Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-25 / 19. szám

I Szeged, 1917. január 2fi. DÉLMAGYARORSZÁG részesülni és ott üzleti összeköttetéseket akarnak létesíteni, ugy a szállítóeszközök, mint minden egyéb tekintetben a Magyar Áruforgalmi Irodánál Budapeten (Y., Béla-utca 6.) nyerhetnek felvilágosítást. — Karácsonyi üdvözlet japán hadifogságból. Nacsa Pál, szegedi származású haditengerész Csingtau védelménél japán hadifogságba (esett. Fogságba jutása után levelezőlapot küldött szegedi hozzátartozóinak. Azóta nem érkezett róla hír. Most ismét életjelt adott magáról a szegedi fiu. 1916 október 18-áról keltezett képeslapon tudatja, hogy Aimogahorában van fogságban és kellemes karácsonyi ünnepeket kiván, — Milliós betörés a fővárosban. Budapesti tudósítónk telefonálja: Wilheim Pál főhadnagy Falk Miksa-utcai lakásába ismeretlen tettesek betörtek és 700.000 korona értékű váltót, értékpapírt és letéti jegyet vittek el. — Milliós szélhámosság Berlinben. Berlinből jelentik: A berlini rendőrség méreteiben és külső körülményeiben a hírhedt Huniberí asszony esetére emlékeztető szélhámosságot fedezett föl. A csalásokat, amelyek milliós összegekre rúgnak, Kupferné Helnemann Meta, egy lipcsei özvegyasszony és leánya követték el, akiket letartóztattak. A háború kitörése után az asszony Berlinbe költözött és a tőzsde épületében helyiséget bérelt, ahol mindenféle közhasznú cikkel, mint kenyiórjegytartókkal és más tömegcikkekkel kereskedett. Az üzlet jól inent ugyan, de Kupferné vagyonra vágyott és megalapította az „Élelmiszer- és hadiszüséglet-beszerzési társaság, Kupfer M, G." céget, amelynek tulajdonosául, minthogy vagyontalansági esküt tett le, a leányát jelentette be. A vállalathoz sikerült megnyernie a kereskedelmi *és társadalmi élet előkelősége,inak részvételét, akikkel megszédítette a hirtelen meggazdagodásra vágyó emberekert. Az üzlet vezetéseiért Kupferné ihavonta ezer márka fizetést kapott. Az alaptőke után járó kamat okát és résznyereséget a csendes társak pontosan megkapták, ami mind több embert csábított a társulásra. Kupferné fényűző életmódot folytatott, hétszobás lakást bérelt csodás berendezéssel. Akik az üzletből kiléptek, azokat a tömegesen jelentkező uj társak részvényjegyzéséből fizette ki. A milliókat forgalmazó üzletet Kupferné igy tudta íentartani, asmig a szélMégis bekövetkezett az, amit tőlünk lehetőleg igyekeztünk elkerülni s amitől szerettük volna kedves, hü vevőközönségünket megkímélni. Olyan példátlan módon drágultak az összes gyártási nyersanyagok, munkabérek, szállítási költségek, hogy csak emberfeletti nehézségekkel tudjuk a Diana-sósborszeszt régi kiváló minőségében és erősségében a közönségnek adni. Nem lesz ember, aki nem ismerné e súlyos viszonyokat, s aki ne találná ily körülmények között érthetőnek, sőt jogosnak, hogy a Diana-sósborszesz árát újra kellett szabályoznunk. De ha majd elkövetkezik a béke és ismét helyreállanak a háború előtti állapotok, akkor mi is sietni fogunk érvénybeléptetni közönségünk részére azokat az eladási arakat, melyek régebben fennálottak. Ezidőszerint a kis üveg Diana-sósborszesz ára K 1.30 ,nagy » „ » w 3.50 legnagyobb „ „ „ „ 7.DIANA kereskedelmi r.-t. Budapest, V., Nádor-utca 6. hámosság kiderült. Kupferné körmönfonton csalta lépre az embereket, köztük ismert ke- I reskedőkeit és állami hivatalnokokat. A megtévesztésig hü állami nyomtatványokat készíttetett, hamisított (bélyegzőkkel és igy szabályosan kiállított állami megrendeléseket mutatott fel a tőkepénzeseknek. A hamisított megrendelések sok millió márkára szóltak. A kalandornő szélhámosságai mellett minden jövedelmet igérő üzleti vállalkozásban résztvett. Két filmdráma fölvételéihez huszonnyolcezermárkát adott. Leánya, akit fényes nevelésben részesített és egy berlini pilótaiskolában repülni tanult, tagadja, hogy része lenne a bűncselekményekben. A feltűnően szép 20 éves leány a németországi repülőtereken vakmerő repüléseivel tünt fel. Kupferné az ügyészségen töredelmes vallomást tett. — Árdrágitó milliomos. Budapesti tudósitónk telefonálja, ihogy Bmuch Ferenc ottani többszörös milliomos, törvényhatósági bizottsági tag ellen árdrágításért eljárás indult meg. Az éj folyamán még tart a ki-' hallgatása, valószínűleg letartóztatják. — Szabadlábra helyezett fefeséggyükos. Szabadkáról jelentik; Újvári Vilmos 8(i-ik gyalog-ezredbe! i katona augusztus 2-án fejszével agyonütötte a feleségét hűtlenség miatt. A budapesti hadosztálybiróság három évi súlyos börtönre ítélte. A gyilkos férj védője Újvári szabadlábrahelyezését kérte azzal az indokolással, hogy az elitéit katona büntetlen előéletű és mindig önként jelentkezett a harctérre. A kérelmet teljesítették és Újvárit már be is osztották a legközelebbi menetszázadba. — Elfogott beíörö. Dr. Ruszkovszky Gyula dorozsmai orvos lakására január 21-ére virradóra betörtek és több ezer korona értékű ruhaneműt vittek el. A betörést Magyar Antal szökött katona követte el, akit a szegedi rendőrségnek sikerült kézrekeriteni. A betörőnél a lopott holmik nagyrészét megtalálták. — Paprikát loptak. Dinnyés Istvánné és Grincs Károlymé asszonyok kétezer korona értékű paprikát loptak Csillag Istvánné, Farkas Ulésné és Lengyel Amália feketeszéli lakosoktól. A rendőrség a paprikatoílrvajokat őrizetbe helyezte. — A vasárnaoi gyermekkabaré műsora ugy van összeállítva, hogy az apróságok ki sem jönnek a nevetésből. A kabaré — amelyet vasárnap délelőtt fél tizenegykor tartanak meg — műsora a következő: IA bádoghuszár, irta Móra Ferenc, szavalja Harsámyi Miklós, Patikus Jóska, mese irta dr. Lugosi Dömfe, elmondja Ferenczi Frigyes, AncsiJancsi tánc és énekkettős, élőadják Déry és Matány, Jónás a jégen, mókák, előadja Ihász Lajos, Biáiknóták, énekli Tóth Béla, cimbalmon kiséri Szűcs Mariska, Mért károg a varjú, tréfa, elmondja Szegő, Hottentotta táncok, bemutatják Kumosi és Matány, stb. Jegyek mérsékelt számban még válthatók. — Ugvati ki nem emlékezik még a mult esztendő legkiválóbb és legizgatóbb detaktivdrámájára, a kilenc ujju emberre. Akkoriban hasábok jelentek meg a lapokban erről a kiváló filmről, amelynek folytatását, a H. részt szerdán mutatták be. a Korzó-moziban. A második résznek, ha lelhet, még nagyobb sikere volt, mint az elsőnek. Ez nem is csoda, hiszen a kilenc ujju ember, ugy művészileg, mint irodalmilag messze túlszárnyalja az eddig szinrekerii.lt detektivfilmekef. A kilenc ujju ember csütörtökön kerül utoljára sziure. Tanuljunk idegen nyelveket a Városi nyelviskolában. Telefon 14—11. •B.sastt.a. ss» 3ssssaaifss!HBBaecHaB8BBa»itaasiss8s«ixBeRE;B!ie Ferdinánd király elháríthatta volna Románia beavatkozását. — A román király idézte fel népe tragédiáját. — Bukarest, január 20. , A román népnek az invázióval szemben , tanúsított magatartása ia legnyilvánvalóbb | bizonyítéka annak, hogy ez a háború a szó betűszerinti értelmében spekulációból indult meg. Nincs semmi jele annak, mintha Románia szenvedelmes ösztönből vagy az antant ügyeért való lelkesedésből avatkozott volna bele a rettenetes világküzdelembe. Mielőtt Romániában jártam volna, azt hihettem, .hogy bizonyos antantbarát áramlat igazolta egyes háborúra izgatók agitációját, amiként az Olaszországban volt annak idején észlelhető. Ilyen néphangulat azonban nem tapasztalható, sőt a Franciaország iránt való rokonszenv is csak bizonyos párisi mázzal bevont körökben és a diákság között volt tapasztalható. De ez a francia rokonszenv is inkább a papírra kent nyomdafesték hideg ideclogiájía és egyáltalán nem népszerű. Az e csoporthoz tartozó újságírók ugyan mindenképpen azon erőlködtek, hogy az antant ügyét népszerűvé tegyék, ámde a lakosság, mely két esztendeig volt, ha a távolból is, a liáboru szemlélője és mindkét oldalról kapott híreket, az újságokkal szemben szkeptikussá lett és nem igen volt fogékony a legtüzesebb frázisok iránt sem Az sem állitható, hogy a Magyarország elleni ellenszenv esett volna döntő súllyal a mérlegbe és hogy a magyarellenes szenvedély zavarba volna meg a népleiket, mert a magánérintkezés ezer meg ezer szála oly sürü szövedéket font Magyarország és Románia közé, amely nem igen engedte felszínre jutni a magyargyülöletet. Még kevésbbó lehetett szó igazi német- vagy osztrókm^gyűlöletről, mert különösen Bukarest tátitve volt német és osztrák befolyással. A nagyvilági élet külsőségeinek a máza, igaz, hogy franciás, de a polgárság és a munkásság széles rétegeinek a munkája német márkát visel. Csaknem minden níagyobb üzlet cégtábláján német név olvasható, az ipari munkásoknak csaknem a fele német, osztrák vagy magyar bevándorló. A bérkocsisok nagy része erdélyi székely, csaknem minden módosabb polgári háznál ott van egy-egy erdélyi szász leány mint. nevelőnő, a mint a zongoratanítónők is jobbára német száramzásuak. A szalonok falain ott díszlik Mozart és Betthoven képe, a könyves polcokon legalább is kétszer tannyi a német könyv mint a francia, a könyvkereskedések kirakataiban ott látni a Göschen-könyvtár tudományos kézikönyveit román fordításban. Ráadásul csaknem minden bukaresti románnak van rokona aki az osztrák és magyar hadseregben szóigál, mert a központi .külföldiek ós románok közti öszszeházasodás Bukarestben csaknem szabály volt. Hogyan keletkezhetett volna ily módon igazi ellenséges hangulat, amely gyűlölettől lobogó tettekre ösztökélhetett volna? Nem a román nép csinála ezt a. háborút, hanem hamis kalkulációja a számító politikusoknak, akiknek az élére a király állott. A király? Vajjou nemcaik egyszerű figura a román király? Nem foglya-e inkább hatalmas politikusok klikkjének, amelynek módjában áll az idegenből oda sza ka dt dinasztiának mindenféle teketória nélkül utilaput kötni a talpa alá? Az volt eddig a. meggyőződésem, de mostani Romániában történt vándorlásom más nézetet alakított ki bennem. A királyi