a béke létesítésére. Ez a kísérlet a legrövidebb den belül fog bekövetkezni, mert Wilson kedvenc eszméi mellett, ha azok még oly lehetetlenek is, ki szokott tartani. A Figaro diplomatája jobban ismeri-e Wilson szándékait, mint a berlini hangulatot, nem tudjuk, de hogy ez egyszer sem Párisban. sem Londonban nem hallották, mint nő a fii, az bizonyos. , . * Németországban ismét sokan amellett bizonykodnak, hogy az esetben, ha Amerika velünk háborúba keveredik. Japán bizonyosan fel fogja használni az alkalmat, hogy rácsapjon Amerikára. 1914. augusztusa óta, amikor a japán hadüzenet előtt Berlin utcáin minden japánnal összeölelkeztünk és biztos barátként ünnepeltük a japánokat, ez a japán fantazmagória minduntalan visszatér. Motono, az uj japán külügyminiszter, januái 23-án Tokióban a parlamentben beszédet mondott, amelyben a jelen minden problémájával foglalkozott. Az igazság győzelméről beszélt, amellyel ennek a háborúnak végződnie kell és — az ezen államférfiúi jellemző logikátlan nyugalommal — azt állította, Ihogy az antant győzelmétől függ Keleiázsia nyugalma. Az a körülmény, hogy az antant azon válaszijegyzékében, melyet Wilson békejavaslatára adott. a hadi célok közt nem szerepelt a német gyarmatok felosztása, Japánban némi feltűnést keltett. De Motono szerint ez a válaszjegvzék nem ölelt fel minden békeföltételt és a japán kormány megtett mindent, hogy „Japán jogait megóvja" s e tekintetben Japán és szövetségesei között teljes egyetértés uralkodik. Amerikával a viszony egyáltalán üzletek megszüntetését, de a vizsgálóbizottság kiküldésére vonatkozó indítványt elvetette. Március elsejétől kezdve tehát a lakosság élelmiszerellátását a kereskedők bonyolítják le. barátságos a „könnyű felhők" pedig nagyon hamar el fognak oszlani. „Bizonyos kérdésekben — mondotta a japán külügyminiszter — a két kormány ugyan nem tud egyetérteni, de ha lojálisán és becsületesen, a barátságos megoldás vágyával kezeljük mindkét részről ezeket a kérdéseket, a megegyezés bizonyára elérhető." Motono ezen beszédjének aligha több az értéke, mint minden más hivatalos igazságnak akár Európában, akár Ázsiában. Mindazonáltal bizonyos, hogy kevés okunk van várni azon remények teljesítéséi, amelyekkel Németországból minduntalan Japán felé tekintenek. Japánnal szövetségre léphettünk volna. De aki csak némileg is politikusán gondolkodik, annak be kell látnia, hogy ez a szövetség nem jöhetett volna létre anélkül, hogy vagy Oroszországgal, vagy Angliával is egyutta1 szövetségre ne lépjünk. A Keletázsiában dirigáló európai hatalmak egyikével vagy másikával való megegyezés magától értetődő előfeltétel volt, amelytől minden egyéb függött. Japán sohasem gondolhatott arra, hogy avval a Németországgal szövetkézzé :, amely Angliával és egyúttal a francia-orosz csoporttal is bizalmatlan viszonyban él. Az Oroszországon keresztül Japánba vezető ut csak az esetben állott volna számunkra nyitva, ha először a Marokko-kérdésben tanusitottunk volna más magatartást, és ha lemondtunk volna arról a politikáról, amelynek' a békés korszaka akkor záródott le, amikor német katonai rrissiót küldöttünk Konstantinápolyba és a Szerbiának küldött osztrákmagyar ultimátumot támogattuk. A Japánnal és Angliával való szövetséget 1901. és 1902-ben ajánlották fel nekünk és miként Hayashi gróf memoirjaiból kitűnik, flayashi nagyon kívánta ezt a szövetséget. Egy Londonban való megegyezés után Tokióval később is lehetséges lett volna a szövetség, de a sors — vagy nem tudom, hogy nevezzem ezeket az embereket — nem akarta. ? * Capus Alfréd azlt i'ría a Figaróban, hog-y Wilsonnak az az elhatározása, hogy Német, országgal szakit „megváltoztatta az atmoszférát" Franciaországban és a közvéleményt ismét egyensúlyba hozta. Ebből a megegyezésből tehát kitűnik, hogy ez az egyensúly a német békeajánlat és az antant visszautasítása után alaposan megingott volt. „Mindenünnen veszélyes kérdések voltak hallhatók, — mondja Capus — hogyan kerülhet ki a nagy zűrzavarból a béke és mikor lesz az látható?" Szükséges volt az ilyen eszméknek a kizsákmányolását gyorsan megakadályozni, mert, különösen politikai körökben „valóságos dühvel" folytatták. Szükségesnek találtuk a párisi lelki állapotnak ezt a rajzát, ahogyan az uj fordulat előestjén festett, itt megrögzíteni. BBaaBaaBaaaaaaBaaaaaBBaaaaBBBaaBaBBBaBBaaaaaaBBBaBB r.PIiil RÉhlS UuUU MJilUU tékkel érthető el, egy •megta alfitf B0BV próba mindenkit meggyőz róla. Kapható egyedül FONYÓ SOMA világitási vállalatnál Kölcsey-u. 4. Telefon 1§5, ÍBAABASAAAMIAHAAAAAABSSEADAIAANSBAAAAAAAESASAAAAAAATTFTFBASAAASSBAAASASAAAASXASISASAAASAAAAASASCEABUAAAAAAAFI Külpolitikai helyzetünk a kíméletlen buvárhajóharc bejelentése után.