Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-09 / 5. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1917 január 9. Felelet az antantnak. ^ Az antant-hatalmak tanácskoznak Rómáiban, a központi hatalmak cselekszenek Romániáiban. Tegnapelőtt Braiia, ma 'Foksani! Ez Vilmos császár és Károly király felelete az antant elutasító válaszára. Amiről az antant már másfél esztendeje ábrándozik, de aminek a megvalósítására képtelen, az egységes hadvezetés, az nálunk, a központi hatalmaknál és szövetségeseiknél mindlen előzetes és utólagos emóció nélkül elvileg a 'háború kezdete, gyakorlatilag pedig eredményekben gazdag hónapok óta van meg. És az antantnál ez az egységes hadvezetés sohase is lesz meg, akármennyit tanácskozzanak is róla. Mert az egységes hadvezetés csak ugy ér valamit, iha annak az egységnek a központja egy Hindenburg, akinek olyan vezérei vannak, mint Mackensen, Falkenhayn, Kövess, Arz, olyan vezérkari főnöke mint Ludendorff és olyan katonái mint a németek, mayarok, bosnyákok, bolgárok és törökök. És kell hozzá még soksok egyéb, ami nálunk megvan, de nincs ineg, mert nem is lehet meg, az antantnál. Hogy egyebekről ne beszéljünk, éhből a sok mindenféléből mint legfonosabbat csak a központi hatalmak és szövetségeseik Ihadi céljainak az egységességét, az érdekeiknek azonosságát emeljük ki. Hasztalan tehát minden tanácskozás a római boszorkánykonyhán, az antant bokrosán divergáló érdekellentéteibe semmiféle mesterkedéssel és diplomáciai miivészkedéssel nem hozható egység és ez lehetetlenné teszi a hadvezetés egységességét is. Amiről most Rómában tanácskoznak, nem uj ötlete az antantnak, hanem régi kisértete és kísérlete. Ha megvalósítható lenne, miután annak szükségességéről valamennyi antanthatalom már r'g meg van győződve, bizonyára már régps-régen meg is csinálták volna. Csakhogy az antant rendesen ugy járt, hogy amikor szentül meg volt róla győződve, hogy végre megtalálta „a győzelem titkának" a kulcsát, mindannyiszor kisül:, hogy hamis kulcs akadt a kezébe és a végleges győzelemhez vezető ut sehogysem akar rnegnyilni előtte. Már az 1916. év tavaszán valósággal dobszóval hirdették frontjnk egységességét, ami csak egységes hadvezetés mellett képzelhető el s most ime, majdnem egy év multán .'kitűnik, hogy aminek a megvalósultát oly fennen hirdették, arról még mindig csak — tanácskoznak. Tegyük fel, — ami az eddigi tapasztalatok után csaknem kizártnak látszik, — hogy csakugyan egy kézbe kerül az antant egész hadvezetése, kié legyen az a kemény kéz, amely egy Hindenburg gigászi terveit összezúzza. Joffre? Haigh? Cadorna? Brusszilov? Vaijijon hihető-e, hogy akik aránylag kis frontokon figyelemreméltó eredményt nem tudtak elérni, hasonlíthatatlanul nagyobb, különböző yilágtájakba általunk kitolt fronton, vagy frontokon nagyobb szerencsével fognak küzdeni? Tegnapelőtt Braiia. ma Fóksani! Ez a központi hatalmak felelete egyrészt az antant válaszára a mi békeajánilatunkra, másrészt az antant római tanácskozására. Csak tanáckozzanak, amig lehet, mert majd elérkezik az az idő, amikor nem lesz alkalmuk a tanácskz-ásra, mert mi — diktálni fogunk. Most hihetetlen gőggel visszautasították odakínált békejobbunkaí, a mi seregeink pedig .feltartóztathatatlanul folytatják diadalutjukat ott, ahol a mi valóban egységes hadvezetésünk azt a legjobbnak és addig a pontig, amelyig a legcélszerűbbnek látja. Csak kapacitálják ők egymást Rómában, azalatt Falkenhayn és Mackensen, Kövess és Arz elintézik Romániát. Ez az egyetlen méltó felelet az antant ostoba válaszára. Nem kellett a béke?! Nekünk ugy is jó. Mi a durva válaszra nem szóval, hanem karddal és tette! adunk viszonválaszt. Anglia a béketárgyalások megkezdése előtt a megszállott területek kiürítését követeli. London, január 8. (Reuter-jelentés.) Parmes munkapárti miniszter legutóbb Souworkban a következő beszédet mondotta: — Mindnyájan kívánjuk a békét, de legjobb utja az, hogy a békét száműzzük a lelkektől mindaddig, amig azokat a célokat el nem érjük, amelyek a békét biztosíthatják. A német békejavaslat nem volt igazi békeajánlat, mert még mindig a hóditó hangján és a gyilkos hangulatában beszélt. A békefeltételek dolgában nem akarunk vadállatokkal tárgyalásokba bocsájtkozni. Wilson biztos lehet abban, hogy mi nem azért viselünk háborút, hogy Németországot szétzuzzuk, hanem csupán azért, hogy katonai hatalmát leromboljuk. Mielőtt tárgyalásokba bocsájtkoznánk Németországgal, Belgiumot és a többi kis népeknek az általa megszállott területeit ki kell ürítenie. Németországnak bele kell egyeznie abba, hogy az elkövetett igazságtalanságot helyrehozza és olyan 'békeszerződést irjon alá, amely az egész világ nemzetközi, erkölcsi erejére támaszkodik. Eles támadás a román kormány ellen. Stockholm, január 8. A román parlament üléseit Jassiban a nemzeti szinház nézőterén tartják. A képviselők igen nagy számmal gyűltek össze. Elnökké újból megválasztották Ferekidét, alelnökké Marsescu jassii polgármestert, a szenátus elnöke pedig Porumbaru volt külügyiminiszer lett. Az első ülésről azt jelenti egy jassii távirat, hogy mindenekelőtt azokat a törvényjavaslatokat tűzték napirendre, amelyeik a háborús pénzügyi állapot orvoslását célozzák, igy első sorban egy javaslatot, amelyben a kormány felhatalmazást kér uj papirpénz kibocsátására, továbbá 300 millió leire rugó uj hadikölcsön felvételére. Van a törvényjavaslatok közt egy, amelyben a kormány a törvényhozás jóváhagyását kéri az előbb kibocsátott 400 millió lei hadikölcsönhöz. A kormánynak az a jelentése, hogy nemzeti minisztériumot kiván alakitani, a melyben minden párt képviselője helyet foglaljon mint táreanlélküli miniszter, éles vitát idézett elő. Az első szónok, Jorga. tanár, keményen kikelt az előbbi kormány ellen, amely szerinte igy akar a felelősség alól kibújni, holott joggal illeti a vád, hogy hallatlah szenvedéseket hozott Romániára. Gúnyosan jegyezte meg, hogy ha az előbbi és a mostani kormány is az ellenzékre akarja áthárítana a felelősségeit, jó volna Marghilemant is bevenni a kormány tagjai közé, igy aztán el lehetne hitetni a román néppel, hogy az ellenzék is támogatja a jelenlegi kormányt. Bratianu mi|nfezjtere!lnöik nyomban válaszolt. Azzal kezdte, hogy a kormány mindenért vállalja a felelősséget, mert bizonyos benne, hogy minden igaz román hazafi támogatja őt. A nemzeti korrnáyra azért van szükség, hogy bizonyságot tegyen az egész világ előtt a román nép rendithetetlen egységéről, ami pedig >Marghilomant illeti, őt is megkínálta miniszterséggel, de sajnos, nem fogadta el. Stockholm, január 8. A román parlamentet az ellenzék heves magatartása miatt újból feloszlatják. A leutóbbi vereségek alkalmával Lloyd Geoge, Bratianu miniszterelnökhöz táviratot küldött, amelyben biztatja, hogy az antant nem hagyja cserben Romániát. Czernin fontos tanácskozásokban vett részt. Berlin, január 8. A Lokalonzeiger jelenti: GrtőfS Czernin' Ottokár osztrák-magyar külügyminiszter Drezdán át visszautazott Bécsbe. Czernin németországi utja nem pusztán udvariassági tény volt, hanem fontos tanácskozások is folytak minden aktuális ügyben. Tekintettel az általános politikai helyzetre, végleges elhatározásokat nem lehetett hozni, mert Czernin itt tartózkodásakor még nem volt ismeretes az antant válaszának hiteles szövege. A tárgyalások során szóba .iött a lengyel kérdés és beható eszmecserét folytattak a Duna alsó fn!vásári ak megnyitásával annak a lehetőségéről, hogv a német birodalom szivét a Feketetengerrel vizlut kösse össze. Drezda, január 8. Frigyes Ágost szász király kihallgatáson fogadta gróf Czernin Ottokárt, aki ezután résztvett a király által adott villásreggelin. Drezda, január 8, Frigyes TÁgost szász királv gróf Czernin Ottkár osztrák-magvar külügyminiszternek a szász királyi házirendet adományozta. A forradalom kitörésétől fél az orosz kormány. - A duma hirtelen elnapolása. — Stockholm, január 8. A duma elnapolása mint villámcsapás hatott a képviselőkre, akik idegesen gyülekeztek a folyosókon. A duma történetében ez az első eset, hogy az elnapolás ilyen hirtelen történt s hogy az elnapofási ukázt egyáltalán föl sem olvasták. A hirtelen elnapolás azért történt, mert a kormány bizonyosra vette, hogy tekintettel a legutóbbi Izgatott tárgyalásokra, a forradalmi hangulat okvetetlenül ki fog törni. Trepov állitóan ezt mondta: — Még egy dumaülés, és az országban föltartóztathatatlanul kitör a forradalom. Rodzianko, a duma elnöke közölte, bogy azért történt az elnapolás olyan hirtelen, mert attól tartottak, hogy a betiltott moszkvai gyűlés határozati javaslathoz a duma hozzájárul és az elnapolás elenére is együtt marad.