Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-01 / 25. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14.— K. egy hónapra 2.40 K. Egyes száin ára ÍO fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeqed, 1917, VI. évfolyam, 25. szám. Csütörtök, február 1. BÉCS, január 31. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Tekintettel a békeajánlatnak az ellenfél által történt rideg visszautasítására, valamint az abból származott szükségességre, amelynél fogva a háborút fokozott erővel kell tovább vinni és azt minden — még a legélesebb harci eszközök alkalmazásával is — megrövidíteni, a cs. és kir, kormány a berlini 'kormánnyal egyetértésben elhatározta, hogy folyó évi február 1-től kezdve Anglia, Franciaország és Olaszország körül, valamint a Földközitenger k ejteti részében egyes zárlati zónákban a hu várhajóharcot élesebb formában veszi fel és minden tengeri forgalmat megbénít. Ez 'okból a cs. és kir. külügyminiszter e iió 31-ikén a semleges államoknak a cs. és kir. udvarnál akkreditált összes képviselőihez jegyzéket intézett, amely fordításban igy hangzik: Ausztria-Magyarország és szövetségesei 1914 augusztus havában felvették a kényszerharcot. Az a tudat, 'hogy létük és létérdekeik védelméről van szó, megadták ne* kik az erőt, hogy megállhattak ellenségeik túlerejével szemben és olyan eredményeket küzdhettek ki. amelyekkel az ellenség sikerei nem érnek fel. Harminc háborús hónapban megszilárdultak és megnövekedtek ezek a sikerek. Amilyen mértékben gyengültek és megsemmisültek az ellenség hódítási tervei, abban a mértekben elértnek ' tekintették Ausztria-Magyarország és szövetségesei tisztán védelmi jellegű háborús céljaikat. Ennek a helyzetnek teljes felismerése és az az óhaj, hogy a további hasztalan vérontás elkeriiltessék, szülte a négy szövetséges hatalom békeajánlatát. Ellenfeleik, akiket elvakított az őrület, hogy mégis előidézhetik a sorsnak egy rájuk nézve kedvező fordulatát és bennünket összezúzhatnak, visszautasították ezt az ajánlatot és a békekötésnek olyan feltételeit állították fel, amelynek előfeltétele a négy szövetséges hatalom legyurása, célja pedig azoknak megsemmisítése lett volna. Isten és a világ tanúi annak, hogy ki a bűnös a háború további folytatásában. Az ellenségnek azon szándékaival szemben, hogy Ausztria-Magyarországnak és szövetségeseinek hadseregét legyűrjék, flottájukat megsemmisítsék, lakosságaikat kiéheztessék, folytaitól kell a háborút szárazon és vizén, minden, még a legélesebb fegyverrel is. Egyedül a háború összes eszközeinek fokozott alkalmazása teszi a háború tartalmának megrövidítését lehetségessé. Az ellenségek már eddig is arra törekedtek, hogy Ausztria*Magyarországnak és szövetségeseinek tengeri forgalmát megbénítsák és ezen hatalmakat minden behozataltól elvágjak. Miként más tengereken, az Adrián is, még a kórházhajókat is, mint az Elektrát és a fegyvertelen személyszállító gőzösöket, mint pl. a Zagrebet, előzetes figyelmeztetés nélkül megtorpedózták. AusztriaMagyarország és szövetségesei ezután a maguk részéről ugyanezt a módszert 'fogják alkalmazni o'yképen, hogy S9Í7 február I-íöl kezdődclag Angliát, Franciaországot és Olaszországot elvágják minden tengeri forgalomtól és evégből egy bizonyos zárlati zónán beiül minden eszközzel megakadályoznak minden hajózást. A jegyzék ezután felsorolta azokat a helyeket, amelyek a zárlati zónába esnek. Pontosan megállapítja, hogy melyik szélességi foktól melyik hosszúsági fokig akadályozzuk meg az ellenség hajózását, majd igy folytatja: Semleges hajók, amelyek ezeken a tengeri vizeken hajóznak, azt a saját veszélyükre teszik. Habár történtek óvintézkedések arra nézve, hogy azok a selnleges hajók, amelyek február l-én a zárlati zónák kikötőik közelébe érkeznek, megkíméltessenek, mégis nagyon fanácsos, hogy minden rendelkezésre álló eszköz igénybevételével ezek más "irányba téríttessenek. A semleges hajók, amelyek a zárlati zónákba eső kikötőkben időznek, hasonló biztonságban elhagyhatják a zárlati zónákat, ha február Wke ©fölt indulnak el e kikötőkből és a legrövidebb uton haladnak a tenger vidéke felé. Ausztria-Magyarország ezen elhatározását az a szándék szülte, hogy hathatós háborús eszközzel megrövidítse a harcot és közelebb Jusson egy olyan békéhez, amelyre nézve ellenségeitől eltérőleg mértékletes, semminő megsemmisítő szándéktól nem vezérelt feltételeket vett tervbe, eltelve, mint eddig, ezúttal is attól a szándéktól, hogy a háború végcélja ne legyen hódítás, hanem a maga és többi államok szabad és biztosított fejlődése. , Teljes bizalommal tengeri és szárazföldi haderői bevált bátorsága iránt, vezetve és megacélozva annak szüksége által, hogy az ellenség megsemmisítő akaratát meghiúsítsák, lépnek Ausztria-Magyarország és a vele szövetséges hatalmak keserű elszántsággal, de egyúttal azzal a bizonyossággal is a háború e következő komoly fázisába, hogy az oly eredményre fog vezetni, a mely az évekig tartó küzdelmet végleg eldönti és ezzel az anyagi és véráldozatokat igazolni fogja. Bátorkodom arra kérni Excelleaciádat, hogy fenti jegyzéket kormányához eljuttatni kegyeskedjék- stb. Az itteni amerikai nagykövetséghez azonos szövegű jegyzék intéztetett a kővetkező bevezetéssel: Alulírott abban a szerencsébea része* sült, hogy megkapta az e hó 22-ikén kelt iratot, amelyben Excellenciád szíveskedett közölni azt az üzenetet, amelyet az Egyesült Államok elnök ura ugyanazon a napon az amerikai szenátushoz intézett. A cs. és kir. kormány nem mulasztotta el ezen Jelentőségteljes nyilatkozat tartalmát komoly mérlegelés tárgyává tenni. Nem ismeri félre azokat a íenkölt elveket, amelyeket az elnök ur követ, de mindenek előtt meg kell állapítani, hogy Wilson urnák a maradandó béke létrehozására irányuló óhajtását már az a visszautasítás is meghiusitotta, amelyben Ausztria-Magyarország és szövetségeseinek békeajánlata részesült az ellenségek részéről