Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-09 / 5. szám

SzPged, 1917. január 9. DÉLMAGYARORSZÁG jfingol kalózkodás otlaqdiában. — A Délmagyarország tudósítójától. — Irta: Vécsei J/íiklós, I. Hága, december 24. Aki közelről látja, hogy az angolok milyen otthonosan, milyen prepotenciával járkálnak Hollandiában, annak el kell bámulnia. Ez hát az az Anglia, amely a dijak elengedésével , a „kis népek védelmezője" ci~ met adományozta magának? Lényegileg ugy fest a dolog Hollandiában, mintha az angolok fegyver nélkül meghódították volna az országot. Mindenütt ott vannak, minden ügybe a legbrutálisabban beavatkoznak, mindenbe beleütik az orrukat, monopolizálják Hollandia iparát, kereskedelmét, ők mérik ki a holland polgár ételporcióját, ők határozzák meg, kinek és mit szabad szállítani, ők osztogathatnak kegyet és ők büntethetnek. Hollandia a legtökéletesebb kényszerhelyzetben van. Választania kell akközötí: eltiiri-e az angol brutalitást vagy fegyvert fog a szigetország ellen. Bölcs és mérsékelt államférfiak ugy találják, hogy Hollandiának az előbbit kell választania. . Állandóan mennek a tiltakozó-jegyzékek Hollandiából Angliába, de a protestálás vajmi kevés eredménnyel jár. Ausztria-Magyarország amsterdami fő-konzulja-, szatmári Király Domokos, aki egészen közelről figyeli a háború kitörése óta Hollandia és Angliá izgalmas összecsapásait, rendkiviil jérdekes, megdöbbentő részleteket mondott el nekem Anglia népjogellenes magatartásáról. Emiatt Hollandiában igen nagy az elkeseredés Anglia ellen. A hollandi ipar hihetetlen pangása, a kereskedelem pusztulása, és az egyre emelkedő drágaság miatt mindjobban fokozódik és erősödik a harag Angliával szemközt. Es mégis meg kell állapítani a hihetetlen tényt: Hollandiában sokkal több barátja van Angliának, mint •Németországnak. A szimpátia egyébként egészen váltakozó. Franeiországoí feltétlenül szeretik Hollandiában, -a rokon belga néppel együtt éreznek, Anglia tengeri uralmát félve tisztelik, Németországgal nem szimpatizálnak, mig Ausztriáról 'és Magyarországról mindenütt barátságos hangon beszélnek. A városok hangulata is nagyon különböző. A főváros, Amsterdam, 'feltétlenül ententebarát. Itt a „Telegraaf" cimü, igen elterjedt lap hirdet gyűlöletet és harcot a ' központi hatalmak ellen. Viszont Rotterdam; amelynek igen nagy és régi kereskedelmi összeköttetései vannak Németországgal, inkább a németekkel szimpatizál. Hága, az uralkodóház és a kormány székihelye, a legteljesebb mértékben semleges. Hága legelterjedtebb orgamuma, a Nieuwe Conrant, egyaránt szivesen közli a központi hatalmak és az entente győzelmi ihireit is. A parlament többségének rokon érzése ugy látszik a központi hatalmak elé 'hajlik. Az angolok hihetetlen ügyességgel fúrják be magukat minden holland érdekeltségbe. A pénzt nem kímélik. A fontosabb helyeken mindenütt ott ül egy-egy angol bizalmiférfiu, egy-egy angol kém, vagy egy angol tőkés. -A legfontosabb szerve az angol kémhálózatnak a Hágában székelő Nederlandsche Overzee Trust, amely egész bátran a Németországot Kiéheztető Társaság nevét viselhetné, mert ez a célja; a programmja. Különösen feltűnik Hágában, 'hogy mind a két hatalmi csoport , érdekében mekkora propaganda folyik. Az egyik szállodáiban a portás csakis angolul szólítja meg a vendégeket, ,a másikban kizárólag németül, az egyik színházban a párisi színtársulat vetidékszerepel, a másikban berlini, látunk hölgyeket, -aki'kj bécsi divat szerint öltözködnek, viszont mások csakis a párisi divatot tartják irányaidónak. Az egyik könyvkereskedő németgyalázó angol és francia könyveket árul, müveket, amelyben gúnyolják Vilmos császárt, Betlhmann-Hollweget és Hindenburgot, a másik olyan munkát árusit, amelyek >a német hadvezetést dicsérik. Az egyik mozi német hadifilmeket mutat, a másik angol és francia felvételeket. Az angolok mindenféle agitáló fotográfiákkal halmozták el Hágát. Láttam egy kirakatot, ahol a következő fotográfiák vannak kiakasztva: Viktor Emánuel király az olasz fronton lefényképezi vendégeit, Barres francia nagykövetet és Briand miniszterelnököt. Az apró fejedelem, ugy látszik, jobban érf a fotografáláslhoz, mint a hadvezetéshez. Egy másik felvétel bemutatja, 'hogy milyen nagyszerű bátor ember az a Poincaré, elment Verdun alá és végigsétált egy lövészárokban. Az elnök ur, ez alkalommal direkt hadidresszbe öltözködött. Egy további kép a római Farnese palota erkélyén mutatja Briandot, amint épen szónokol Róma népének. Jönnek a hatásra szánt képek: A Zeppelin bombázástói elpusztult párisi földalatti villamos, fotográfiái felvétel a bombázás következtében meghalt asszonyokról és gyermekekről. lAztán képek jönnek az angol és francia hősiességről. — Vagy huszonötféle felvétel beszél arról, hogy milyen bátran foglalták el a franciák Vilmos császár tulajdonában levő Achilleont Korfu szigetén. Anglia a ihábora kitörésekor kicsinyelte a központi hatalmak katonai erejét, azt képzelte, hogy páholyból nézheti végig a borzalmas összecsapást és eleget tesz szövetségeseivel szemközt, ha elzárja a tengereket. 1914. augusztus elején tört ki a háború és Anglia bizalmiféríiai 1915. augusztus 12-én már Hágában voltak, hogy a hollandok bevonásával megalakítsanak egy trösztöt. A társaság, amely sok millió sterlinget hozott be Angliából, szerényen azzal okolta meg akcióját, hogy a hollandiai behozatalt és kivitelt akarja szabályozni. Az uj cégnek Nederlandsehe Overzee Trust lett a neve. A mikor megalakulj!, csak kevesen., tudták, hogy ez a tröszt a legcsunyább feladatokra vállalkozott, titkos programmja a- leggyalázatosabb pontokkal van tele és hogy Anglia kormánya ennek a trösztnek a segitsé_ 5 gével akarja kiéheztetni a hetvenmilliós Németországot. A megfojtási akció a legtökéletesebben ki volt dolgozva, a rablómunkát a legeini'kusabb tengeri kalózok nem hajtották volna kegyetlenebbül végre s igazán nem Anglián múlt, hogy a népjogellenes merénylet nem sikerült. Németországot a blokáddal nem lelhetett kiéheztetni, de súlyos csapásokat mértek az angolok a holland kereskedelmi hajózásra .A N. O. T., ez a tröszt megrövidített eime, eleinte keztyüs kézzel dolgozott, ugy tett, mintha eszeágában se volna megzavarni a holland kereskedelem, ipar és hajózás szabadságát. Érdeklődött a kereskedők üzleti ügyei iránt, tapogatódzott, kérdezősködött, de udvarias volt s mint vendég különösebb módon nem zavarta meg házigazdáját. Később már fesztelenebb kezdett lenni. Nem elégedett meg azzal, hogy információt kért egyes cégekről, ő maga kopogtatott a boltajtókon, szigorúan vallatóra fogta a cégtulajdonost, az egyiktől megkérdezték az angolok, hová szállít árut, kikkel van összeköttetésbe, -miért kell neki olyan sok portéka. A másiknak a könyveit és a levelezéseit kérték. Átvizsgálták, az üzlethelyiségeket, a gyárakat, a pincéket, a dokkokat, mindenkii gyanúsnak találtak, mindenkit azzal vádoltak, hogy anyagot csempész Németországba. Keresztül-kasul járták az országot és főleg az olyan cégek után nyomoztak, amelyek német, osztrák, vagy magyar kereskedőkkel voltak összekiöttetésr ben. Ezeknek a firmája fekete könyvbe ikerült. Azoknak a neve, akikről a -besúgók ugy referáltak, hogy esetleg árukat csempésznek át a határon, a gyanúsak listájára került. Néhány ;héí múlva észrvették Hollandiába, hogy az ország egész hajózási forgalma megbénult. Kiderült, hogy az angol blokádot a N. O. T. hipnotizálja, Anglia a trösztökre ruházta át mindazokat a jogokat, amelyeket olyan népjogellenes módon ragadott magához. A tröszt azoknak a holland és más cégeknek, amelyeik a fekete könyvbe voltak jegyezve, nem engedélyezte az áruk bevitelét. Ha ezek részére hajórakomány érkezett, az áryt vagy visszaküldték a behajózás helyére, vagy elkobozták. És ez ellen ninics apelláta. Iák TllllÍN férfi és sí-ói divatcikkek legnag? -sbb raktára. —» Legmegbízhatóbb cég s; Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonlcs-M. 6- SzéehengMét ''á Telefon T„(,„rtn R«r