Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-10 / 6. szám

Szeged, 1917. január ló. feéUÍ Aé* AjKOME A § 5 Szegény mágnások. — Egy polgári klubból. — — Nna, a mágnásuk megint megmutatták, hogy az ember csak a bárónál kezdődik. A régi bárónál . . . — Móri van ugy elkeseredve? — Azért, mert elsősorban sem ön, sem senki nem háborodott föl, hogy itt ugy leliet bánni a polgársággal, — a munkásosztályról nem is szólva — mintha cselédje lenne az arisztokráciának, azért, hogy a koronázás külső képe újra visszadobott bennünket a középkorba, amikor még hűbérurak és jobbágyok ... = Csak ne olyan mérgesen, kedves barátom. A koronázás ceremóniáját régen állapitottók meg. Akkor még rendi országgyűlés volt, akikor még csak nagy álmodók ködös fantáziájában húzódott meg az egyenlőség gondolata, a polgárság szervezetlen és jogtalan volt, a nemesség szavalt ós gyönyörűen felzsinórozta a törvényhozást. A diszmagyai okitól azután még évtizedekig nem lehetett látni á hétköznapi, munkás magyarságot, az •igazi államifenntartó elemet . . . — Hiszen én is ezt mondom. (Mórt nem hívták meg Ihát a koronázásra a polgárságot és a népeit is? Nem a tribünöket értem, ahova pénzért mindenki eljuthatott — ez a részlet talán a leginkább' fölháboritó, mert méltatlan statiszta-szerepre kényszeritette a tudomány, a művészet, az ipar, a kereskedelem 'képviselőit. Hanem adtak volna valóságos funkciót a polgárságnak. Hát nincs elég kiváló polgáremberünk? .i— Vian, hogyne volna. De értse meg, a koronázás szertartás törvénybe iktatott valami, azon nem lelhet maról-ihotnapra változtatni. Es az angolnak ép ugy megvan a maga szent hagyományként őrzött sokfél© alkotmányos ceremóniája, mint nekünk. Ettől ugyan nem fog elpusztulni. Mi sem pusztulunk 'bele, ha királyaink koronázásán a legmagasabb arisztokrácia szerepel csupán, Én nem érzés szivfájiualmakat, rám nézve tökeletesen anrnciegy, vájjon gróf Senkhy Tamás avagy egy szerűen ilSemki Tamás viszi-e az ország valamelyik klenódi urnát a díszmenet ben és egyáltalán nem fortyanok fel, ha a hercegek, a grófok, a hercegnék, a grófnék neveit olvasom. Szegényék, úgyis olyan ritkán jutnak szóhoz. Hrgyje xueg, egészen jogos ezeknek az uraknak es hölgyeknek az a panasza, hogy seholsem kapnak szerepet. Nézzen csak szeb •az ipari, a kereskedelmi, a földművelési munka széles terein, a tudományokban, a mű vészetekben, a társadalmi tevékenységben: — hol találja vájjon ezeket a kiválóságokat? Sehol vagy alig valahol. És mát gondol, miért? Mert az a türelmetlen polgárság mindenüu uét kiszorítja őket. Kezébe veszi az ember az orvosok, az ügyvédek, a mérnökök, a ta nárok, az irók, az iparosok névjegyzékét, — hol talál Iköztük arisztokratát? Kezébe veszi «z ember a tanárnők, orvosnők, tanítónők, bábaasszonyok névsorát, — hol vannak a grófnők? No látja! . . .' A kíméletlen ós durva polgári elem vad hajszája elől menekülnek ezek a finom lelkek az udvari élet hüv ősségébe, a koronázási disz menetiben való konlkurrenciamentes részvételbe, ami állásnak és foglalkozásnak szép ugyan, ide — istenem — csak két órahosszat tart ós például 1-857 óta most jutottak hozzá, először. Hát. ne ásikálódjók szegény mágnásaink ellen, ne törjön az existencdájukca, mert ez nem szép és ne akarja kivenni szájukból az utolsó 'keserves falatot. Hadd éljenek ők is szegények! Molnár Jenő. HÍREK 0000 ügy jött el rozzank csendben és szerényen, hogy észre sem vettük. Csak a (föld öltözött ünnepi .fehérre jöttére és a fák öltötték ífel ezüst szövésű zúzmara-ruhájukat a szegedi korzón; Káinéval herceg, a farsangok vidám és örökifjú uralkodója az idén is szomorú szürkeségbe olvadón suhant be közénk. Mondják, ihogy arca, amelyet öröm és egészség duzzasztott pirosra, mintha megfonnyadt volna a barma dik évben és a szemei, amelyek csak a vidám és groteszk dolgokat látták és pajkos fényben égtek, most merengő mtelankóliával mély adnék bele a semmiségbe. Megváltozott ő is, akit elképzelni sem tudtunk máskép, mint az italos mámorok bolond hejehujáában és a lelkünkben velünk' sir a vidám Karnevál, olyan öreges fásultsággal, ahogyan mi tesszük. Karnevál... mintha messzi mese, mintha régen álmodott 'boldog álom lenne minden irilék, amelyek hozzáfűznek. Farsang: ilyenkor zen© zengett a termekben és káprázó fényben asszonyok kacagtak; ilyenkor szere lem és öröm és boldogság nyúl ott a szivekben ós virágok hulltak plasztronos gavallérok kezéből. Karnevál herceg jókedve virrasztásra csábította a szemünket és hajnalokig muzsikálta a cigány a bánatunkat szivünkből. Vidámság, öröm, boldogság: milyen messzi vannak! A zúzmarás téli estéken most könny hull a szemünkből és sírással virrasztunk. És ki nem apad .a fájdalom vize már három év óta; a harmadik farsangon is dermedő lélekkel lobogtatjuk Karnevál elé a gyász sötét szövétnekét: — Ide ne jöjj! FiéMink tőle; ugy érezzük, szentségtörés lenne hangos nevetésre nyitni a szánkat. Félünk tőle; most nincs a vigalomra ok, de gyászoló szívvel csak folyatjuk a könnyeinket; a szivünk már nem is fáj a sós víz özönében, belefásult a fájdalomba. Félünk tőle; most száraz kenyérért folytatunk keserű harcot, borra, nótára, mámorra nem telük, ha a könny nem kötne is. Karnevál . . . maradj csak szürke, szomorú ember, amilyenek mink vagyunk. Karnevál ... az esti korzó azért szép, elég, ha ott találkozunk. És kétkedő reménnyel sóhajtunk feléd: — Jövőre , . . talán! Sipos Jván. - Időjárás. Nyugat felöl némi höemelkedés várható, elvélve csapadékkal. SÜRGÖNYPROGNÓZIS: Nyugaton enyhébb, elvétve csapadék. — Kihallgatások a királynál a főparancsnokság székhelyén. Bécsből jelentik: 4 király ma a hadseregfőparanosnoikság székihelyére utazott és ott a következő személyiségeket fogadta külön kihallgatáson: Boris bolgár trónörököst, Károly István és Károly Albrecht főhercegeket, gróf Czernin Ottokár •külügyminisztert, a német katonai meghatalmazottat, Kuck táborszernagy, luhlini katonai főkormányzót, Krobatin hadügyminisztert és gróf Tarnovszky Ádámot, a monarchia washingtoni nagykövetét. — Gróf Tisza István tanácskozásai Bécsben. Bécsből táviratozzák a Budapesti Tudósitónalk: Gróf Tisza István miniszterelnök kedden délelőtt folytatta bécsi tanácskozásait, A miniszterelnök gróf Czernin közös külügyminiszterrel is tanácskozni fog. Gróf Tisza miniszterelnök szerdán délután tér visszte Budapestre. — Tegnap a miniszerelnököt r. királyi kihallgatás után Mária Terézia, főhercegasszony fogadta, akinek átadta a magyar kormány újévi üdvözletét. Dél után a miniszterelnök hosszasan .tanácskozott báró Burián István 'közös pénzügyiminiszterrel, kedden délelőtt pedig féltizenegy óráig nem is hagyta el a Magyar-palotát, mert kormányzati teendőkkel volt elfoglalva, — Czernin hazaérkezeit. Becsódü táviratozzák a Budapesti Tudósitó-nak: Grói Czernin Ottokár közös külügyminiszter k-edu reggel az északnyugati pályaudvaron a tescheni gyorsvonattal Bécsbe érkezett. Vele jött kabinetfőnöke, gróf lloyos követségi tanácsos is. , ^ — A főispán Szegeden. Dr. Cicatrícis Lajos, Szeged főispánja kedden délbe© 1 órakor Szegedre érkezett. A főispán délután 5 órakor már tovább is utazott Szegedről BudaI>eStre- ' ilClLU,^ — A januári közgyűlés. Szeged törvényhatósági .bizottsága dr. Cicatrícis Lajos főispán elnök lésével e hó 17-én tartja meg januári rendes közgyűlését. A közgyűlés legfontosabb és leginkább érdekes tárgya minden valószínűség szerint az adóügyi tanácsosi állás betöltés© lesz. A pályázókat jelölő bizottság ezt megelőzőleg, 16-án tartja meg ülését, ugyancsak a főispán elnöklésével, — Kitüntetések. Hannseni Deschán Benő, és Demeter Lajos egy gyalogkadoszály parancsnokságnál beoszott, a 3. honvéd huszárezrednél létszánifelett vezetett vezérkari századosoknak, Polgár Sándor, e.gy csendőr záróvonalnál beosztott 3. honvéd huszárezre dbeli századosnak az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk és kitűnő szolgálataik elismeréséül a legfelső dicsérő elismerés újólagtudtul adatott. , — A közigazgatási bizottság ülése. Szeged közigazgatási bizottsága január 15-ón délután 4 órakor tartja meg rendes havi ülését dr. Cicatrícis Lajos főispán elnöklésével. — Az amnesztia-rendelet. A hivatalos lap január 1-én megjelent rendkivüli kiadása közölte a (király elhatározását, hogy a koronázás alkalmából amnesztiát akar gyakorolni. A hivatalos lap keddi száma közli ezt az amnesztia-rendeletet. A rendelet szerint általános kegyelemben részesülnek azok, akik három hetet meg nem haladó szabadság vegyítésre vagy kétszáz koronát meg nem haladó pénzbüntetésre 1917 január l-ig jogerősen elítéltettek. Általános kegyelemben részesülnek továbbá a hadba vonultak felesége vagy özvegyei, hat hetet meg nem haladó szabadságvesztés-büntetés vagy négyszáz koronánál nem nagyobb pénzbüntetés esetén. Nem részesülnek általános kegyelemben az árdrágit óvisszaólés vagy uzsora miiatt elitéltek, továbbá akiket már előzőleg szabadságvesztésre jogerősen elitéltek. Egyénenkénti kegyelemben részesülhetnek azok, akilk általános kegyelemben nem részesülnek, de tekintettet életmódjukra, egyéni viszonyaikra, a bűncselekmény elkövetésének módjára ós indító okaira, kegyelemre méltóknak látszanak. Különösen azok, akiket a háború családi vagy