Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-14 / 10. szám

4 DÉLMAGYAROSSZAG Szeged, 1917. január 14. Pétervárott a tüntetések napirenden vannak. Ezért szigorított Ostromállapotot hirdettek k-i. Pétervárról Milanóba már négy napja nem -érkezett posta. Elsölyedt olasz csatahajé Róma, január 13, A Stefani-ügynöks-ég jelenti: A tengerészeti minisztérium most közzéteszi azt a katonai okokból eddig elhallgatott jelentést, hogy december 11-én éjjel a Regina Margherita nevii sorhajó aknára futott és elsülyedt. A hajó 945 főnyi legénységéből csak 270-et sikerült megmenteni. A hajó parancsnoka és 14 tiszt a vizbe fúlt. (-A Regina Margherita 1898-ban épült. Testvérhajója, a Benedetto Brin szántén elsülyedt. 18.430 tonnás csatahajó volt, 130 rné iter bosszú 24 méteir széles és 8.3 méter mély. Feieryv-erzet©: négy 30.5 ,em., négy 20.3 cm., tizenikét 15,2 cm., Ibu-sz 7.-6 cm., -k-ét 4.7 cm. kaliberű áigyn. két golyószóró és négy torpedőirárayozó. Gőzgép-e 19.000 lóerős, gyorsasága busz oso-m-ó volt. Legénysége hadilétszáma körülbelül ezer ember.) Az anlanf mocvsTiínfpfi a sza'onikii vállalkozást. — Uj akció készül Törökország ellen.— Köln, január 13. A Kölnisdhe Zeitung bécsi levelezője az-t jelenti, hogy a római haditaaiács egyik eredményének azt a határozatot tartják, aimely szerint az antant balkáni válla'lkozjá-sát abbahagyja s csak Szalon-ikit és Valonát tartja meg zálogul, elenben uj akciót kezdenek Törökország ellen, hogy a középponti hatalmak sorában leggvöngéhhuek tartott ellenség legalább kudarcot szenvedjen. Még az-t sem tartják kizártnak, hogy újra a Dardanellák ellen intéznek támadást, de sokk-al valószínűbbnek tartják a Szíriában való partraszállást. Ezzel a szándékkal hozzák összefüggésbe, hogy a haditanácsban angol tengerhagyok is résztvettek. nini MM férfi és ftői divatcikkek legnagyobb raktára. — :: Legmegbízhatóbb cég. Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonies-u. 6. Széchenyi-tér 17. Telefon 854. Telefon 855. tiiisi tarzisl forrasl Iskola hegedűkben, valamint az öszszes hangszerekben és alkatrészekben Babós Sándor hinfs|eoé|zí5f' Iskola-utca 8. — Szolid árak. Apró történetek. — Régi idők emlíkel. — , Az árviz után való időben -a városnak ismert alakja volt Re-ininger bácsi, az öreg -kuasébe-r. Esti kikinckor már -a nyakába akasztott kosárral járta a kávéházakat és a vendéglőket és minden asztalnál megállva, elmondta a szokásos felhivást: — Parancsolja a -nagyságos ur megpróbálni. Egyszerre -csak -felhagyott a kueséberség-g-el a -Reiininger bá-csi. Hirtelen — váinatlaln- örökséghez jirtott, szegre akasztotta -a kuoséber-e-s kosarat és vendéglőt nyitott a belvárosban, A mikádóhoz cim alatt. Nem igen frekventálták a vendéglőjét, leginkább az úgynevezett bohemek keresték föl, mert a jó, -polgárrá konyhán kivtül igénybe vehették a hitelt is. A -miOíádó bá-csá (most már -ez lett a tneve) korlátlan hitelt nyújtott abban a reményben, hogy egyszer m-aj-d csak megfizetnek laz abon-en-se-k, de a remény csak remény m-aradt, nem vált valóra. — Én nem tudok, hogy mit gondoknak a mővész urak, h-ogy va-gy-oík én egy Rotscbild, •aki pénz nélkül is adhatja a portéka — mondogatta a mikádó bácsi. Egyre moudoigatta, de tág teret engedett tovább is a hitelnek, m-ig végre elhatározta, hogy nincs tovább. Aznap es-te, színházi előadás után, -nagy sebbel-lobbal -törtetett be -az étteremibe Foriss Pista és Fenyéri -Mór, -akiik akikor a színtársulat taj-ai voltak. — -Nagy, kiadós va-csorát mdkáidó bácsi, mert éhesek vagyunk — szólt Fórass Pista, a kiváló komikus. — Rendelni -azt t-od-ja, -de fizetni nem todja — dörmögött m'agában a mik-adó b-ácsi. De azért hoz-ta -a jobbnál-jobb és izesnél-dzesebb falatokat, amelyeket farkas -étvággyal fogyasztott -el a két- művész. — Mik-ádó bácsi, brit-anikát! — szólalt mieg Fenyéri -Mér. — Baiosána-t, de britamdkával nem foglalatoskodok — vála-szolt nagy alázatossággal a mikádó bácsi. — Há-t iákkor számolni! — rendelkezett Foriss Pista. És a mikádó bá-csá számolt, egyrie -számolt és jegyezte -az elfogyasztott ételeket és azoknak árait. És boldogan mosolygott abban a biztos bitben, hogy végre pénzt lát a művészektől. A mikádó bácsi prezentálta a számlát, aminek a végösszege, étel, ital után 9 forint 70 krajcárra rúgott, >— Hát tudja-e mikádó bácsi, hogy ki fizeti a számlát? — kérd-ezte Foriss. •— Éin- is áztatat szeretnék tudni — felelt a -mikádó bácsi. — Vagy én, vagy Fenyéri. — Mindjárt gandaltam. mert hiszen a tekintetes orak fogyaszt-ották az ételek és az italok. — Fogadásról van szó mikádó bácsi. Aki a fogadást elveszti az -fizeti ki a számlát. És a fogadásban magának kell dönteni. —- Na, ba-gyj-a hallatni. — Hát abba fogadtunk Fenyérivel, hogy h-a a városháza -tornya ledől, a Széchenyi-tér, vagy a Feketesas-ut-ca -felé fog-e dőlni? -A mik-ádó bácsi elkomorodott, -egyet-kettőt sóhajtozott, majd megszólalt: — -Már -tudom is, hogy kettőjük közül ki vesztette el a fogadás-t. -Művész urak, én veszvesztettem el . . . * Sahnell tá-ti (cs-ak igy nevezték Sohnell Frigyes bárét) jó ádeig a büntető törvénys-zékein működött. Ha kedve volt, dolgozott, b-a nem volt kedve, szaporodott. a restancia. És • mindinkább szaporodott. A tábla -akkori elnöke, Bernáth Gé-za, nem jó szemmel nézte a mindinkább növekvő restanciát es -Schnéll -tátit .a büntetőtől áthelyezte -a polgári törvényszékhez. iMi-n-denkii -azt hitte, hegy Sehn-ell tá-ti -a.z áthelyezés konzekven-ciiáit l-evonj-a és beadja, -a nyugdíjaztatási kérvényét. íAk áthelyezés után pár -nappal iSdhmell -táti jelentkezett -a tábla elnökénél, akiiről szentül azt hitte, hogy neki ellensége. -Szalon-ruhába öltözött -az öreg és kezébe egy iv papirost t-a-rtva ment be az elnökhöz, aki biztosra vette, hogy a táti a nyugdíjaztatása mi-atit jelentkezett nála. — Miivel szolgálhatok? — kérd-ezte az •elnök. — Az-ént gyüttem ide a méltóságos elnök urhon, hogy alázatosan m-egköszön jem az áthelyezése-met. Ugy gondolok, hogy mégis csak jobb lesz ia polgári bíróságnál, mint volt a büntetőnél, mert kevesebb -kell dolgozni. lAz elnök csodálkozva nézett a tátira, majd az -iv papiros-ria mutatva, kérdezte? — Nem a myugdijaztatása kérvénye ez? — Nem, méltóságos uram. — -Hát micsoda? — Kö-szöinő-irat. Azt hittem, méltóságos uram, hogy a köszöm-e-tei^et az -áthelyezésért -nem tu-dek jól elmondani, me-rt hát nem beszélsz jól matyarul, go-ndo-l-t-am, leírok a köszönést és átadók a méltóságos elnök urnák. — Meghajtotta magát, sarkon fordult és mosolyogva -eltávozott . . . eaBaaaaaBaaaBaaBaBaaaaBBBaaBaBBaBaaaBaaBBaaaaaaeaga „Ab áruló Briand és a legnagyobb demagóg: Lloyd George/Bern, január 13. A nemzetközi szocialista bizottság fölhívást adott, ki a munkásokhoz, amelyben a többi közt ezt mondja: Az az áruló Briand a gyűlölet és az alávalóság frázisaival- igyekszik Franciaország elől azt a valóságot elrejteni, hogy valósággal elvérzik s hogy a háború folytatásával mint a -szövetséges hatalmak áldozata, a megsemmisülés felé halad. A század legnagyobb demagógja, Lloyd George mondta ki azt .a tu-datosan hazug állítást, -hogy Anglia az elnyomott nemzetek helyzetének teljes visszaállításáért harcol; elfelejtette-e ő és az ő pajtása, hogy Anglia és Franciaország diplomáciájukkal és háborús politikájukkal hozzá vannak követ Oroszország hadicéljaihoz)! Elfelejtettek, hogy az angol politikának • a Keleten, Mezopotámiáiban és Kis-Áz-siában milyen főbenjáró aspirációi vannak? Meisels Jakab, a Katin és Heller cég beltagja és Jávor Joachim Gizi színművésznő december 18-án Budapesten házasságot kötöttek.