Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-24 / 18. szám

4 'Szeged, 1917. január 24. A vasúti tarifaemelés a képviselőházban. — Tisza szerdán nyilatkozik az összeférhetetlenségi ügyekről. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőiház kedden folytatta érdemleges tárgyalásait. Napirend előtt gróf Zichy Aladár szólalt föl. Hosszú beszédben kérte a miniszterelnöktől, hogy az ország nyugalma és a Ház tisztessége érdekében szerezze meg a listát, amelyből kitűnik, kik azok a politikus kijárok, a kik a hadiszállításokba befolytak. A felszólalásra gróf Tisza István miniszterelnök válaszolt. Föntartotta magának azt a jogot, hogy az ügy érdeméről egész kimeritően a szerdai ülésen nyilatkozzék, mikor is ugyanebben az ügyben úgyis több interpelláció fog elhangzani. Elfogadta a Ház harmadszori olvasásban is a-hétfői ülésen letárgyalt koronázási törvényjavaslatokat; majd a vasúti hadiadóról szóló törvényjavaslat tárgyalására került sor. Az ellenzék részéről Hódy Gyula, Laehne Hugó, gróf Eszterházy Móric, gróf Batthyány Tivadar. Mezőssy Béla, Rakovszky István, Nagy Ferenc égróf Andrássy Gyula szóltak a javaslathoz, amelyét egyikük sem fogad el. A vita folytatását ezutág este 8 órakor szerda délelőttre halasztották. Szász Károly elnök 11 órakor nyitotta inog az ülést. Bemutatta Kolozsvár átiratát a nők választójoga ügyében. Az átiratot kiadja a megfelelő bizottságnak. Közölte még, hogy gróf Zichy Aladárnak engedélyt adott napirend előtti felszólalásra. , (A kijáró képviselők ügye.) / Gróf Zichy Aladár felszólalásával, véleménye szerint, a köznek épp ugy szolgálatot tesz, mint a Háznak. Személveket nem nevez meg, ez nem' is felelne meg természetének, sem feladatának. Az a kérdés, amelyet az újságok tárgyalnak, mindnyájunkat legmélyebben érint. Arról van szó. hogy hadiszolgáltatásokiba politikusok direkte vagy indirekté beavatkoztak, protegáltak, közbenjártak, közvetítettek, sőt az a gyanú, hogy egyesek anyagi hasznot is szereztek maguknak. Hogy ez milyen fényt vet a képviselőházra, arról nem akar képet festeni Senkit sem akar személyében bántani és nem akarja csúnyábbnak festeni a közállapotokat, mint amilyenek. A hadiszállítások visszásán történtek, a kellő ellenőrzést jo gosan elvártuk volna. E helyett megtudtuk, hogy egyesek a háború nyomorúságát vagyonszerzésre használták fel. Kezei kőzöti van a miniszterelnöknek egy évivel ezelőtt tartott felszólalása, amelyben Szmrecsányi képviselő beszédére válaszolt. Kéri a miniszterelnököt, hogy az ország nyugalma és a Ház tisztessége érdekében szerezze meg azt a listát, amely képet 'nyújt majd arra nézve, hogy tényleg vannak-e olyan politikusok és kik azók, akik a hadiszállításokba beleszóltak. Ha el kellett Ítélni azokat a visszás állapotokat, amelyek a hadiszállítások körül történtek és ha ezek elkeserítik az országot, miképen Ítéljék el azokat, akik közjogi állásukkal, egyéni súlyúkkal hozzájárultak a visszásság fokozásához és akik itt mint a háború kritikusai szerepelnek. A kik itt milliárdokat szavaznak meg, azokról fel sem szabad tenni, hogy maguk is részesedni akarnak belőle. Azután utalt arra, hogy néhány újság a kijáró képviselők dolgával foglalkozva, az ellenzéket is meggyanúsította azzal, hogy köztük is voltak kijárók. Huszár Károly: Szemtelen gyanúsítás addig,-amig nem bizonyítanak! Gróf Zichy Aladár: Ilyen általános gyanúsítással beszélni nem szabad. Nem szabad feltételezni az ellenzékről, hogy itt nincsenek teljesen korrekt és kifogástalan emberek, Hogy erre világosság derittessék és hogy az elkeseredés megszűnjön, minél előbb el kell intézni ezt a dolgot s nem szabad tovább huzni-halasztani. Felolvassa Tisza beszédét az erkölcsi inkompatibilitásról. Ezt kéri a Ház minden egyes tagjának egyéni reputációja érdekében. A hadügyminiszter személye és katonai volta biztosíték arra, hogy akiket a listában megnevez, tényleg kijárok voltak és hogy senkit sem fog a listából kihagyni. Ezt nem azért kérjük, hogy az ügyet még jobban felkorbácsoljuk, hanem hogy a gyanúsításoknak véget vessünk. (Taps és éljenzés a baloldalon.) Gróf 7isza István miniszterelnök: Miután ugyanebben az ügyben holnap több interpelláció fog elhangzani a Házban, fönntartom magamnak, hogy a dolog érdemére nézve egészen kimeritően a holnapi ülésen nyilatkozzam. Addig is kijelentem, hogy a mit 1916-baii az összeférhetetlenségi kérdéssel kapcsolatban elmondottam, egészében fentartom (Helyeslés) és ugyanazok a szempontok irányítják és fogják is irányítani eljárásomat, amelyeket akkor kifejtettem. A magyar közélet tisztaságának, a magyar képviselőház reputációjának nincsen határozottabb védelmezője, mint én. A magyar közélet tisztasága és a parlament reputációja közkincs és nincs felfogásbeli különbség abban, hogy kellő szigorral kell eljárni, ahol kell, de kellő lojalitással is és ha ez az eljárásunk, akkor ki kell, hogy derüljön, hogy voltaképp semmi idegességre sincs ok. Várják be a holnapi ülést, amikor teljes egészében részletes felvilágosításokat fogok adni és remélem, hogy nyilatkozataim teljes megnyugvást fognak kelteni; (A vasúti tarifaemelés.) Ezután harmadszori olvasásban is elfogadták a tegnap tárgyalt koronázási javaslatokat, majd áttértek a vasúti hadiadóról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Báró Pap Géza előadó közli, hogy a polgári teher- és személyforgalomban harminc százalékos tarifaemeléséről van szó. Az emelést a harminc hónap óta duló háború terhei és az anyagdrágaság tette szükségessé. A tarifaemelést Ausztriában is életbeléptetik, és pedig ugy a személy-, mint a teheráruszáliitásnál 15 százalékkal emelik a díjtételeket. A törvény erejét 1920 január elsejéig, teíhát három évre akarják kiterjeszteni. Igy alapos előtanulmányokat lehet majd végezni az általános tarifareform dolgában és a jövőben egyenletesen lehet majd elosztani a fogyasztók és a termelők között a terheket. A 30 százalékos tarifaemelésből várható jövedelem megközelítőleg 100—120 millió lesz. Ez nem nagy, de mindenesetre jelentékeny összeg. Elképzelhetetlenek lesznek majd a terhek, amelyek a háború után is erre és a jövő nemzedékre várnak, de ezeket a nemzet érdekében viselni kell. Hódy Gyula ellenzi a javaslatot. A mai súlyos időiben harminc százalékos emelés tulnagy. Azt kell hinnünk, hogy az osztrák kormány kívánságára csinálta a pénzügyminiszter a javaslatot, ami azt a hitet kelti bennünk, hogy a javaslat mellékcélt szolgál, Laehne Hugó szerint a javaslat rossz. Rendes tarifaemeléssel kellett volna előállni a kormánynak. A javaslatot nem fogadja el. Gróif Esterházy Móric: A javaslatnál éppen olyan visszásságok tapasztalhatók, mint a hadinyereségadónál és ez az uj megterhelés a közönségre súlyosan fog nehezedni. Délután két órakor gróf Eszterházy azt kéri, hogy beszédét megszakíthassa. Elnök az ülést ezután fölfüggeszti. (A délutáni iilés.) Szász Károly elnök délután 4 órakor megnyitja a képviselőház folytatólagos ülését. Gróf Eszterházy Móric folytatja beszédét. — A budapesti pályaudvarok — mondta — nem felelnek meg a követelményeknek. A vaggonhiány automatikusan növekszik, mert egyre nagyobb a torlódás és egyre nagyobb utakat tesznek a kocsik és egyre később érkeznek vissza kiindulási helyükre. A forgalmat mielőbb decentralizálni kell. Vonják be a dunai forgalmat a vasúti forgalomba a túlterhelt vonalok tehermentesítésére. A javaslatot nem fogadja el. Gróf Batthyányi Tivadar tiltakozik az ellen, hogy hosszú lejáratú kiegyezést kössenek. Beszél az elviselhetetlen drágaságról, i bankjegyek belső értékének rohamos csökkenéséről, a vasutak túlterhelt szolgálatáról. A javaslatot nem fogadja el. Mezőssy Béla egy esti lapban olvasta, hogy Harkányi miniszter meg akar válni állásától. Azt hiszi, hogy a miniszter elhatározásának okát abban a javaslatban kell keresni, amely most kerül tárgyalás alá, pedig az eszme nem is a Harkányié, hanem a Teleszkyé volt. Támadja a vicinálisokat ás a refakciákat. Kimutatja, hogy a refakciákat csak a nagybankok és nagyvállalkozók kapják. A javaslatot nem fogadja el. Rakovszky István különösen a refakeiáknál tapasztalható visszaéléseket támadja. Követeli azok nevének nyilvánosságra hozatalát, akik a refakciákat megkapják. Felszólítja a pénzügyminisztert, hogy ha 30 százalékkal emelik a vasúti adót, legalább a refakciákat vonják meg a nagyvállalkozóktól és a nagybankoktól. Nagy Ferenc és gróf Andrássy Gyula személyes felszólalása után a vitát megszakították és holnap folytatják. Az ülés est* 8 órakor ért véget. Esti német hivatalos jelentés. BERLIN. A Wolff-íigynökség jelenti 23-án este: Nyugaton csak csekély harci tevékenység volt. A keleti fronton Rigától délnyugatra a tüzérségi harc megélénkült. Angol igéret a belga gyarmatok visszaadására. Berlin, január 23. A Berliner Zeitung jelenti Genfből: A belga konmány hivatalosan közli, hogy Angliából Ígéretet kapott, hogy a béketárgyalásoknál 'követelni fogja az összes belga gyarmatok visszaadását. ál 4 A 18 évesek sorozása Angliában. Rotterdam, január 23. A Reuter-ügynökség azt a hivatalos jelentést közli, hogy Angliában a jövőben a 18 éves ifjakat 19 éves korukig katonai kiképzésben részesitik ugyan, de külföldi szolgálatra nem oszt* ják be őket.