Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-26 / 20. szám

D&LMAG Y AÍRORSZÁG a képviselőházban. U^fftájM- 26Viharos jelenetek (Budapestről telefonálja tudósitónk.) A képviselőház csütörtöki ülésén régen látott viharos jeleneik játsódtak le. Az ülés megnyitása után Szterényi József, Nagy Ferenc, Madarassy Beck Gyula, tíarta Ödön és Simányi Semadam Sándor napirend előtti felszólalásokban öszeférhetetlenségi bejelentést tettek önmaguk ellen, amelyeket az elnök az összeférbetetenségi állandó bizottság elé utalt. Az összeférhetetlenségi bejeentések a Ház szerdai ülésén felolvasott kijárási ügyek kel kapcsolatosak. A viiharok a kivételes hatalom igénybevételéről szóló törvényjavasat tárgyalásánál, Vázsonyi Vilmos beszéde nyomán törtek ki és az ülés be' vesztéséig ugyszlván minden öt percben megismétlődtek. Az elelnzéki szónokok ugyanis nemi tudták elkerülni a gyanúsításokat, amire heves közbeszólások, majd általános felfordulások követketzek. Délután 4 órakor rfoltyatták az ülést, mikor is Fráter Lóránt, Szterényi József, Bródy Ernő és Csermák Ernő szóltak a javaslahoz. A délutáni tárgyalás már teljesen rendben és minden viíhar nélkül folyt le. Szász Károly elnök 11 órakor nyitotta meg a képviselőház ülését. Bejelentette, hogy Szterényi József és Nagy Ferenc képviselőknek engedóiyt adott a napirend előtti felszólalásra. (Még mindig az összeférhetetlenség.) Szterényi József azzal kezdi felszólalását, hogy a tegnapi ülésen, a mikor a miniszterelnök a hadseregszállitásoknál közbenjárt képviselők jegyzékét felolvasta, megemlítette, hogy e-t a jegyzéket ő felsége személye körüli miniszter állította össze. A jegyzékben szerepel az ő neve is. Tiltakozik, hogy nevét ily módon összefüggésbe hozzák a hadseregszáliitásokkal és megbélyegzés tárgyává tegyék. Visszautasítja azt az állítást, mintha ő bármikor, bárkivel, bárhol hadseregszállitási ügyben közbenjárt volna, vagy bárkit is hadseregszállitási célra ajánlott volna. Már a tegnapi ülésen bejelentette önmaga ellen az összeférhetetlenséget, de az elnök a bejelentést formai okokból elutasította. Ma a törvény alakiságának megtartásával megismétli az összeférhetetlenségi bejelentést. Tegnap megdöbbenésében nem jutott eszébe a konkrét eset. Ma bejelenti és elvárja a minisztertől, hogy képviselőtársa megtámadott reputációja érdekében a maga részéről is megtesz mindent a dolog tisztázására. Elmondja, hogy a mikor a háború kitört, a Magyar Ruggyantagyár igazgatója, a kinek egyéni megbízhatósága minden kétségen felül áll, azzal a panasszal fordult hozzá, hogy a magyar ipart mellőzik a hadseregszállitásoknál és hogy kizáróan osztrák gyártmányokat vesz igénybe a hadsereg. Akkor a kereskedelmi miniszter ur át is irt ebben a dologban a hadügyminiszterhez. Se ajánlat a szállításra nem volt, sem konkrét szállításról nem volt szó, sőt ez a gyár utólag sem tett a hadügyminisztériumnak ajánlatot, mert hiszen közben rekvirálták a gumigyár készleteit, ő Tamássy altábornagynak régi barátja ós magánlevélben ajánlotta ezt az urat, mint egy nagy magyar gyár képviselőjét, de Tamássynak semmi köze sem volt hadseregszállitási ügyekhez. Erről á cégről volt sző, de nem is cégről, hanem ipar ágról, a magyar iparnak a hadseregszállitásokban való részesedéséről és ezt a kereskedelemügyi miniszter is több izben sürgette. Mikor ezt megtámadott reputációja érdekében bejelenti, hogy mégis alkalmat adjon az eset legszéiesebbköru és legszélesebb alapon való megvizsgálására, még pedig azonnal, nem ugy, mint a hogy a többi összeféihetetlenségi ügyeket eddig kozeltók, megteszi maga ellen az összeférhetetlenségi bejelentést. Az elnök a házszabályok értelmében a bejelentést az összeférhetetlenségi állandó bizottsághoz át teszi. Gróf Tisza István miniszterelnök csupán tegnapi beszédére akar utalni, azt mondotta, hogy a jegyzékben benne vannak mindazok, a kik valamely hadseregszállitás révén egy szót is szóltak és benne vannak azok is, a kik eljárásának aliruisztikus tendenciája kétségen kivül áll. Igy benne van Pékár Gyula és Giindtsch György, a kik a legaltruisztikusabb motívumokból jártak el. Hegedűs Lóránt a ki épp ugy, mint Szterényi, egy tekintélyes céget ajánlott, mint a GyOSz. elnöke, mint hogy ez hivatása és kötelessége is. Szterényi érzékenykedése tehát egészen felesleges. Nagy Ferenc: Ugy értesülök, hogy ellenem, mint a Telepítő és Parcellázó Bank elnöke ellen összeférhetetlenségi bejelentés készül. Nem akarok ennek ölébe vágni, sőt jónak tartom, hogy ha ez a dolog kontradiktórius formában teljesen tisztázódik. Miután azonban a Telepítő Parcellázó Bank még a háború előtt alakitott egyik vállalatnál érdekelve van és ez a vállalat szállítási viszonyban van a hadsereggel és tagja a vágómarhaközpontnak, az a feltevés áll elő, hogy közvetett formában mégis inkompatibilitás ált fenn. Éppen ez az a pont, a melyet tisztázni akar es ezert, megteszi önmaga ellen az összeférhetetlenségi bejeieatést. Fel van jogositva arra is ..hogy társai, Madarassy Beck Gyula, Bartha Ödön és Simonyi-Semadam Sándor neveben is bejelentse az összeférhutetienseget, de mintüogy a házszabályok nem engedik meg a kollektív bejelentést csak önmaga eiien teszi meg. Na-jy súlyt heiyez arra, hogy nemcsak formai, hanem erkölcsi szempontból is tisztáztassók az ő dolga. Az elnök a bejelentést tudomásul veszi es az összeférhetetlenségi bizottsághoz utasitja. Madarassy Beck Gyula : Ugyanazok okok alapján, a melyeket Nagy Ferenc saját eseteben önmaga ellen felhozott, kéri ő is önmaga ellen az összeférhetetlenségi beje Jentós tudomásulvételét. Bartha Ödön: A Magyar Telepítő és Parcellázó Banknak megaiapitása óta Ő is igazgatósági tagja. Azoknak az okoknak aiapjan, a melyek minden képviselőt arra inünatnak, hogy a mikor nevük szóbakerül, tisztázzák dolgukat, bejelenti önmaga ellen az összetórhetetlenséget. Izgalmas jelenetek. Ezután megkezdődött a kivételes hatalom igénybevételéről szóló törvényjavaslat tárgyalása, amelyet Hammersberg László előadó ismertetett. Elfogadásra ajánlja a javaslatot. Vázsonyi Vilmos áll föl először szólásra. Bírálja a Kúria ítéleteit. — Minden ügyvéd meg van győződve a Kúria egyoldalúságáról — mondja. Balogh Jenő igazságügyminiszter közbeszól: — Majd megfelelek erre. Barfos János: — A Kúria elfogult volt a petíciók megbirálásánál. Sümegi Vilmos: A legpiszkosabb megvesztegetéseket beigazolták, mégsem semmisítették meg a mandátumokat. Idősb Erdélyi Sándor közbeszól, erre Rakovszky felé kiáltja: — Hallgasson, maga védi a panamistákat! Erdélyi: Nem védem a panamistákat. Disznóság ilyet mondani! Erre a megjegyzésre óriási vihar támad. A képviselők felugrálnak helyeikről. Béla Henrik a jobb oldalról valamit átkiált az ellenzék felé, mire Beck Lajos visszakiált: — Maga is mer kiabálni? 3 Ujabb nagy kavarodás támad. Az ellenzék oldaláról hang hallatszik: — Áruló! Elárulta Andrssáyt és az elveit. Rákovszky és Károlyi folyton közbekiáltanak. Az elnök folytonosan csönget, de a nagy lármában elvész a csengő hangja. A zaj csak nehezen szűnik meg. Végre Vázsonyi folytathatja a beszédét. Kijelenti, hogy tisztá ra mint jogász beszélt, jogi kérdésről. Teljesen távol állott tőle, hogy a Kúria tekintélyét megingassa, de a birálat joga megilleti. Rengeteg hiba és anomália volt és van a gyorsított eljárásiban. A /háború harmadik évében már semmi szükség sincs gyorsított eljárásra. Ellenben kívánatos lenne a gyorsítás a közigazgatás koncepciójában. A 'javaslatot nem fogadja el. Balogh Jenő igazságügyminiszter emelkedik ezután szólásra. Megvédi a Kúriát Vázsonyi támadásával szemben. Vázsonyinak joga van a birói eljárásokról véleményt mondani, de amit a Kúriáról mondott, nem hagyhatja szó nélkül. Azt az állitását, hogy a Kúria nem alkalmas a tárgyi igazság megállapítására, valamint, hogy akinek a Kúrián valamilyen ügye van, annak föl kell hagyni minden reménnyel, tagadásba veszi. A Kúrián becsületben megőszült öreg férfiak dolgoznak lelkiismeretesen és minden tudásukkal. Képességeikkel diszt adnak pozíciójuknak. Az igazságügyminiszter itt egy pillanatra szünetet tartott a beszédben. Szász Károly elnök azt hitte, hogy az igazságiigyminiszter már befejezte beszédét és mást hivott föl szólásra. Balogh Jenő: Bocsánat, még beszélek. Ezután a kis incidens után kifejti az igazságügyminiszter, hogy a Kúria nem itél más alapon, csak az igazság alapján. Statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy milyen óriási munkát végeztek a bíróságok a háború alatt. Az igazságos ítéletet nem gáncs, de tisztelet illeti. Balogh Jenő beszédének végeztével az elnök rendreutasítja Rakovszky Istvánt és Erdélyi Sándort az előbbi viharos jelenetnél használt sértő kifejezésekért. Megismétlődnek a viharok. Rakovszky kijelenti, hogy megjegyzése Erdélyinek egy lapban tett kijelentésére vonatkozik, amely szerint az összeférhetetlenségi ügyek most másodrangú kérdések. Madarassy Beck Gyula: Nem igaz, nem igy van! t Rakovszky: Igenis igy van. A munkapártban nagy zaj tör ki erre a kijelentésre. A képviselők fölugrálnak, ökleiket rázzák az ellenzék felé. Tisza végül is rendre inti a munkapártot és Rakovszky folytatja beszédét: — Kétszeresn kötelessége most a képviselőknek, — mondja, — hogy komolyan és tisztességesen viseljék magukat. Az elelnzék zajos helyesléssel fogadja Rakovszkynak ezt a kijelentését. Többen a munkapártiak felé kiabálnak: — Lóvásárlók! Marhavásárlók! Az elnök folytonosan rázza a csengőt és rendreutasítja a közbekiáltókat a gyanúsításért, Rakovszkyt pedig figyelmezteti, hogy