Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)
1917-01-11 / 7. szám
Szeged, 1917. január 11. imMÁG T ARORSZÁG Kapjon-e uj szerkezetet a szegedi közélelmezési hivatal (Saját tudósítónktól.) Az elmúlt hét utolsó npján egy indítvány jelent meg a szegedi lapokban, amely, ha aláírói be is adják, imnden jel szerint éles közélelmezési vitákat fog provokálni a januári közgyűlésen. Az inditvány tudvalevőleg hattagú tanácsot kontemplál a közélelmezési hivatal élére. Ez a tanács intézne teljesen önálló és független jogkörrel a hivatal ügyeit, elnöke lenne Balogh Károly tnácsos, előadóul pedig maga a tanács választaná meg a közgyűlési kiküldöttek egyikét. Az inditvány másik két inditvánnyl együtt, amelyek egyike a szervezeti szabályrendelet résziben, másika egészben való módosítását célozza, sok vita tárgya olyank örökben, amelyekben a város ügyeivel foglalkoznak. Az adóügyi tanácsnok választása mellett ezeknek az indítványoknak sorsa iránt is oly nagy érdeklődós nyilvánul meg, hogy az év első közgyűlését minden bizonnyal zsúfolt ház előtt fogja megnyitni Cicatrícis Lajos főispán. A szervezeti szabályrendelet módosításáról beadott inditványokról a legtöbb törvényihatósági bizottsági tagnak már is kialakult véleménye van. Annál többet tárgyalnak és vitatnak Szabó Qyula közélelmezési indítványáról, amelyet aláírói még nem adtak be a városhoz, igy az is lőhet, sőt valószínű is, bogy az inditvány nem azzal a tartalommal kerül a közgyűlés elé, a mellyel először látott napvilágot. Az indítványnak kétségtelenül tiszteletre méltó intenciói vannak: a közélelmezés hibáin akar enyhíteni. Azok között az okok között, a melyek a reformot szükségessé teszik, megemlítik a többi között, — nem Szabó Gyula — hogy a jegy rendszernek az elsőrendű cikkéknél való bevezetése alkalmával a közélelmezési üzem helytelenül járt el, a közönségnek azért kellett az üzletek előtt tórákon át várakozni, mert a kérdéses cikkekből csak négy-öt üzletnek adtak. Hogy ez mennyire hibás politika volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ma, amikor az üzletek tömegét foglalkoztatják ezeknek a cikkeknek árusításával, mindenki gyorsan és molesztálás nélkül jut hozzá a maga adagjához. Szó sem férhet ahhoz, hogy a közgyűlésnek a legerélyesebben kell visszaiutasi-. tani minden olyan irányzatát, amely tul akar menni azokon a korlátozásokon, amelyekkel a kereskedelmet országos rendeletek megszorították. A jegyrendszer emiitett reformjára állítólag a polgárság körélből hívták fel a hatóság figyelmét. Ez — mondják azok, akik Szabó indítványát nem helyeslik — amellett bizonyít, hogy az olyan városban, mint Szeged, ahol a polgárság minden egyes tagjának állandó és közvetlen érintkezése lehet a hatósággal, leghelyesebb a tnai helyzetben a birálat és tanácsadás jogát szabadon hagyni. Szükséges azonban, hogy a polgárság és hatóság kölcsönös ímegrtésben találkozzanak egymással, a közgyűlés tagjai pedig a közgyűlésen kivül is és külön megbizatás nélkül is valamennyien élénk figyelemmel kísérjék az eseményeket, észrevételeikkel, tanácsaikkal és véleményükkel esetről-esetre fölkeressék a hatóságot. Ez az észrevétel talán nem egészen állja meg a helyét. Annál nyomósabb érv az, hogy a közélelmezési hivatal egyre inkább admnisztrativ szervvé válik. Az elsőrendű cikkek közül ez idő szerint csak a rizs és a szappan szabad forgalom tárgya. Rizs azonban alig kapható, a szappan beszerzése különösen azóta, amióta az árát maximálták, nem ütközik nehézségbe. Annak, hogy a közélelmezési tanács előadót választ, majdnem az a szniezete van, hogy a hivatal élén álló tanácsosnak csak reprezentatív szerep jutna, mig az ügyek intézője ez az előadó lenne. A szervezetnek ez ellen a formája ellen sem lehetne kifogás, ha az előadó egész munkásságát ennek a munkakörnek szentelhetné. Köztudomásu, hogy a közélelmezési hivatal személyzete egyre nagyobb, ma ez az intézmény nyolc, a köze! jövőben már 10—12 helyiséget foglal le. Ilyen hatalmas munkát nem irányíthatnak olyan urak, akik erre a szerepre tiszteletbeli megbizás cimén válllkoztak. Ez a munka napi egy-két óra alatt nem intézhető el, ennek a munkakörnek neki kell feküdni, kitűnően meg kell azt tanulni. A közélelmezést csak azok irányithatják, akik ezen kivül semmi mással nem foglalkoznak, akik egész munkaerejűiket ennek a hivatalnak szentelik. A közgyűlés tagjainak egy harmadik csoportja viszont azon a vleményen van, hogy alaposan meg kellene vizsgálni, mit és hogyan végzett eddig a közélelmezési hivatal, kellő kritikával kellene kísérni az eddigi munkásságot és a tapasztaltokból a tanulságokat levonni. Igy talán el lehetne kerülni olyan hibákat, melyek a közelmúltban is előfordultak. Ezek a közélelmezési tanácsot csak mint tanácsadó, esetleg ellenőrző szervét fogadnák el. Megemlítjük itt, hogy a közélelmezési hivatal azót, amióta Balogh Károly vezeti, több mint 10 millió koronát forgalmazott körülbelül 160.000 korona haszon mellett. Ebből az összegből 50.000 koronát fordítottak a régi rezsim deficitjének fedezésére és 50.000 koronát a téli népkonyhák fenntartására. •••••••••••••BamHHHBnaHHnuaa*HimHsaBaaaasi Trepov megbukott. PÉTERVÁR, január 10. A Pétervári Távirati Ügynökség jelenti: Trepov miniszterelnököt és Igiiaílev közlekedési minisztert nyugatomba helyezték. Gaiicin herceg szenátort, a birodalmi tanács tagját miniszterelnökké nevezték kl. Kulcsirsky szenátort kultuszminiszterré, Neralovot a külügyminiszter segédjévé és a birodalmi tanács tagjává nevezték ki. (M. T. I.) Megkezdték Jassg kiürítését. Stockholm, január 10. A Ruszkoje Szlovó jelenti: Az oroszok Jassy kiürítését már megkezdték és az állami hivatalokat a városból rövidesen elviszik. POLITIKAI HÍREK. Bécsből jelentik félhivatalosan: Gróf Tisza István miniszterelnök ma délelőtt először Teleszkyvel, majd Ghillány Imre földmi ve lési miniszterrel tanácskozott, azután tiz órakor a külügyminiszeriumba ment, a hol gróf Czernin Ottokár külügyminiszter elnöklésével közös mínisztertnács volt, a melyen főleg élelmezési kérdésekkel és közös folyó ügyékkel foglalkoztak. Az értekezleten magyar részről Tisza, Teleszky és Ghillány miniszterek vettek részt, később a tanácskozásba bevonták báró Kürtihy Lajost és Höfer Antal osztrák közélelmezési minisztert. A tanácskozás rövid megszakítással este félhétig tartott. Tisza, a szakminiszteriek és Kürtihy báró vendégei voltak az értekezlet után báró Rosner Ervinnek és éjjel hazautaztak. Bécsből jelentik: A király szerdán délelőtta a főparancsnokságról a Hoifburgba érkezett, ahol kihallgatáson fogadta ClaimMartinic osztrák miniszterelnököt, Weiskirdhner polgármestert és más személyiségéket, azután Schönbrunnba hajtatott. Budapestről • jelentik: A képviselőház csütörtöki ülésén, Szász Károly alelnök kijelentése szerint, a miniszterelnök beterjeszti a trónváltozással kapcsolatos törvény javaslatokat ós pedig: a király trónralépéséről, a hitlevélről, ennek becikkelyezéséről és a koronázási ajándékról szóló törvényjavaslatokat, valamint Ferenc József emlékének megörökiitésiéről szóló javaslatot. Az összes benyújtott jelentéseket kiadják az igazságügyi bizottságnak. Szász Károly kijelentette, hogy még egy formális ülés lesz, amelyen az előadó beterjeszti javaslatait, azután meg fog kezdődni a rendes ülésszak. A csütörtöki ülés után rövidebb szünet fog következni. A spanyol kormány helyén marad. Madrid, január 10. Gróf Ramanones közölte, hogy az egész kormány hivatalban marad. A király újból teljes bizalmát fejezte ki iránta, (M. T. I.) t iMadrld, január 10. (Havas.) A mai minisztertanácson Romanonez a királyhoz ment. és kérte őt, kérje ki Dato volt miniszterelnök és a cortez tanácsát a miniszterválság legjobb megoldásának módja felől. A kormány kommünikét adott ki, a melyben megállapítja, hogy a miniszterválság a cortez elnapolásával egyidejűleg parlamenti niéhézségek következtében támadt, de a nemzetközi események, főleg Wilson jegyzéke következtében nem közöltetett a nyilvánossággal. Romanonez kijelentette, hogy a helyzet még a mai nap folyamán tisztázódni fog. A szenátus és a kamara elnökei közölték, hogy a királynak a Romanonez-kabinet megtartását tanácsolta. Maura is ugyanezt a tanácsot adta a királynak.