Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-04 / 2. szám

i y DÉJóMAG Y AjRQRSÍZÁ G Szeged, 1917. január 4. Gyermekmentés. A háború folyamán többször nyert megállapítást, hegy a fiatalkorú bűnösök száma feltűnő mértékben megszaporodott. Ez a káros és a jövő generáció erkölcsi fejlődését veszélyeztető körülmény országos, sőt világszerte tapasztalható jelenség, meri az okok- amelyek a fiatalkorúak tömeges bűnbeesését előidézték, a háborús állapottal velejáró közös tünetek. Dr. Márton József, a fiatalkorúak szegedi bírája, aki hivatásszeriiieg foglalkozik a fiatalkorú bűnösök ügyeivel, átiratot intézett a szegedi iskolaszékhez, amelyben az iskolaszék támogatását kéri ahoz a munkához, amelynek az a célja, hogy a fiatalkorúak züllésének megóvó intézkedésekkel gátat vessen. Dr. Márton József átiratában megállapítja; hogy a háború előtti időkhöz képest a szegedi fiatalkornak hatóságánál aránytalanul sok bűneset került elintézésre és ez a szám egyre növekszik. Az elintézésre váró bűnesetek száma most már 1200-ra szaporodott és eb'bő! 300 jut a város belterületére. Ezek az adatok oly fenyegetőek. hogy erélyes és gyors mentőakciót sürgetnek. Nem szabad megelégednünk azzal, hogy a fiatalkorú bűnözőket hatósági rendszabályokkal az erkölcsi züllés következményeitől elriasszuk, hanem meg kell szüntetni vagy minél szűkebb térre kell szorítani a csábitó alkalmakat. Dr. Márton a fiatalkorúak nagymérvű erkölcsi züllését főképen három intézmény káros hatására vezeti vissza. Ezek: a mozik', a korcsmák és az éjjeli mulatóhelyek. Azt javasolja tehát, hogy kormányhatósági intézkedésekkel el kell tiltani a fiatalkorúakat a korcsmáknak és éjjeli mulatóhelyeknek látogatásától és általában a moziktól is. Az inditvány r.em uj keletű, békeidőben is többször foglalkoztatta az intéző köröket ez a kérdés; szabályrendeletek is intézkednek mái arról, hogy az emiitett helyeket fiatalkorúak ne látogathassák. De a háború a bűnözés talaját egyébként is termékenyebbé tette. Szigorúbb rendszabályokra van tehát szükség, hogy a baj ijesztő tovaterjedését meggátoljuk. A rendszabályok alkalmazásában azonban nem szabad a végletekbe esnünk. Azt hisszük, a mozit és a szinházat nem indokolt egy sorban említenünk a korcsmákkal és az éjjeli mulatóhelyekkel még olyan vonatkozásokban sem, mint dr. Márton kétségtelenül elismerésre méltó intenciókból tette. A mozinak kulturhivatása ma már vitán felül áll. Pusztán arról lehet szó, hogy a fiatalkoruaknak nem való előadások elől őket elzárjuk. Aminthogy az olvasástól bün lenne eltiltani a gyermekeket, mert vannak rossz könyvek is, ez a helyzet a mozikra nézve Is. Mint a Délmagyarország más helyén olvasható, dr. Orkonyi Ede a Szabadoktatási Egyesülettel karöltve már mozgalmat is indított gyerme'kmozi létesítése érdekében, amely szombaton tartja megnyitó előadását. Ezzel párhuzamban tervbe vették az ifjú sági színházi előadások rendszeresítését is. A mozit tehát épen a gyermeknevelés szolgálatába akarják állitani. A mozgalomtól a jövő generáció erkölcsi életének megmentése szempontjából hatásos eredményeket várnak. A korcsmák és az éjjeli mulatóhelyek ügyéhen országos intézkedésre van szükség és igen helyénvaló lenne, ha a közgyűlés a kormányhoz ily irányban tenne felterjesztést. Ezek az intézmények a felnőttekre sem üd vösek, de nem lehet megszüntetni őket, inert rosszak ugyan, de bizonyos okokból szűk ségesek. Gyermekekre nézve az utóbbi -két intézmény r.em szükséges, csak rossz és bűnre csábitó alkalmak tanyája. Igazán el érkezett már az ideje annak, hogy ezekről a helyekről a fiatalkorúakat eltiltsuk. Dr. ját elismerés illeti meg ezért a kezdeméMárton Józsefet, a fiatalkorúak lelkes birá- I nyezésért. S9BSBKSBaBBaESiB8B9BB»CBa»»B»ssBai!i«sie»eaacvv'^£*aBef3sa9sasBBaaacsiHBi9ESBCBBBaaB>BBaaafia«Baa8BBBaaBBfiaBaBB«eB Az antant jegyzékére nem lesz hivatalos válasz. - Amerika titkos Javaslatokat ís közvetít. — Amsterdam, január 3. (Reuter-jelentés.) A Wilsonhoz intézendő válasz elkészült és most beszélik meg a kisebb részleteit. A jegyzéket néhány nap múlva elküldik. Kívánatosnak tartják ugyanis, hogy a német jegyzékre való válasz és Wilsonnak adott felelet között megfelelő időköz legyen. — A Reuter-üigynökség rámutat arra, hogy Spanyolország és Hollandia nem csatlakozott Wilson akciójához, szintúgy Délamerika. BÉCS, január 3. A Neues Wiener Tagblatt jelenti Berlinből: Az antant jegyzékére nem lesz hivatalos válasz, mert felesleges. Az antant folytatni akarja a háborút, fgy a központi hatalmaiknak nincs más választásuk. Wilson jegyzékére még nem érkezett válasz, de ez a helyzeten aligha fog változtatni. GENF, január 3. A Matin jelenti, hogy Wllsommaik megküldik a belga kormány külön nyilatkozatát, amelyben megköszönve az amerikaiak tevékenységét, a kormány Wilsomtól további védelmét kéri Belgium érdekében. Genf, január 3. Párisi lapok washingtoni táviratot közölnek, amely szerint Amerika kormánya hivatalosan közölte a hadviselő államokkal, hogy hajlandó titkos és bizalmas javaslataikat közvetíteni, mert igy fogja fel kötelességét a béke létrehozásának érdekében. Wilson minden idejét a Fehér Házban tölti és többször tanácskozik' Lanslng külügyi államtitkárral. Az elnök azt mondta, hogy minden gondja kizárólag: a béke ügye. Az antanf nem köthet békét a mostani hadi helgzet alapján. Hága, január 3. Az angol lapok részletesen foglalkoznak az antant válaszjegyzékével. A Daily News a következőket írja: A békejavaslat ugyan elutasitó választ kapott, de azért még nem tünt el minden remény, hogy a közel jövőben még tárgyalások lehetnek. Az a terv, hogy a sötétben tárgyaljunk, kudarcot vallott, de fenmarad az a javaslat, hogy a hadviselők adják tudtul feltételeiket. A most közölt jegyzékben semmi sinics, ami ezt megnehezitené. Most azonban Németországé a szó. — A Manchester Guardian irja vezércikkében: Alapos okunk van arra, hogy a konferenciától tartózkodjunk, mielőtt ellenségeink nem közlik feltételeiket. A szövetségesek nem köthetnek békét a mostani haditérkép alapján anélkül, hogy vereségüket valóban be ne ismernék és fel ne adnák azokat a célokat, amelyekért a háborút kezdték. Forduljon Németország más hangulatban és más javaslatokkal fe lénk, hogy komolyan tárgyalhassunk a tartós béke alapjairól. Lehetséges, hogy erre az idő csak akkor érkezik el, amikor a haditérkép is megváltozik. A.lap ismételten hangsúlyozza, hogy a szövetségeseknek nemcsak a győzelemért, hanem céljaikért is kell harcol niok s reméli, hogy ezek a célok, ezek a feltételek benne lesznek a Wilsonnal küldendő válaszban. Stockholm, január 3. Az antantnak a központi hatalmak békeajánlatára adott válaszát a stockholmi reggeli lapok ritka egyértelműséggel elitélő hangon tárgyalják. A Stockholms Dagbladed azt irja. hogy a jegyzék tartalmára nézve semmi meglepőt sem mond, de hogy épen most teszik közzé, hozzájárul a háborús kedv fokozásához, a mely a háború kitörése óta harmadszor beköszöntött újévet jellemzi, mivel semmi biztos Ígéretet sem tesz a biztos békére. A jegyzéknek a? a mondata, amely szerint az európai haditérkép alapján kötendő béke csupán a támadókra nézve lenne előnyös, annak a beismerése, hogv a szövetségesek a bábomnak a mostani katonai helyzetben való befejezését magukra nézve hátrányosnak tartják. Az uj esztendő — irja a lap —- még keményebb harcokra való kilátással kezdődik, mint aminők az eddigiek voltak, a semlegesekre nézve tehát még nagyobb szorongatta tást fog hozni. Francia lapok badar követelései Zürich, január 3. A párisi lapok ma már napirendre térnek a békekérdés felett és kijelentik, hogy mielőtt a diplomáciai játékot megkezdenék, Németországnak haladéktalanul ki kell ürítenie Belgiumot, azonnal szabadon kell bocsátania minden belgát és tizenöt milliárd kártérítést kell fizetnie a pusztításokért. A hollandi békebarátok különvéleménye Kopenhága, január 3. Londonból táviratozzák a Poliiiken-inek: Hollandia meglehetősen ridegen viselkedik a békemozgalommal szemben. A semleges államok békeligájának hoüand csoportja az antant irányában barátságos határozatot hozott s ezt a magatartását azzal okolja meg, hogy a központi hatalmak vonakodnak békefeltételeket felsorolni, holott az antant ezt megtette. Az antant mellőzi jegyzékében Szerbiát Romániát és Montenegrót Lugano, január 3. A Stampa jelenti: Római politikai körökben sokat beszélnek arról, hogy az antant válaszjegyzéke ugyan akkor, amikor Belgium követeléseit külön hangsúlyozza, teljesen hallgat Szerbia, Románia és Montenegró igényeiről. Általános a vélemény, hogy a mostani pillanatban semmiféle további tárgyalás nem lehetséges. Bár az antant nem mondja ki feltétlenül, hogy nem akar tárgyalni, olyan feltételeket állit fel, amelyek ebben a pillanatban egyértelműek a békeajánlat visszautasításával. Belgium szorosan véve nem hadviselő hatalom, mert a háborúba akarta ellen kényszeritették, tehát különleges állása van. Ezzel szemben a balkáni államok . igazi had-