Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-11 / 7. szám

Szeged, 1917. január Ü. HIREK 0000 Ez a kis cikk aligbanem elkésett egy nappal, mert a nyájas olvasó az esőfelhős ég ós a esöpögő-eresz spleenes hangulatában nyomát sem találja már a tél korzó fenségesein szép látványából folyó .hangulatnak, de szolgáljon mentségül nekünk, hogy amiről beszámolunk, az elmúlt éjszaka történt, amikor még zuzniaragyóinánt volt a fák ruhája és a hold .fehér pehelytfelhők közül sáppadozott. 'Karosa és többek szerint szép fiatalember megy a korzón. Éjjel van ós a Szédhenyitér mintha gyémántsziget lenne, valahol Meseország mélyén; miniden opálos-fehér esillogásu; a fáik, a szobrok, .a föld; szelid és szinte mosolyos. Mintha márványarcu, csudaszép menyasszony mosolyogna — holtan. Az ég is fehér ós a hold ugy szikrázik messzi mögötte, mint az ezüst, Az ifjú, aki gyakran ag,g szemekkel néz, fáradtan rójija az utat, .csak a szive remeg. Finom, de hideg hangulatok béklyója nyiigzi. És körülötte minden nénrán hallgató. Közelben senki. Alszik, alszik a föld, a fák, a tér, az egész város. — Egy alvó város — gondolja szentimentálisain. Hirtelen megcsúszik. császott jógtérre ért. Nézi, nézi. A lelkében fölenged a fagy. (Eszébe jut a gyermekkora, amikor boldog izgalommal csúszott végig >az apró ember lábakkal tükörsimára csiszolt jégen. És egy gyermekarcu kisleány, aki délután még vidám kacagással haladt az oldalán és siklott át egy-egy apró jégtáblán. Aki csintalan pajkoss ágaival ugy meg-m>egreszkettette a szivét néha. IÉS áll gondolkozva a sima kis jégsáv előtt. Azután neki igazgat ja a lábadt ügyetlen, öreges gesztusokkal. Végigsiklik ia jegen. A szivét hirtelen lágy melegség önti el. Boldog. Kacagni szeretne. — Bárcsak ő is itt lenne! — sóhajtja a gyöngédség szeliid mosolyával. De egyszerre elkomolyodik. Nézi, nézi az utcát hideg Tubájában. Mintha egyetlen drágakő lenne; gyémántszigefc és opál. Olyan szép, olyan finom, olyan hideg, •— szép . . . hideg ... A teste borzongva reszket; fázik. És a lelke is reszket; hidegtől, fagyos hidegtől reszket a lelke is. — Ica! — suttogja. A szivében vad, kegyetlen ütést érez. És elhal a hangja reszketőn ós a teste is összeroppan. — Ica — most ugy érzi, nem tud tovább menni. Leül a korzó fehér korlátjára nnagábasüppedőn. És sötét kétségbeeséssel néz körül, mint akinek minden eltűnt az életéből. — Ica! — susogja fáradtan, összetörve. És sir. i ; <••*•> — Időjárás. Változékony idő várható, sok helyütt csapadékkal és fagypont körüli hőmérséklettel. SÜRGÖNYPROGNÓZIS: Változékony, sok helyütt csapadék, fagypont körüli hőmérséklet. — Déli hőmérséklet 32 fok C. — A miniszterelnök bécsi tárgyalásai. Bécsből jelentik: Gróf Tíszsl István miniszterelnök ma folytatta tanácskozásait. Délelőtt a miniszterelnök a külügyminisztériumba ment hogy ott tanácskozzék gróf Czernin Ottokár itMÍ«« kii Ki sr? min i srter r . A Miníaaierélttök MUM A GT AjRtf&Slii AG Bécsben újból felvette a kiegyezési tárgyelások elejtett fonalát. Vele együtt napok óta Bécs ben tartózkodik dr. Lers Vilmos kereskedelemügyi államtitkár is s az osztrák közgazdasági miniszterek szakelőadóival az egyes pontokban létrejött elvi megegyezés falapján a részletekről tárgyalt. A külsőségek arra vallanak, hogy a hir, mintha a magyar kormány magáévá tette volna a kiegyezési provizórium gondolatát, legalább is korai még. — Bölsche Budapesten. Budapestről jelentik: Bölsche Vilmos, a nagyhírű tudós tegnap este Budapestre érkezett. Szerda 'este a Zeneakadémia nagytermében tartott előadást „Harc hősiesség- és fegyver a természet hon' címmel. Az előadást vetített képek illusztrálták. Az Esti Újság munkatársa fölkereste a kitiinő tudóst. Bölsche ötvenhatéves, alacsony férfi, ihaja és bajusza deres, arca élénken rózsaszín, szeme optimistán sugárzó, kék. Az újságírónak a következőket mondotta: — Először vagyok Budapesten. Gyönyörű, kedves város. Este láttam a Dunát, a regényes naigy vizet, a holdfényben. Rettenete*, utam volt... háborús . . . huszonnégy óráig utaztam . . . Majd előadása tárgyáról beszélt. — lA növényekről s az állatokról szólok előadásomban. Összehasonlítom az emberek harcmodorát a növények és állatok harcmodorával. íMert azok is harcolnak. Sok hasonlatosságot lehet észrevenni ia lét harcában az állatok is fegyverrel élnek, technikai eszközökkel, ,gyakran mérgekkel is. Világító eszközeik is vannak. Az állattársadalom is védekezik. Náluk is van katonai kaszt, melyet katonákká, harcosokká képeznek ki, s élelmezési problémájuk is van. Előadásom második részében az állatok hősiességéről mondok egyetraást. Van hős állat is. Az ember hősiesség® csak öntudatosahb. — Német városoktól három szélhámos egy miiiiót csalt kl. Berlinből jelentik: Karácsony előtt Neuíholm városában megjelent egy Salgó Miksa nevű magyar katona, aki közölte a város tanácsával, hogy egy vag-gon kolbászt 200.000 korona értékben átadnának a városnak ő, Haimmer osztrák-magyar főhadnagy és egy Rözener navü kereskedő. A város tanácsa megkötötte az üzletet azzal a feltétellel, hogy a fuvarlevél másolatát és a vaggon kulcsát megelőzőleg átadják. Ez meg is történít, mire a tanács a 200.000 koronát kiutalta Salgónak, de a kolbász a mai napig sem érkezett meg. Kitűnt csakhamar, hogy három szélhámos csapta be Neuholim nemes tanácsát, akik ezenkívül még három más városban is hasonló csalást követtek el és körülbelül egy millió koronával károsították meg a német városokat. A csalókat keresik. — Az Országos Szénbizottság tagjai. A hivatalos lap szerdai száma közli, hogy a kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg iaz „Országos Szénbizottság" címzőkévé iMánflfy Albin belső titkos tanácsost, igazgatójává Ran Gottlób igazgatót, tagjává az órekképviseetek és szakegyeeületek kijelölése alapján ifj. Gbarin Ferenc ügyvédet, Jánosi-Engel Gyula udvari tanácsos igazgatót, Fuchs Richárd igazgatót, Gratz Gusztáv és Krolop Hugó országgyűlési képviselőket. Krejcsi Rezső főtitkárt, Sándor Pál vezérigazgatót, Weiss Ármin kereskdelmi tanácsost nevezte ki. Az Országos Szénbizottságba továbbá a kereskedelemügyi miniszter Vázsoayi J. Jenő Máv. igazgató-helyettes, § udvari ta-nácso-st és Kallós Bertalan ipari főfelügyelőt, a magyar királyi pénzügyminiszter Panspertl Károly Mnyafcapitányt és Seidl Aurél felügyelőt, a föhnivelésügyi miniszter Ladik Gusztáv miniiszteri tanácsost, a honvédelmi miniszter Szombathely Kálmán albaöbiztost, az Országos közélelmezési hivatal Bud János miniszteri osztálytanácsost, a horvát bán Triíikovic Milán ostálytanácsost, a hadügyminiszter Lócs József főhadnagyot és végül a központi szállításvezetőség Kandó Kánaán hadnagyot jelölte ki. Az Országos zénhizottság!hoz intézendő beadványokat további intézkedésig az aább cimre kell küldeni az .Országos Szén-bizottságnak" Budapest, V., Zrinyi-utea 1. szám a Magyar iBánya- és Kohó-egyesület helyiségeiben. — Január 15-étől kezdve tilos a tejszín. A 'hivatalos lap szerdai száma közli a kormány rendeletét a tehéntej és a tejtermékek forgalmának szabályozása tárgyában. A rendelet szerint január 15-től kezdve tejszint (kávétejszint, habtejszint, édes tejfelt, tejsürüt, tejszinhabot), valamit általában mesterségesen felfokozott zsirtartalmu tejet természetben a közvetlen fogyasztás céljaira eladni kiszolgáltatni, vagy erre a célra egyébként forgalomba hozni tilos. Budapesten már eddig is el volt tiltva a habtejszin, most eltiltották az ország egész területén. A sajt gyártásával ipar- vagy keresetszerüleg foglalkozo cégeik üzemét z országos közélelmezési hivatal elnöke a szükséghez képest korlátozhatja. A tehéntejből készült mindennemű vaj és iuró legmagasabb árát időről-időre az országos közélelmezési hivatal elnöke fogja megállapítani. A vaj és turó szállítására kötött szerződések érvénytelenek ha a szerződésben kikötött vételár a most megállapítandó maximális árat meghaladja. Az aki e rendelkezések ellen vét, hat hónapig terjedő elzárással és kétezer koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntethető. < — Kflrthy báró a tisztviselőknek nyújtandó fizetéspótlékról. Budapestről jelentik: A tisztviselők szomorú, minden más osztályánál sanyarúbb helyzete arra inditetta báró iKürihy Lajost, a Közélelmezési Hivatal elnökét, hogy teljesen eredeti és mélyreható javaslattal próbáljon könnyíteni az állami, megyei és városi tisztviselőik már nem is cifra nyomorúságán. A minap valamennyi városhoz leiratot intézett, amelyben felhívja őket arra, Ihogy a városi földekhői hasítsanak ki néhány földet ikonyhakertészet céljaira, nemcsak kizárólag a városi, hanem az állami és megyei tisztviselők számára is. A Közélelmezési Hivatal uj akciójáról báró Kűrlhy Lajos a következőket mondta: — Az eszme tulajdonképpen csak jelenlegi háborús alkalmazásában uj, mert a külföldön, (különösen Németországban már a békében is sok város tisztviselői űztek kertgazdaságot és a háborús két szűk esztendő kényszerűsége alatt ez az intézmény csak még inkább fejlődésnek indult. Én az eszmét különösen két szempontból találom megfontolásra érdemesnek. Az első szempont természetesen szigorúan materális és abból indul ki hogy a tisztviselők helyzete a háború alatt hasonlíthatatlanul komorabb és elviselhetetlenebb, mint a többi osztályoké. Ugyanis mindenik osztály "inkább el tudj a hárítani ma gáról a háborús drágaság nehézségeit, mint a tisztviselők akik a drágaság egész taihét elviselni kénytelenek. És sajnálatos módon éppen az elsőrendű szükségleti cikkek, s az élelmiszerek árai emelkedtek legnagyobbra. Épen azért javasoltam, hogy a városok és az állam együttesen nyújtsanak módot arra, hogy a tisztviselők családjai a legfontosabb kerti voteményeket maguk termeszthessék, ami jelentékenyen könnyítene súlyos helyzetükön. Igy is lehetne jellemezni ezt az akciót: fizetéspótlék nyersterményekben, A pénz vásárlóerejének csökkenése folytán, manapság ssak relatív java aü öletnek. A» általam java-