Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-13 / 9. szám

szerkesztőség; SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szertesztőség telefonja ; 305. Szeged, 1917, LEGÚJABB. SZÓFIA: A bolgár vezérkar jelenti ja-' nuár 12-ikén: Az Ochrida- és Prespa-taivak között a bolgár és szövetséges csapatok előbbre jutották. Az arcvonal többi részéről nincsen fontosabb jelenteni való, csupán né­hány pontról gyenge tüzérségi tüzelés. — Román front: Ellenséges monitorok bam­bázíák Tulcea városát, ellenséges repülő­gépek pedig bombákat vetettek Tulceára és fsaceára. Az ellenség Tulceában asszonyo­kat és .gyermekeket gyilkolt meg és sok házat elpusztított. Isaceánál tüzérségi tüze­léssel elpusztítottunk egy ellenséges, von­tat Óh aj ót. ZÜRICH: Nagy feltűnést keltett a Pai Mai Gazetta .cikke, hogy a szövetségesek soraiból az egyik nagyhatalom kiválik, mert nem akar vagy nem tud a többivel tartani. Bruszilov tábornok — irja a lap — tudja, hogy a háború,1917 augusztusában véget ér. Ha tényleg igy van, akkor a háború tarta­mát lehetőleg rövidre kell szabni, mert egyik vagy másik szövetséges hatalom le talál törni.,—r KOPENHÁGA: Miklós cár a trónörö­kössel a főhadiszállásról váratlanul Carsz­ikojeszelóba érkezett. Feltűnést kelt, hogy azonnal kihallgatáson fogadta az amerikai nagykövetet, .akivel hosszasan tárgyalt. PÁRIS: (Havas-jelentés.) A harcvonal­ról jelentés érkezett, hogy ellenséges repü­lők szállnak Páris felé. Este 6 óra 45 peri­kor Páris erődítményei a következő vész­jelzést adták le: Figyelem, légitámadás! — A jelzés után minden világosságot eloltot­tak, egy óra múlva azonban az óvintézke­déseket beszüntették, .mert a várt légitáma­dás elmaradt. (M, T. I.) BERLIN: Az orosz kormány elrendelte, hogy a romániai menekülteket távolítsák el Besszarábiából és tovább kelet felé vigyék őket. Az elszállítás a legnagyobb nehézsé­gekbe ütközik. Románia ilyképeii Szerbia sorsára jut, mert az asszonyok és gyerme­kek útközben elpusztulnak. A harcképes fér­fiakat besorozzák a hadseregbe, ahol elvé­reznek. ZÜRICH: Londoni jelentés szerint a legközelebbi nagy csata a Szereth völgyé­ben lesz. A csata kimenetele nagy jelentő­ségűnek Ígérkezik. Az angol sajtó kijelenti, hogy Moldovát meg kell védeni. A Szereth­vonalat még idejében lehetséges volt meg­erősíteni és azt hiszik, hogy ez a vonal 50 mérföldnyi hosszúságban hermetikusan el van zárva. ELŐFIZETÉSI ARA : egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14.— K. egy hónapra 2.40 K. Egyes szám ára lo fillér. VI. évfolyam, 9. szám. Páris, január 12. A Havas-ügynökség | jelenti: A szövetséges kormányoknak Wil- j son 1916 december 19-ikí jegyzékére adott j válasza igy hangzik: A szövetséges kormányok elismeréssel adóznak ama előkelő érzületnek, amely át­hatja az amerikai jegyzéket, liogy minden óhajtásukkal csatlakozzanak olyan liga meg­teremtéséhez, amely a békét és az Igazsá­gosságot biztosítja a világon. Ama jövőbeli megállapodások megvitatása, amelyek tar­tós békét lesznek hivatva biztosítani, első sorban azt feltételezik, hogy a jelenlegi vi­szály kielégítő módon intéztessék el. A szö­vetségesek ép oly melegen táplálják azt az érzést, hogy a háború miinél hamaraibb be­fejeződjék, de lehetetlen már ma olyan békét elérni, amely jóvátételt, megtérítéseket és oly biztosítékokat garantál, amelyre joguk volna ama támadás folytán, amelyért a köz­pontiak viselik a felelősséget. A szövetsé­geseknek meggyőződésük, hogy nem ön­érdekből, hanem a népek függetlenségeért, a jognak és emberiségnek oltalmára küz­denek. A szövetségesek elutasítják a felelős­séget, mert ők semmiféleképen nem akar­ták a háborút és azon fáradoznak, hogy a háború okozta károkat enyhítsék. Elégtétellel vették tudomásul, hogy az .amerikai akció semmi összefüggésben nin­csen a központiak békeakciójával. Köteles­ségüknek tartják, hogy a legnyiltabban állást foglaljanak a központi hatalmakkal való egyenjogositás ellen. Wilson amikor megnevezte őket, bizonyára nem szándé­kozott csatlakozni hozzájuk. Egy történeti tény leszögezhető: Németország és Ausz­tria-Magyarország támadó szándéka oly célból, hogy uralmát Európában és gazda­sági uralmát az egész világon biztosítsa. Németország a hadüzenettel és Belgium, Luxemburg függetlenségének nyomban való megsértésével, hadviselésének módjával, az emberiség összes elveinek, a kis államok jogainak rendszeres megvetését tanúsította. Rámutat a jegyzék a belgiumi, szerbiai betörésekre, ártatlan örmények százezrei­nek lemészárlására, a szíriai lakosság elleni barbárságokra, .nyílt városok elleni támadá­sokra, póstagőzösök, személyszállító hajók elpusztítására semleges lobogók alatt hala­dó búvárba jók' által. A hadifoglyokkal való rossz bánásmódra és a polgári lakosságnak szolgálatba való elhurcolására, amik a jegy­zék szerint teljesen megmagyarázzák Wil­sonnak a szövetségesek tiltakozását. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szombut, január 13. imHWWil Wilson azt kívánja, hogy a szövetsége­sek nyíltan jelöljék meg ama feltételéket, amelyek mellett a béke megköthető. Erre könnyen megfelelhetnek. Már többször meg­jelölték a különböző kormányok fejei által tett nyilatkozatokban ama célokat; a maguk részleteden, minden kompenzációval és jo­gos kártalanítással a szenvedett károkért, csupán a tárgyalások órájában fogják feltár­ni, de a civilizált világ tudja, hogy eme cé­. lok .minden szükséges dolgot magukban fog­lalnak. _ Követelik elsősorban Belgium, Szer­bia, Montenegró visszaállítását és kár­térítését. Franciaország, Oroszország, Románia megszállóit területeinek meg­okolt jóvátétel mellett való kiürítését. Európa újraszervezését. Biztosítékokat olyan tartós uralmat illetőleg, amely ugy a nemzetiségi elv tiszteletére és az összes kis és nagy népeik tiszteletére van alapítva, mint olyan területi meg­állapodásokra és nemzetközi egyezsé­gekre, amelyek alkalmasak arra, hogy a szárazföldi és tengeri határokat jog­talan támadások ellen megoltalmazzák. Ama tartományoknak és területeknek visszaadását, amelyeket korábban a szövetségesektől erőszak utján, vagy a lakosság akarata ellenére elragadtak. Az olaszok, szlovének, románok, csehek és tótok felszabadítását az idegen ura­lom alól, továbbá ama népeknek fel­szabadítását, amelyek a török véres zsarnokságnak vannak alávetve. A tö­rök birodalom eltávolítását Európából, mert ez az ország kétségtelenül távol áll a nyugati civilizációtól. Az orosz cár szándékait a Lengyelországra vonatko­zó proklamációkban világosan megnyil­vánította. . A szövetségesek Európát ki akarják ragadni a porosz militarizmus brutális ural­ma alól, de sohasem volt szándékuk, amint azt állították, hogy a német népek megsem­misítésére és politikai eltüntetésére töreked­jenek. Amire elsősorban törekedtek, az az volt, hogy a békét biztosítsák a szabadság, az igazságosság és a jobb kötelezettségek iránt való törhetetlen hűség alapján. A szövetségesek el vannak határozva minden áldozatot meghozni, hogy a viszályt győzelmesen befejezzék, amelytől nemcsak üdvük és jólétük, hanem a civilizáció jövője is függ.

Next

/
Thumbnails
Contents