Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-15 / 38. szám

8teeg«d, 1017. február lé. DÉLMAGYARORSZÁG Éles vita a közgyűlésen a nyomtatvány-szállítások miatt. (Saját tudósítónktól.) Heves vitát provokált a közgyűlésen a nyomtatvány-szállítások ügyében tett tanácsi előterjesztés. A vita során kiderült, hogy Bokor Pál helyettes polgármester .minden jogalap nélkül bontotta föl .a szerződést az eddigi vállalkozóval és még a tanácsot sem informálta kellőképen és helyesen az ügy állásáról. A Ihelyettespolgármester indokolatlan és a városra nézve nagyon káros eljárását a közgyűlés előtt azzal próbálta mentegetni, hogy a szegedi nyomdatulajdonosokat olyan inszinuációval illette, amelyeket azok nem érdemeltek meg és amely egyáltalán nem áll, sőt teljesen méltánytalan és rosszakaratú az egész szegedi nyomdaiiparra nézve. Az érdekes és.sok helyütt izgalmassá is vált vitáról az alábbi részletes tudósításban számolunk be: Bokor Pál helyettes-polgármester referálta, hogy Endrényi Imre, a város eddigi szerződéses nyomtatvány-szállítója, miután a nyomtatvány-árak fölemelése iránt beadott újólagos kérelmét a város nem teljesítette, szerződéses kötelezettségét teljesíteni vonakodott. A tanács ezért a vele kötött szerződést felbontotatta és Bafitos Lipóttal kötött uj szerződést, aki jóval olcsóbb áron vállalta a nyomtatvány-szállításokat. Ezt követőleg Endrényi Imre pótajánlatot nyújtott be a tanácshoz, amelyben a Bartos-féle áraknál 4 százalékkal olcsóbb árat ajánlott a nyomtatvány-szállításokra. A szerződést akkor azonban már megkötötték az uj vállalkozóval és igy Endrényi Imre ajánlatát elutasította a tanács. Endrényi föiebbezeít a tanácsi határozat ellen. A tanács javasolja, a közgyűlés utsitsa el a felebbezést. Púlffy Dániel, mint iparos Endrényi Imre fölkérésére foglalkozott az üggyel. Mint a helyzet alapos ismerője mondhatja, hogy a tanács ezzel a határozatával olvan helyzetet teremtett, amelyben — bármiiven legyen is a döntés — egyik iparos-fél teljes joggal indiithat kártérítési pórt a város ellen és azt meg is nyeri. A tanácsnak, mig Endrényi csak áremelést kért, nem volt joga fölbontani a szerződést. A kérdést meg lelhetett volna oldani versenytárgyalásom utján; ez helyes és korrekt elintézés leitt volna és nem vont volna semmi sulvosabb következményt maga után. Konstatálja, hogy Bartos tényleg lényegesebben olcsóbb ajánlatot tett, ámde a városnak nem kellett volna Endrényi Imre minden árfeiemelés iránti kérelmét koncedálni. Szabalvtalan a tanács eljárása. Itt egy 70—80.000 koronás vállalatról van szó, amelyet nem lehet a többi iparos mellőzésével egy kiválasztottnak odaadni. Javasolja, küldjön ki a köz gyűlés egy bizottságot az ügy megvizsgálására, amely bizottságnak a jövő havi közgyűlésre be kell terjeszteni véleményét, javaslatával együtt. Mondja ki ezenkívül a közgyűlés, hogy miután még mindig Endrényi Imrét kell a város szerződéses szállítójának tekinteni, tovább is ő szállítsa a városnak szükséges nyomtatványokat. A tanácsnak ebben az ügyben csak egy mentsége van és pedig, hogy a város anyagi érdekeit védte, amikor nem teljesítette az áremelés iránti kérelmet és Olcsóbb vállalkozót keresett. Dr. Eajka Lajos azt indítványozza, •hogy a jogügyi bizottsaguak adja ki az ügyei a közgyűlés megvizsgálás végett. Tonelli Sánaor ismerteti Endrényi Imre árfelemeiési kérelmének történetét. A kei szerződő fél között tévedés történt. Mikoi a város kérdést intézett a kamaráihoz, hogy mennyivel emelkedtek a papirárak, mrdig közötte azt, de azzal a véleménnvel, hogy Endrényi Imre, ha ilyen nagyarányú szállítási munkára szerződött, bizonyára beszerezte az ehhez szükséges papírt egy mennyiségben, még a régi árak mellett, a min ahogy ' cz kötelessége is volt. Javasolta tehát, vizsgálják meg, megtörtént-e ez a papirkészlet beszerzés és ha nem, miért? Mikor Endrényi vonakodott szállítani azért, mert a város nem vojt hajlandó az árakat emelni, perelni kellett volna. Igy tiszta jogi helyzet állt volna elő. Nem tudja ezenkívül, van-e joga a tanácsnak egy olyan szerződést felbontani, amit a közgyűlés utasítására kötött és van-e joga uj szerződést kötni? Elfogadja dr. Fajka indítványát. Dr. Cserő Ede: A tanácsnak sikerült olyan takaros dolgot csinálnia, amelyben nem szeretne sem bíró, sem ügyvéd lenni. A békés megegyezést ajánlja Endrényivel és Bartossal közösen. De a végleges elintézés tisztázása előtt kérdi még, a szerződés me.yik pontja alapján bontotta föl a tanács a szerződést? Meghallgatta-e a tanács előbb az ügyészség véleményét, is? Bokor Pál Tonelli Sándor fölszólalására megjegyzi, a szervezeti szabályrendelet egy pontja kimondja, hogy ha egy vállalkozó szerződési kötelezettségét teljesíteni vonakodik, a tanács versenytárgyalást... Cserő Ede: No lám, versenytárgyalási kellett volna hirdetni. Dr. Szalay József rendőrfőkapitány: Nem lelhetett egy pillanatig sem várni a nyomtatvány-szállításokkal. Dr. Cserő Ede: Miért nem hirdették... Dr. Szalay József: Gyakorlatiban nem ugy fest a dolog, mint elméletben. Nagy zaj. Az elnök csenget. Bokor Pál: Ha kiírjuk a pályázatot, hat hét is eltelik, mig a dolog elintézést nyer. A város tehát, hogy a munkában a folytonosságot fentartsa, meghívta a legolcsóbb ajánlattevőit. Kijelenti, a multak tapasztalata, alapján az a meggyőződése a tanácsnak, hogy a nyomdatulajdonosok közt — és ezt nem hibájául hozza föl a nyomdászoknak — egy érdekcsoport alakult. Az a tapasztalata, hogy ez az érdekcsoport csak egy váltakozói engedett előre. A tanacs csak a város vagyoni érdekeit tartotta szem előtt, amikor a szerződést megkötötte. Ehhez kikérte a tanács a főügyész véleményét is, aki a határozat érvényének birtokon kívül való kimondását javasolta. A szerződést a 22-ikj pont alapján bontotta fői a tanács, amely pont kimondja, hogy ha a vállalkozó bármely tekintetben nem tesz eleget, kötelezett-: ségének, a szerződés fölbontható. Közbkiúltúsok: De Endrényi nem tagad-' ta meg a szállítást! Dr. Somogyi Szilveszter polgármester: íMegtagadta-e a szállítást Endrényi Imre? Bokor Pál: Nem tagadta meg. csak kifogásolta, hogy nem fizettünk olvan árai, amilyet ö kivánt. Schiitz Antal és Tonelli Sándor uiólagoj íölszóiaiása után Lukács Lukács állott föl szólásra. A szegedi nyomdászok nevében erélyesen visszautasítja a vádat, hogy a nyomdászok között érdekszövetség alakult volna. Ez nem igaz és ismételten erélyesen tiltakozik az ilyen alaptalan vádaskodások ellen. Valihorn István dr. Faika indítványát fogadja el. Hoffmann Ignác 3 iparos, 3 kereskedő és 3 jogászból álló bizottság kiküldéséi javasolja. Bokor Pál ismételt íölszóiaiása után dr. Cicatricis Lajos főispán kijeienti. a varosnak azért vannak szakbizottságai, hogy a nozzájuk tartozó ügyeket azok véleményezzék. Nem mulaszthatja el kijelenteni ezenkívül még azt is, hogy a tanács jogérvényes szerződéseket nem köthet és igy a már megkötött szerződésből a városra nézve obigó nem származik. Régi gyakorlat, hogy a hatóságok, amelyeknek intézkedéseit még másod- és harmadfokban is megsemmisíthetik, ha szerződést kötnek is, csak megbízás jellegével bir és abból a közre néz e obligáció nem áll elő. Dr. Fajka feajos zárszó jogán szólal föl. Föntartja indítványát. Dr. Somogyi Szilveszter: Most mir maga sem lát tisztán az ügyben. A m.;ga részéről azt kívánja, hogy alaposan letárgyalják az egész ügyet. Miután ez jogi kérdés, a jogügyi bizottságban kell letárgyalni, amelybe meghívnak még 2—3 kereskedőt is. Miután Hoffmann Ignác indítványát visszavonta, a közgfülés hozzájárult a polgármester indítványához. •ANSMWAAKAAKMM*AMAA«BXS»»NA«EANB*A«BA»M0I(",;2 A szegedi felmenteiteknek 20)21 és 22-én kell jelentkezni A szegedi katonai ügyosztály hirdetményt bocsájtott ki a néplfölkelési tényleges szolgálat alól felmentett népfelkelésre kötelezettek felmentésének igazolásáról és ellenőrzéséről. iA hirdetmény bőt közöljük a következőket: A m. kir. honvédelmi miniszteri mmnak -L800 eln. 18—917. sz. rendelete értelmeiben a népfelbelési tényleges szolgálat ami felnieniött 1891—1872. évben született nepj emelésre kötelezettek az alább kitünteteti modon és időiben kötelesek igazolni, vájjon azon viszonyok, melyek a felmentést indokoutá vették, még mindltg fennállanak. Igazolási határidő: 1917. február hó 20, 21, és 2z-én delelőn. 8—12 óráiig a városi katonai ügyosztálynál (Bérház 11. emelet). Február hó 20-án: özegedi Kenderíonógyár, Szegedi Kender és Juenipar- R1'., íSoós Antal gépgyára, Bugyi iMiüaly gépgyára, Az Első szegedi cipó, csizma és pa; P mester meiő szövetkezet, Jteáiíy Test-veret vasgyára, Back Bernát és Fiai gőzmalma, Ferraria K.-T., Központi Gáz- ós Villanytelep szegedi üókjanak alkalmazottai. Állami Hivatalok alkalmazottai, Bzegeü szab. kir. város alkalmazottai. Február hó 21: Különböző pénzintóze teknél, szövetkezeteknél, gazdasági egyesületeknél, armentetoltesi és egyeo maganvagy közeélt szolgáló egyesületeknél alkalmazott népfelkelüK. Tanítók, papok, papi jeliegü tanárok, papj elöltek. Kozpouti vasúti leszámoló hivatal alkalmazottai. Február 22-én: Önálló mezőgazdák, földes szőlőbirtokosok, vasutaknál alkalmazva levő besorozott népfelkelők és hadkötelesek, iparosok, kereskedők és ezek alkalmazottjai, továbbá hajózási vállalatoknál alkalmazott népfelkelők és egyéb fel nem sorolt felmentett népfelkelők. A felmentés igazolásának módja: A hadi felügyelet alá helyezett gyárak és vállalatok alkalmazottai a katonai parancsnokság álial külön kiáltatott névre szóló igazolvánnyal tartoznak igazolni felmentési joge.tnük tennallását. Közhatóságok alkalmazottai felettes Hatóságuk által kiállított névre szálú (születési óv, hely, apa, anya nev feltüntetesevel) igazolvánnyal tartoznak igazolni, hogy honvéd kerületi, katonai parancsnoksag, vagy a honvédelmi minisztérium által let vannak mentve. Egyéb felmentett népfelkelők a várupi rendőrkapkúnyi hivatal által kiállított hivatalos bizonyítvánnyal tartoznak igazolni felmentési jogcímük fennállását. Minden felmentett a honveáminiszteri felmeniesi záradekolassal eilátotu nepfelketesi igazolványt lapját felmenteisi iratainál felmutatni tartozik.