Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-04 / 2. szám

i y DÉJóMAG Y AjRQRSÍZÁ G Szeged, 1917. január 4. Gyermekmentés. A háború folyamán többször nyert megállapítást, hegy a fiatalkorú bűnösök száma feltűnő mértékben megszaporodott. Ez a káros és a jövő generáció erkölcsi fej­lődését veszélyeztető körülmény országos, sőt világszerte tapasztalható jelenség, meri az okok- amelyek a fiatalkorúak tömeges bűnbeesését előidézték, a háborús állapottal velejáró közös tünetek. Dr. Márton József, a fiatalkorúak szegedi bírája, aki hivatás­szeriiieg foglalkozik a fiatalkorú bűnösök ügyeivel, átiratot intézett a szegedi iskola­székhez, amelyben az iskolaszék támogatá­sát kéri ahoz a munkához, amelynek az a célja, hogy a fiatalkorúak züllésének meg­óvó intézkedésekkel gátat vessen. Dr. Már­ton József átiratában megállapítja; hogy a háború előtti időkhöz képest a szegedi fiatal­kornak hatóságánál aránytalanul sok bűn­eset került elintézésre és ez a szám egyre növekszik. Az elintézésre váró bűnesetek száma most már 1200-ra szaporodott és eb'bő! 300 jut a város belterületére. Ezek az adatok oly fenyegetőek. hogy erélyes és gyors mentőakciót sürgetnek. Nem szabad megelégednünk azzal, hogy a fiatalkorú bű­nözőket hatósági rendszabályokkal az erköl­csi züllés következményeitől elriasszuk, ha­nem meg kell szüntetni vagy minél szűkebb térre kell szorítani a csábitó alkalmakat. Dr. Márton a fiatalkorúak nagymérvű erkölcsi züllését főképen három intézmény káros hatására vezeti vissza. Ezek: a mozik', a korcsmák és az éjjeli mulatóhelyek. Azt javasolja tehát, hogy kormányhatósági in­tézkedésekkel el kell tiltani a fiatalkorúakat a korcsmáknak és éjjeli mulatóhelyeknek látogatásától és általában a moziktól is. Az inditvány r.em uj keletű, békeidőben is több­ször foglalkoztatta az intéző köröket ez a kérdés; szabályrendeletek is intézkednek mái arról, hogy az emiitett helyeket fiatalkorúak ne látogathassák. De a háború a bűnözés talaját egyébként is termékenyebbé tette. Szigorúbb rendszabályokra van tehát szük­ség, hogy a baj ijesztő tovaterjedését meg­gátoljuk. A rendszabályok alkalmazásában azon­ban nem szabad a végletekbe esnünk. Azt hisszük, a mozit és a szinházat nem indokolt egy sorban említenünk a korcsmákkal és az éjjeli mulatóhelyekkel még olyan vonatko­zásokban sem, mint dr. Márton kétségtele­nül elismerésre méltó intenciókból tette. A mozinak kulturhivatása ma már vitán felül áll. Pusztán arról lehet szó, hogy a fiatal­koruaknak nem való előadások elől őket el­zárjuk. Aminthogy az olvasástól bün lenne eltiltani a gyermekeket, mert vannak rossz könyvek is, ez a helyzet a mozikra nézve Is. Mint a Délmagyarország más helyén olvasható, dr. Orkonyi Ede a Szabadoktatási Egyesülettel karöltve már mozgalmat is indított gyerme'kmozi létesítése érdekében, amely szombaton tartja megnyitó előadását. Ezzel párhuzamban tervbe vették az ifjú sági színházi előadások rendszeresítését is. A mozit tehát épen a gyermeknevelés szol­gálatába akarják állitani. A mozgalomtól a jövő generáció erkölcsi életének megmenté­se szempontjából hatásos eredményeket vár­nak. A korcsmák és az éjjeli mulatóhelyek ügyéhen országos intézkedésre van szükség és igen helyénvaló lenne, ha a közgyűlés a kormányhoz ily irányban tenne felterjesztést. Ezek az intézmények a felnőttekre sem üd vösek, de nem lehet megszüntetni őket, inert rosszak ugyan, de bizonyos okokból szűk ségesek. Gyermekekre nézve az utóbbi -két intézmény r.em szükséges, csak rossz és bűnre csábitó alkalmak tanyája. Igazán el érkezett már az ideje annak, hogy ezekről a helyekről a fiatalkorúakat eltiltsuk. Dr. ját elismerés illeti meg ezért a kezdemé­Márton Józsefet, a fiatalkorúak lelkes birá- I nyezésért. S9BSBKSBaBBaESiB8B9BB»CBa»»B»ssBai!i«sie»eaacvv'^£*aBef3sa9sasBBaaacsiHBi9ESBCBBBaaB>BBaaafia«Baa8BBBaaBBfiaBaBB«eB Az antant jegyzékére nem lesz hivatalos válasz. - Amerika titkos Javaslatokat ís közvetít. — Amsterdam, január 3. (Reuter-jelentés.) A Wilsonhoz intézendő válasz elkészült és most beszélik meg a kisebb részleteit. A jegyzéket néhány nap múlva elküldik. Kí­vánatosnak tartják ugyanis, hogy a német jegyzékre való válasz és Wilsonnak adott felelet között megfelelő időköz legyen. — A Reuter-üigynökség rámutat arra, hogy Spanyolország és Hollandia nem csatlako­zott Wilson akciójához, szintúgy Délame­rika. BÉCS, január 3. A Neues Wiener Tag­blatt jelenti Berlinből: Az antant jegyzéké­re nem lesz hivatalos válasz, mert felesle­ges. Az antant folytatni akarja a háborút, fgy a központi hatalmaiknak nincs más vá­lasztásuk. Wilson jegyzékére még nem ér­kezett válasz, de ez a helyzeten aligha fog változtatni. GENF, január 3. A Matin jelenti, hogy Wllsommaik megküldik a belga kormány kü­lön nyilatkozatát, amelyben megköszönve az amerikaiak tevékenységét, a kormány Wilsomtól további védelmét kéri Belgium érdekében. Genf, január 3. Párisi lapok washing­toni táviratot közölnek, amely szerint Ame­rika kormánya hivatalosan közölte a had­viselő államokkal, hogy hajlandó titkos és bizalmas javaslataikat közvetíteni, mert igy fogja fel kötelességét a béke létrehozá­sának érdekében. Wilson minden idejét a Fehér Házban tölti és többször tanácsko­zik' Lanslng külügyi államtitkárral. Az el­nök azt mondta, hogy minden gondja kizá­rólag: a béke ügye. Az antanf nem köthet békét a mostani hadi helgzet alapján. Hága, január 3. Az angol lapok részle­tesen foglalkoznak az antant válaszjegyzé­kével. A Daily News a következőket írja: A békejavaslat ugyan elutasitó választ ka­pott, de azért még nem tünt el minden re­mény, hogy a közel jövőben még tárgyalá­sok lehetnek. Az a terv, hogy a sötétben tárgyaljunk, kudarcot vallott, de fenmarad az a javaslat, hogy a hadviselők adják tud­tul feltételeiket. A most közölt jegyzékben semmi sinics, ami ezt megnehezitené. Most azonban Németországé a szó. — A Manches­ter Guardian irja vezércikkében: Alapos okunk van arra, hogy a konferenciától tar­tózkodjunk, mielőtt ellenségeink nem közlik feltételeiket. A szövetségesek nem köthetnek békét a mostani haditérkép alapján anélkül, hogy vereségüket valóban be ne ismernék és fel ne adnák azokat a célokat, amelyekért a háborút kezdték. Forduljon Németország más hangulatban és más javaslatokkal fe lénk, hogy komolyan tárgyalhassunk a tar­tós béke alapjairól. Lehetséges, hogy erre az idő csak akkor érkezik el, amikor a hadi­térkép is megváltozik. A.lap ismételten hang­súlyozza, hogy a szövetségeseknek nemcsak a győzelemért, hanem céljaikért is kell har­col niok s reméli, hogy ezek a célok, ezek a feltételek benne lesznek a Wilsonnal külden­dő válaszban. Stockholm, január 3. Az antantnak a központi hatalmak békeajánlatára adott vá­laszát a stockholmi reggeli lapok ritka egy­értelműséggel elitélő hangon tárgyalják. A Stockholms Dagbladed azt irja. hogy a jegyzék tartalmára nézve semmi meglepőt sem mond, de hogy épen most teszik közzé, hozzájárul a háborús kedv fokozásához, a mely a háború kitörése óta harmadszor be­köszöntött újévet jellemzi, mivel semmi biz­tos Ígéretet sem tesz a biztos békére. A jegyzéknek a? a mondata, amely szerint az európai haditérkép alapján kötendő béke csupán a támadókra nézve lenne előnyös, annak a beismerése, hogv a szövetségesek a bábomnak a mostani katonai helyzetben való befejezését magukra nézve hátrányos­nak tartják. Az uj esztendő — irja a lap —- még ke­ményebb harcokra való kilátással kezdődik, mint aminők az eddigiek voltak, a semlege­sekre nézve tehát még nagyobb szorongat­ta tást fog hozni. Francia lapok badar követelései Zürich, január 3. A párisi lapok ma már napirendre térnek a békekérdés felett és ki­jelentik, hogy mielőtt a diplomáciai játékot megkezdenék, Németországnak haladéktala­nul ki kell ürítenie Belgiumot, azonnal sza­badon kell bocsátania minden belgát és tizen­öt milliárd kártérítést kell fizetnie a pusztí­tásokért. A hollandi békebarátok különvéleménye Kopenhága, január 3. Londonból táv­iratozzák a Poliiiken-inek: Hollandia meg­lehetősen ridegen viselkedik a békemozga­lommal szemben. A semleges államok béke­ligájának hoüand csoportja az antant irá­nyában barátságos határozatot hozott s ezt a magatartását azzal okolja meg, hogy a központi hatalmak vonakodnak békefeltéte­leket felsorolni, holott az antant ezt megtette. Az antant mellőzi jegyzékében Szerbiát Romániát és Montenegrót Lugano, január 3. A Stampa jelenti: Római politikai körökben sokat beszélnek arról, hogy az antant válaszjegyzéke ugyan akkor, amikor Belgium követeléseit külön hangsúlyozza, teljesen hallgat Szerbia, Ro­mánia és Montenegró igényeiről. Általános a vélemény, hogy a mostani pillanatban semmiféle további tárgyalás nem lehetséges. Bár az antant nem mondja ki feltétlenül, hogy nem akar tárgyalni, olyan feltételeket állit fel, amelyek ebben a pillanatban egy­értelműek a békeajánlat visszautasításával. Belgium szorosan véve nem hadviselő hatalom, mert a háborúba akarta ellen kény­szeritették, tehát különleges állása van. Ez­zel szemben a balkáni államok . igazi had-

Next

/
Thumbnails
Contents