Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-05 / 3. szám

4 DÉLM AGT ARORSK k G Szeged, 1917. január 5. napot töltöttek gyermekvédelmi intézmé­nyiünkben. (Egyesületünk az annak idején tett aján­latával egy-egy gyermek napi ellátási diját) 40 fillérben állapította meg és ezenkívül ihavi 30 korona dajkadijat kötött ki. Ezt az aján­latunkat a tekintetes központi bizottság el is fogadta azzal, bogy a havi összeg a dajka­diját nem számitva a 300 koronát meg nem haladhatja. iA ifenti .kimutatás szerint a 2998 napi ellátás után 1199 korona 20 fillér él látási dij, öt ihavi dajkadijért pedig 150 korona, össze­sen tehát- 1349 korona és 20 fillér esedékes december 15-ig. Ezen követelésünk javára a tekintetes központi bizottság utalványozása •alapján 1916 szeptember 21-én ellátási dij eimén 300 koronát, dajka dij címén pedig 30 koronát vettünk fel a bizottság pénztárából és igy ellátási dij cimén még 899 korona, dajkadij cimén pedig 120 korona, összesen tehát 1019 korona 20 fillér esedékes. Kérjük a tekintetes elnökséget, hogy ezt az összeget egyesületáink részére mielőbb, lehetőleg még e hó folyamán folyósítani szí­veskedjék. Jelentette még Hauser, liogy a fennma­radt összeg folyósítása már megtörtént, amit a bizottság tudómásul vett. eumiMIia»9aiHUNH»HMHBga»3gaiM9IUMB( Szegedi kávésok az uj zárórarendelet ellen (Saját tudósítónktól.) Az uj záróra-ren­delet, amely január 2-án lépett életbe, mély elkeseredést sziült a vidéki kávésok között, mert anyagilag sokkal érzékenyebben érinti őket, mint pesti kartársaikat. Különösen ez az, ami mélyre szítja az elkeseredést; amig ugyanis Budapesten éjjeli 12 óráig szabad nyitva tartani a vendéglőket és kávéházakat, addig a vidéken a mozikkal és színházakkal egy időiben csuknak a kávésok és vendég­lősök is, ugy, hogy a mozik, színházak és egyéb szórakozóhelyek közönsége már nem talál nyitott helyiséget, ahová egy fél órára betérhetne. Ez a helyzet szervezkedésre szó­lította a vidéki kávésokat és vendéglősöket, akik széleskörű mozgalmat indítottak, hogy a záróra idejét legalább a budapesti záróra idejére kitolják. Küldöttségileg készülnek a kormánynál és báró Kjirthy Lajosnál sérel­meik orvoslását kérni. Ez a mozgalom Miskolcról indult ki. A miskolciak körlevélben csatlakozásra szó­lították fel minden vidéki város kávés és vendéglős ipartársulatát. A körlevél1, melyet mint érdekes háborús dokumentumot itt köz­lünk, a napokban megérkezett Szegedre is: Tisztelt Kartárs Ur, a Kormány rende­lete, amellyel a kávéházi és vendéglői zár­órát 1917 január 2-től a vidéken este 11 órá­ra állapította meg, különösen a nagyobb vidéki városok hasonló üzleteit sújtja vég­zetesen. A rendeletnek egyik nagy sérelme az is, Ihogy a főváros és a vidék közt különbséget tesz a vidék kárára, minthogy a fővárosi 12 órai zárórával szemben a vidéken egy órával előbb, 11 órára szabja meg a zárórát. A kormányrendelet megváltoztatását, legfontosabb életérdekeink védelmét csupán ugy remélhetjük sikerre vinni, ha egyesü­lünk és közös erővel indítunk mozgalmat. Itt Miskolcon már a kereskedelmi és iparkamara, valamint a helyi sajtó is meg­ígérte jóindulatu, teljes támogatását. Ha egyebet nem, annyit kell elérnünk, hogy a záróra vidéken is éjjel 12 óráiban állapittassék meg. Az a tervünk, hogy küldöttséggel já­rulunk a kormány és az Országos Közélel­mezési Hivatal elnökéhez és kérjük a rende­let reánk sérelmes intézkedéseinek megvál­toztatását. Méltóztassék az ottani kartársak értesitése után velünk közölni szíves elhatá­rozásukat és hogy kit, vagy kiket neveznek meg a küldöttségbe, anjelynek utazási idejé­ről pontos értesitést küldünk. Kiváló tisztelettel a miskolci kávésok és vendéglősök ipartársulata. Az átirattal kapcsolatosan a szegedi kávésok és vendéglősök ipariársulata csütör­tökön délután a Tisza-szállóban .Juranovics Ferenc elnöklésével értekezletet tartott, ame­lyen a kávéház- és vendéglő-tulajdonosok csaknem teljes számmal megjelentek. Cserzi Mihály titkár ismertette az át­iratot, amire a -megjelentek egyhangúlag ki­mondották, hogy a szegedi vendéglősök és kávésok csatlakoznak az országos mozga­lomhoz. A küldöttségben való részvételre Gál Józsefet, Kuss Jánost. Kovács Józsefet, Schermann Kálmánt és Strasser Aladárt kérte fel az értgkezlet, amely erről és a csatlakozásról átiratban értesiti a miskolci ipartársulatot. Megállapította mlég az érte­kezlet, hogy a szegedi viszonyokat tekintve különösen káros ez a kormányrendelpt, mert a vonatok éppen 11 és 12 óra között érkez­nek meg. Ezenkívül a villanyifogyasztásra nézve nem jelentene túlságos megterihelte­tést, ha éjfélig nyitva tartanának a kávé­házak. A villanyszén beszerzése ugyanis nem ütközik nehézségekbe. Az értekezlet még a délután folyamán küldöttséget menesztett Somogyi polgár­mesterhez, akinek jóakaratú támogatását kérte. A polgármester ezt meg is igérte a kávésoknak. Elhatározta még az értekezlet, hogy ki­kéri a kereskedelmi és iparkamara, valamint a sajtó jóakaratú támogatását is a zárórá­nak 12 órára való kitolása érdekében. 3aaeBBBBBaBBaBBaaaBBBBBBaBaBaBaaaBBBaBBBBaaBBaaBBBB A görög válság. Lugano, január 4. Athéniből táviratozzák i Corriere della Sm/-nak: Tegnap este Athénben nagy tüntetés volt, amelyben na­gyobb tömegek tiltakoztak az antant leg­utóbbi jegyzéke ellen. E jegyzékről külön­ben állandó tárgyalások vannak a katonai és politikai hatóságok, valamint a király között. Az angol és francia követen kívül most már az orosz, román és szerb követ és követségi attasé is Pireuszban hajóra szállott. Lugaho, január 4. A görög sajtó az an­tant jegyzékéről irva kijelenti, hogy Görög­ország nem tehet többé engedményeket és hangsúlyozza, hogy a jegyzék, bár igyek­szik az ellenkezőjét feltüntetni, mégis azt bizonyítja be, hogy a négyesszövetség ellen­séges érzülettel van Görögországgal szem­ben. Bosd'ari, a négyesszövetség athéni kö­vetei közül azj egyetlen, aki még mindig Athénban tartózkodik, most Pireuszban tar­tózkodó kartársai névében is, jegyzéket nyújtott át a görög-kormánynak és felkérte a görög miniszterelnököt, hogy a jegyzéket sürgősen vegye át. Lugano, január 4. Görögország még nem felelt a négyesszövetség jegyzékére. A Matin szeriint a görög csapatoknak és az ágyuknak Peloponezoszfoa való elszállítása olyan kicsiny mértékben és olyan kétszinii módon történik, Ihogy a négyesszövetség nem lehet egészén nyugodt csapatainak biz­tossága felől. Franciaország és Anglia, a melynek Szalonikiban rendes diplomáciai képviselete van, nyíltan megmutatja, hogy Venizeloszt támogatni akarja. — A Stampa nyomatékosan kiemeli egyik jelentésében, hogy Olaszország most Görögországgal szemben a védőhatalom szerepét játssza és Venizelosszal szemben való tartózkodásával megnyerte az athéni kormány és Konstantin király rendkívüli bizalmát. Ol'asz jelentések szerint a görög élelmiszerpiacon máris na­gyon kinosan érzik a blokád hatását. Franciaország követe a szalonikii görög kormánynál Páris, január 4. A Havas-ügynökség je­lenti: A Matin értesülése szerint a francia kormány elhatározta, hogy a szalonikii ide­iglenes kormányhoz francia diplomáciai kép­viselőt nevez ki. A szalonikii kormány a ma­ga részéről Parisban akkreditál diplomáciai képvselőt. Minden külön értesítés helyett. Alulírottak mélyen lesújtva jelentik, hogy szeretett felejthe­tetlen édesanyjuk, anyósuk, illetve nagy-, déd- és ükanyjuk Özv. Czinner Mátyásné f. hó 4-én reggel 8 órakor áldásos és önfeláldozó életének 87. évében hosszú és fájdalmas szenvedés után elhunyt. Szeretett halottunkat f. hó 5-én délután Va 3 órakor kisér­jük a szegedi izr. temető czinterméből utolsó útjára. Szeged 1917. január hó 4-én. Czinner Emma, özv. Steiner Mórné Czinner Regina, özv. Czlklay Jánosné Czinner Paulin, özv. Vadász Adolfné Csányl Sándor gyermekei. özv. Csányi iánosné szül. Welsz Karolin, Csányl Sándorné szül. Czukor Mariska menyei. Ifj. Deutsch Jakab testvéröccse. Özv. Deutsch Mátyásné sógornője.

Next

/
Thumbnails
Contents