Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)
1917-01-12 / 8. szám
4 miatagt argsbka® Szeged, 1917. január 12. Moraht a római konferenciáról és Foksani bevételéről Az antantnak Rómában tartott konferenciája számára rossz ómen volt, hogy a jövőre vonatkozó nagyszerű elhatározásaik közepette megdőlt az orosz-román védelmi front legerősebb támaszpontja. Ez egyszer az örök városban adták élő azt a spektákulumot, amelyet máskor Párisban szoktak •előadni és amelynek a neve „antant-konferencia". Az utcákon olcsón megvásárolt.' ujjongó tömeg, amely a megviselt Cadornának ujjongott, aki a huszonegy hónapos háború alatt sem tudta feladatát megoldani ás aki, ha továbbra is mint nemzeti hadvezér akar kötelességének eleget tenni, csúnya konfliktusba keveredik Lloyd George-zsai Olaszország urával. Az antant-konferencia reggeliző asztalánál programszerűen kellett a pusztuló Itáliát az ő védőurának, Lloyd Georgenak feltálalni. A szószátyárkodásban pazarok voltak. BoseUi Róma nevében hirdette a „végleges és kimaradhatatlan győzelme". Vájjon akadt-e sok hivőja az asztaltársai között? Vájjon nem füleltek-e idegesen kelet felé? . Január 7-én befejezték az antant-kc-nfereHciát. Kissé gyorsan határoztak azokról .-. nyomasztó és mind inkább halmozódó kérdésekről, amelyek ,-a rsépjogok ós civilizáicó diadala" felé vezető ut iránymutatói. Pénzt, szenet, nyersanyagot és gabonát engedélyeztek és cserébe kikötötték Olaszország-vérét. Csináltak-e „tervet?" Ki tudja! Mi e miatt vem aggódunk és tudjuk, hogv Hindenburg egymaga (konferencia nélkül) képes megkonstruálni a délkeleten folytatandó háború lehetőségeit. Már rág kész is vele, és ha a kii lömben sajnálatraméltó Sárral tábornok, anélkül, hogy Kitchener sorsára jutott volna, a „német tengeralattjáróktól nyüzsgő" Középtengeren keresztül ismét odaér Görögország forrongó földjére, egyelőre ép oly okos és tehetetlen lesz, mint ennekelőtíe és majd azon törheti a ifejét, nem jelenik-e meg hamarosan a bolgár kisértet az ő frontján. fia a Stampá-na-k nem volt lázálíma, ugy elárulta, hogy az antant a jövőben két fronton, az olasz és a balkáni fronton, fogja erejét kipróbálni. Az ok: -a Balkán-veszély. Ez esetben tehát Briand becsalta az erős Lloyd Georgel a francia presztizs-polltika evező vizeibe. Szerencsés utat! A haligatag Kikkomr lord egykor hasztalan tette meg az utat SzaTonikiibe. Ő. ez az energikus ember, nem tudta keresztülvinni azt az egészséges eszméjét, hogy azt a hadsereget, a mely a győzelemre gyönge és a meghalásra erős, hozzák el Szaloniki.ből. Angliának áldozatot kellett hoznia. És helyes, ha erőh ezentúl is a Balkán-politikára áldozza. Hadvezeíőségeink számára Vilmos és Károly császár január 5-iki hadi parancsai az irányadók. Tudjuk tehát, hogy Hindenburgfban megvan és mögötte ott ál! az az erő, amely a szavakat tettékre lesz váltandó. Január 7An sikerült Németország és Ausztria-Magyarország acélerejének Romániában az utolsó orosz támaszpontot szétzúznia. Foksatti csúcspontja volt annak az orosz védelmi szögnek, amelynek két szára volt, az egyik dél a másik pedig kelet felé. A mi román hadi tervünk keresztülvitele klasszikus példája a céltudatos és egyúttal elasztikus támadásnak. Oly sztratégia jutott keresztülvitelre, amelyben egyik győzelmet a másik követte, jobban mondva egyik következménye volt a másiknak. Foksani a Szereth-vonal legerősebb fegyveres támaszpontja vo.lt, amelyet a ter ihészet által is szinte legyőzhetetlennek tar-, iöttak. Több erős hídfőnek és a visszavitt oláh nehéz tüzérség egy részének kellett volna eredetileg azi itteni harcban részívenAzonban nagyon valószínű, hogy legkésőbb január 7-én az utolsó vonat magával vitte észak felé a tüzérségi anyagot. Ágyukban való csekély zsákmányunk arra enged következtetni, hogy az oroszok nagyobb súlyt helyeztek az anyag megtartására, mint a védelemre. Inkább elszenvedték tekintélyük súlyos megcsorbítását, semhogy lemondjanak a .másutt való védelem kilátásáról. „Mackensen ki fogja aknázni a sikereit" irta a minap az Echo de iDaris. Azt mi is reméljük és örvendünk, ha az ellenségnél nem mutatkozik hajlandóság délkeleti frontunk kitűnő állásának a lebecsülésére. Az orosz hadvezetőség akarata ez egyszer megint alaposan meg van törve. Miként az 1916-iki tavaszi offenzíva, az azt követő nvári s őszi offenzíva alkalmával, megint nem érték el az oroszok sztratégiai céljukat, ellenben súlyos áldozatokat vesztegettek el. Romániában sem a kelet-erdélyi tehermentesítő offenzíva nem érte el a cé'ját, sem a mi előnyomulásunkat a -Szereth felé nem tudta feltartóztatni. „Oroszország minden körülmények közt tartani fogja a Szereth vonalát", irta még a minap ;.i Corriere della Sera. Csakhogy Oroszországnak már nincs akarata — Oroszországnak a kénytelenség diktál. ea»e»o>»«s!£un«3i» c&uaausea A fiatalkorúak szegedi bírája az uj nemzedék megmentéséről. (Saját tudósítónktól.) A város iskolaszékének legutóbbi üléséről hozott referádánlkbam egész terjedelmében közöltjük- dr. Márton Józsefnek a fiatalkorúak szegedi lírájának -az iskolaszékhez intézett átiratát. Az átiratba© idx. IM-ártom József intézkedéseket bért az iskolaszéktől a fiatalkor ua-k erkölcsi romlásának megakadályozására. — Sajnos, országos, sőt világrészbeli tapasztalat, — úgymond — hogy a most -dúló háború alatt különösen a fiatalság erkölcse óriási mértékben megromlott ós pedig nyilván azért, mert az apák, mesterek és -a gazdák .nagyrésze hadba vonult s ennek folyttá© a fiatalság felet; való felügyelet meglazult s mert a fiatalság a felnőttek hiányában gazdasági szerephez és keresetihez jutott, önállósult és a -fegyelmet is kevésbé tűri. — 'Ezután részletezi a fáatalkoru-aik bírája a gyermekim nősök statisztikáját és fölemlíti javaslatai közben, hogy az igazságügy, miniszterhez felterjesztendő évi jelenésében bővebben fogja kiifejteni -ez ügyben tapasztalatait, Dr. Mrí/lton József, aki a gyermekbiráskodás terén már eddig is nagy érdemeket szerzett, igein életrevaló .eszméket vetett fel aiz igazságügyminiszteihez küldött jelentésében. Ez -azonban a- hivatalos titoktartásra való tékintettel ma még nem közölhető. )A Délmagyarország munkatársa csütörtökön felkereste hivatalában a- biró urat, aki tapasztalatairól valamint az ország jövő generációjúnak megmentése érdekében teendő elsőrendű fontosságú lépésekről a következőket volt szivos mondani: A baj gyökere az, hogy a háborús viszonyokkal ia fiatalkorúalk felügyelet nélkül maradtak. Aiz asszonyok ugyanis nem1 bírnak velük. Mióta a kereseti lehetőségek megnyíltak előttük önérzetük mód fölött megnövekedett. Legnagyobbrészt azért dolgoznak eg> héten át, hogy szombaton, vasárnap iá mértéktelen szórakozásoknak ivásnak és kicsapongásokinak hódolhassanak. Ezeken a viszás állapotokon lehetne talán — részben — ugy segíteni, hogy a gyemnek ne kapja ki. fizetését -egészen, legfeljebb egy részt, amely a mér sékelt és nem -erkölesrGntó -szórakozások kiadásait fedezi, iá többit .pedig vagy a szülök mik adnák oda, vagy takarékpénztárba tennék részükre. ,A fizetést ezen kivül a. hét valamely köznapján, mondjuk csütörtökön adnák ki, bogy ne legyen alkalmuk másnap elmaradni a munkától. — Legutóbb egy kilenc éves gyemnek állt előttem. A pártfogó jelenítette, bogy eddig még ©em járt iskolába. Ehelyett ugyanis az utcákon csavarognak rossz társaságba ke verődnek. Vot olyan eset is, hogy egy egész apró gyermek kpkorieafcpást követett el, felnőttek társaságában. — -Egy pártifogó felvetette azt az eszmét is, hogy a várost .fel kellene osztani kerületekre. Meghízható -emberek felügyelnének rá, mivel foglalkoznak a kerületükben lakó fiatalkorúak és Iba rendellenességet tapasztalnának, jelentenék azt nálaim. iEz :is egyik módja künn?- a fiatalkornak felügyeletének. — Legfontosabb és legégetőbb szükség mégis a felnőttek nevelése. iA gyermekek többnyire azért rosszak, mert rossz a környezetük és a látott rossz példák hatása átalakítja őket, Tehát a felnőttek nevelését keti lene elsősorban megszervezni. Vasárnap délután volt ugyan már (Szegeden úgynevezettnépnevelési előadás, ez azonban meni felel meg ,a célnak. Irodalmi .nivót ikeresnek ugyanis, holott ez már a kultúra virága. Közvetlen, egyszerű, a hallgatók értelmi képességeihez mért előadásokat kellene rendezni. De még sokkal jobb lenne ;a Népkaszinók ötletének megvalósítása. Az egyszerűbb emberek ugyanis akik a templomból jövet vasárnaponkint a terekre állnak, azért -mennek korcsmákba, mert szórakozni akarnak. Télen pedig hideg is van az utcán való álldogál ágr a. Ha lenne ilyen .népkaszinó, ahova nagyon csekély költség árán, vagy pláne teljesen, ingyen ielmehetnének és itt érdekes, népnevelésre kiválóan alkalmas könyveket képes folyóiratokat, hasznos, gazdálkodásra nézve is hasznos olvasmányokat találnának, föltétlenül kevesebb ember járna 'korcsmába. A népkaszinó vonzerejét fokozni lehetne esetleg népies előadások tartásával é-S szórakoztató- és tudományos filmek bemutatásával. A tanítóelőadásokat fel lehetne osztatni szakok szerint; gazdasági szakra, ipari szakra stb. Ezután kellene csak rátérni a könnyebb irodalmi dolgok -megismertetésére. Szóval rendszeres nevelést kellene szervezni. Különösen a mozi leimre kiválóan alkalmas a szemléltető-tanításra. Ez valóságos istenáldás lenne, ha a jó és szép -megismertetésére törekednének vele. — Nagyon fontos kérdés még a cseléáügy rendezése is. iMiagyairoriszágnak egyik legnagyobb betegsége -a cselédlü-gy rendezetlensége. A cselédtörvény mia már elavult; a városoknak fel iratai ag kellene sürgetni uj cs« lédtörvényt. A veszedelem ott kezdődik, hogy a cseléd ott- él a -családban. És hány esetten megtörtént már, hogy a serdületlen gyermekeket olyan erköliesrontó dolgokra tanították, amelyeknek a gyermekek egész -életükben kárát vallották. Kötetekre terjedő indokolásokat- lehetne készíteni arról, hogy milyen égetően fontos kérdés a cselédügy rendezése. — A. cselédkönyvbe senkii sem mer beírni rosszat, ha igaz is. (Hát, ha csak jót- lehet beírni, akkor nem bizonyítvány. És a törvény rendelkezései kimondják, hogy ; szabad beírni az igazságot, igy pl. hogy éjjel kimarad, vagy barátot tart. Ha a cseléd ezt sértőnek találja -magára nézve, joga van felmenni a rendőrségre, amely pedig köteles megállapítani megifelel-e a valóságnak a volt munkaadó bejegyzése. Ha igaz, ugy -a. cseléd nem pörölhet. — -Helytelen rendelkezés és ma már nem