Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-05 / 3. szám

Szeged, 1917b január 5. DÉLMAGYAÍRORSZÁG jos, Fényes Annus és Várkonyi Mihály ját­szák. Mindegyik a maga helyén a legjobbat nyújtja. Csütörtökön mutatta be a Korzó­mozi Csiky Gergely örökbecsű vígjátékát zsúfolt házak mellett. A Nagymama szomba­tig marad miisoron. — Ártatlanul a cime annak a rendkívül érdekes, izgalmas bűnügyi drámának, amely pénteken és szombaton színre kerül az Urá­niában. Azonkívül a koronázási filmet is minden élőadáson bemutatják a kisérő mű­sor keretében. Tanuljunk idegen nyelveket a Városi nyelviskolában. Telefon 14—11. IMHilIHIIIHIIIIKIIIUI"""""""'""1"" SZÍNHÁZ MŰVÉSZET 0000 MŰSOR: PÉNTEKEN: Farsang. Szinmü. Páros egy­harmados. SZOMBATON d. u.: Leányvásár. ESTE: Farsang. Szinmü. Páratlan kéthar­mados. VASARNAP d. u.: Király házasodik. ESTE: A csokoládé katona. Operett. Páros háromharmados. Farsang. — Bemutató előadás. — A magyar színpadi irók sorában előkelő hely jutott Molnár Ferencnek, akinek minden premierje elé a legteljesebb érdeklődéssel éá érthető várakozással néz a közönség. Molnár Ferenc hozzászoktatta a közönséget, hogy darabjaiban mindig érdekes, sőt szokatlan történetet kapjon és hogy nocsak a drámai tárgy legyen újszerű, de különleges a Jeldogo­zása is. A jeles iró darabjainak hatásában ugy hisznek a színházak, mint némely falusi helyen a papnak és száripadi muveiVel vele jár a siker, mint pappal a szentség. Legújabb színdarabját: a Farsang-ot is nagy tetszéssel fogadtákJ és a Vígszínház, ahol először került szinre, még mindig adja és a vidéki színházak, mint valami rendkivüliséget, nagy szenzációt egyre-másra prezentálják a közönségnek. Megvalljuk, nekünk csalódást hozoítt a darab. Nem az iróban csalódtunk, noha nem a réginek mutatkozott, hanem az uj szinpádf müvében, amelyet — minek kerülgessük a valóságot — Molnár Ferenc leggyöngébb da­rabjának tartunk. A drámai mag icinyke­picinyke, nem egészséges és igy nem érlelhet kiadós cselekményt. A szűk korlátok közé ékelt történet nem egyéb, mint egy pár soros rendőri bir, ami mesterségesen van bárom fel­vonásra nyújtva és egy kis szerelmi históriá­val feleresztve. Persze itt is, mint majdnem minden darabban, a szerelem a mozgató erő, ám a rendőri hirnek való tárgy és esemény irányítja a mozgató erőt: a szerelmet is. íme a rendőri hir: Az ötvenes évek vége felé bált tartottak a pesti redutban és a bálon megjelent egy főhercegnő, aki a diadémjából elvesztette a nagy koronagyémántot. Kamilla, Oroszy Sándor felesége találta meg a drága kincset, amelynek az elvesztesése nagy bot­rányt idézett elő. És noha az elveszett korona­gyémánt miatt a bálon jelen levő hölgyeket megmotozták, Kamilla nem adta vissza a ta­lált kincset, csak már akkor, amikor a nagy vagyont érő gyémántot megszökése céljaira nem értékesíthette. Ez a kis megtévelyedós lenne a drámai mag és a mozgató erő pedig az a szerelem, anni Kamilla és az udvarlója, Kornády Miklós között szövődik egész az — elszakadásig. Előbb az udvarló, Miklós kinTó* dik, eseng Kamilla szerelme után, majd vál­tozik a kép és a helyzet és Kamilla unszolja Miklóst a szökésre. Csakhogy ekkor már Mik­lós tudja, hogy a hires gyémánt Kamilla bir­tokában van és nem akar szökni. Később azon­ban erre is hajlandó lenne; de Kamilla meg­gondolja magát (sajátságos, ez az emberpár nem tud egy akaraton lenni), a gyémántot a báli teremben elhajítja, majd a férje karjába kapaszkodik és megy vele haza, a falusi bir­tokra, csöndes életet élni, álmodni gyémánt­ról, szottnonu szerelemről,, egyszeri fellángolás­ról ... Eddig van. Egy pár epizód alak tarkítja ínég a darabot, akik a cselekményt nem irá­nyítják, sőt .a befejezését késleltetik. Nem lehet tagadni, Molnár Ferenc még ezt1 a vérszegény rendőri riportot is érdekesen tudta feltálalni. Dialógjai szaggatottan rövidek, frissek és né­hol drámai erővel vannak teli, de az egés? história, annak bogozása. nyújtása az erőlte­tettség bélyegét viseli ntfagáa. A Farsang-ban nyoma sincs Az ördög szellemességének, A farkas elmésségének, fordulatainak, a Liliom bájos és iiditő poezisának. Egy rendőri Hir csupán, a Molnár Ferenc megírásában. Érdekes, hogy a darab elején 'a szerző ugy mutatja a főalak ját, Kamillát, mint aki szép, de ostoba. Ilyennek is mutaitkozik és szinte URANIA ftagy. Tudományos Színház "irr?——' Pénteken és szombaton, január 5-én és 6-án Izgalmas bünügyi szenzáció Ártatlanul! Bünügyi dráma 3 felvonásban. Minden előadásban IV. Károly király és Zita királyné koronázása. Előadások 2 órától kezdve. Gyermekjegyek csak az el­ső előadásra érvényesek. meglep, amikor azt mondja: „imádok táncolni", de már később ugy beszél, mint egy jelentős intelligenciájú nő, szóbőséggel és olyan szavak­ban tárja elibénk a gondolatait, az érzéseit, mint egy sokat tanult, sokat olvasott, képzett asszony. És ha már a szerző egy megtévelye­dett asszonyt mutat be Kamillában, aki a talált kincscsel hajlandó lett volna megszökni, vájjon mire volt az jó, hogy a darabban arról beszélnek, hogy a magyar nemes és nemzetes asszonyokat níaljdnem pőrére vetkőztetve, mo­tozzák meg a bálon az elveszett korona gyé­mánt miatti Ez a motezási tortura nem viszi előre a cselekményt és az elbeszélése nem kép­viselheti a humort ... Az újdonság <a legteljesebb érdeklődés mellett került bem/iiitatóra, áan a közönség ér­deklődése nem talált kielégülést a premierben. Nem tudott felmelegedni, nem tudott tapsol­ni, mert nem találta meg az irónak azokat a kiválóságait, aimikkel előző darabjaiban talál* kozott. Az előadás sem szolgálta Molnár Ferenc müvét. Nem volt stílusa, lendülete, emelkedé­se, vontatott volt és szürkén egyhangú. Gö­möri Vilma, mint Kamilla szép, festői jelen­ség volt, de egy kissé élettelen. Erő és lirai bensősóg hiányzott a dikciójából, az a hevület, ami gyújtani szokott. Egy pár jelentősebb momentuma volt a szereplésének, ami azon­ban nem tartozik a hibátlanok közié. Körmendi) Kálmán indisponált'an személyesítette Miklóst. Kvalitásait nepn vitatjuk, de az megállapít­ható, hogy amorózónak nem való. Szegő En­dre; mint Oroszy a szereptudással küzdött és halvány mását se igen mutatta egy magyar urnák. Legmegfelelőbb volt Lendvay Lola a Liszka alakjában, esak kár, hogy egy kissé leányos "vonásokkal ruházta föl az alakot. Szilágyi Aladár, László Tivadar, Ihász Lajos' és Ungvári Miklós vettek még részt az elő­adásban. A szinpad beállítása szegényes volt és a közönség áldozatkészségével arányban neun álló, sem ai kornak megfelelő. Ezt azonban már megszoktuk és azon csodálkoznánk, ha nem igy volna. Egy kis lapsus is előfordult, ugyanis villannyal világították a báltermet. Villany az ötvenes évek végén! No' de kicsire nem nézünk. Taps alig hangzott és felvoná­sok' után a szereplők mindössze háromszor je­lenhettek meg a színpadon. Ez volt a közönség kritikája ... , férfi és női divatcikkek legnagyobb raktára. — a Legmegbízhatóbb cég. :: Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonics-u. 6. Telefon 854. Széehenyi-fér 17. Telefon 855.

Next

/
Thumbnails
Contents