Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-04 / 2. szám

i Jt Berliner Jageblati Dr. Lederer Leó, a Berliner Tageblatt tudósítója írja lapjának: Hogy a helyzet megítélésére meglegyen a megfelelő kiinduló pontunk, a helyzetet ugy kell rekonstruál­nunk, amilyen két hónappal ezelőtt volt. Akkor még Ferenc József élt, aki hosszú évek tapasztalatán alapuló bizalomteljes viszonyban élt Tisza grófiak A magyar mi­niszterelnök azonban, báró Burián külügy­miniszter és gróf Stürgkh, az osztrák mi­niszterelnök. úgyszólván viszontbiztosításon alapuló r.szvénytársaságot alkottak, amely­nek magasan kiemelkedő feje Tisza gróf volt. Ez a részvénytársaság ma fel van osz­latva, vagy hogy más hasonlattal éljünk: Tiszta gróf, Burián báró és Stürgklh gróf három hegymászóhoz hasonlított, akik egy­máshoz kötve meredek hegycsúcson állot­tak. Stürgkh grófot leszedte Adler Frigyes golyója, Burián bárót röviddel utána Kör­ber, Czernin gróf és mások lecsatolták és most minden attól függ, milyen erös az a kötelék, amely azt a három grófot összeköti, akik az oszitrák, a magyar és a közös kor­mány élén állanak. Hogy ennek a köteléknek a szilárdsá­gát megvizsgálhassuk, mindenekelőtt azokat az okokat kell kutatnunk, amelyek Czernin grófot Burián helyébe ültették és azután a Tisza és Czernin grófok közti viszonnyal kell behatóbban foglalkoznunk. 'Nem szen­vedhet kétséget, hogy Ausztria-Magyaror­szágban a két állam közti viszony egymás közt, és kifelé is valamivel megváltozott a (háború alatt. A magyar elemnek ebben az összeköttetésben a fajsúlya nehezebb vagy legalább is fajsulyilag nehezebbé leit. Ezt a súlyt Magyarország katonái 'fényes teljesít­ményének és nemzetiségei kielégítő maga­tartásának, mindenekelőtt vedig Tisza gróf erélyes és céltudatos személyiségének kö­szönheti. A két állam fajsulyának a meg­változtatásától Bécsben azt a tárgyilagosan nem egészen találó benyomást nyerték, mintha Tisza grójfnak a súlya által, aki azonkívül földije és legközvetlenebb tanács­adója volt Burián bárónak, a közös kérdé­sekben való paritás Ausztria hátrányára alakult ki. Burián bárót tehát az egyensúly érdekében is helyettesi tették Czernin gróf erősebb, önálló egyéniségével és érdekes, hogy Czernin gróf első hivatalos megnyi­latkozásában a „legszigorúbb paritás" alap­elvét nyilvánította ki politikai működése lé­nyeges momentumának. 'A Tisza—Czernin—Clam Martinit/ ösz­szetételben a magyar miniszterelnök nem tartja már annyira az összes szálakat a kezében, mint abban az időben, amikor Bu­riánnal és Stürgkhkel közösen kormányzott. A monarchia presztízsét és kifelé való vi­szonyait most már Czernin gróf képviseli. Ha nem is áll a két miniszterelnök fölött, előttük áll és Tisza gróf állása ma részben attól a viszonytól függ, amelyben a külügy­miniszterre! van, mig azelőtt inkább fordít­va volt. Tisza grófnak Czernin grófhoz való vi­szonya egyelőre minden látszat szerint nem mondható épen rossznak. Volt idő. amikor Czernin gróf rendkívül élesen nyilatkozott Magyarország nemzetiségi politikája ellen, és akkoriban Czernin gróf egy brosúrában Magyarország nemzetiségeinek a föderalisz­tikus fölszabadítása érdekében szállott sikra, olyan eszmeért, amely a kettős monarchia összes nemzetiségeinek a centralisztikus Összefoglalásában csúcsosodott ki. Tisza gróf politikája diametrikusan ellenkező né­zeteken alapult. Mily mértékben vette Czer­nin gróf Ausztria-Magyarország belpoliti­kai kérdéseit illető felfogását a háború fo­lyamán revízió alá, nem ismeretes. Azonban PÉLMA G Y AROR.SZ A Ü - Tiszáról és Qerninről tény. hogy a román kérdésben, ami a kül­politikát illeti, a háború egész ideje alatt Tisza és Czernin egyetértettek. A háború egész ideje alatt Tisza és Czernin grófok a romáin kérdésben barátságos, bizalomteljes viszonyban éltek és nem felejtendő el, mi­lyen nyomatékosan szállott sikra Tisza gróf a magyar parlament szeptemberi ülésein Czernin gróf bukaresti politikája mellett. Ez persze semmi esetre sem akadálya annak, hogy Tisza és Czernin grófoknak más kérdésekben eltérő ne lehessen a véle­ményük és a kiegyezés kérdésében is Tisza gróf és az osztrák kormány között mélyre­ható ellentétek merülhetnek fel, dacára an­nak, hogy Spitzmiiller dr. bent ül Clam­Martinitz kabinetjében. Nem lesz hiány kí­sérletekben, hogy ezekből a latens lehetősé­*8SBBftB8SBBflBiiBBBBBBSBBflBIBBflBBflBBBBBBBBBBaBSHS3B139£aiS9 A Corriere della Sem egy irta érkezett távirat szerint Moszkváiból Párison keresz­tül kapott tudósítás alapján Rasputin meg­gyilkolásának hírét megerősíti. A tudósítás szerint a gyilkos Jussupov Félix herceg, Mi­hajlovics Sándor nagyiherceg veje. A gyilkos­ság oka még nincs felderítve, arról, hogy mi­lyen szerepe volt Oroszországban a hírhedt Raeputinnak legutóbb is, a N'ewyorkban orosz nyelven megjelenő Nowy Mir ezeket irja: — Még abban az időben, amikor Raspu­tin megismerkedett Illiodtor szerzetessel, egy volgamenti kolostorban élt, amelyben igen sok magasállásu személyiség fordult meg. Rasputin, akinek mindig igen kitűnő szimat­ja volt, rögtön megérezte, hogy ezen szemé­lyiségek utján szerephez juthat. Illiodörban mindjárt hatalmas támaszra talált, aki per­sze akkor még nem sejthette, liogy a helyét majd a tanítványának kellend átengednie. 'E kolostorban férkőzött Rasputin a cári család közelébe. Erzsébet nagyhercegnővel, a meggyilkolt Sergius nagyherceg özvegyével ismerkedett meg először és a nagyhereegasz­szony a kolostor minden látogatójának a fi­gyelmét erre a különös emberre terelte. Ras­putin külsejével, féktelen viselkedésével, me­részségével és parancsoló allűrjeivel annyira, megnyerte a nagyhercegnő rokonszenvét, hogy ebben a faragatlan parasztban látta női álmainak a megszemélyesítőjét. Milyen volt a viszony e két egyformán kalandos természet között, még máig sincs kellően tisztázva. Beszéltek ugyan róla, hogy e különös szerzetes és a magasrangu hölgy között a viszony egészen intim, dte a bizo­nyosság fokára e pletykák nem tudtak emel­kedni. A nagyhercegnő kedvenc emberét aztán beajánlotta a cárnénak. Ez az ajánlat annál •könnyebben talált meghallgatásra, mivel a cárnő akkoriban testileg és szellemileg telje­sen meg volt törve. Kiifejezte teliát azt a kí­vánságát, hogy ezt az embert közelebbről óhajtja megismerni. Aki ismeri az orosz vi­szonyokat, azt az ilyen 'kívánság nem fogja valami különösképpen meglepni. A pétervári magasrangu hölgyvilág extravagans és fa­natikus hajlamai közismertek. Rasputin tehát a cárné gyóntató papjává lett és annyira meggyökerezett az udvarban, hogy .azóta semmiféle vihar nem ingathatta meg pozícióját. Más körülmény is adódott, amelyet Rasputin ügyesen kihasznált a maga céljaira és >a cárné fölött még nagyobb ha­talmat nyert. A természettől gyönge testal­katú trónörökös állandóan betegeskedett és a ravasz szerzetes, aki a trónörököst titkon megfelelő orvosi kezelésben részesítette, ar­Szeged, 1917, január 4 gekből válság idéztessék elő. Január köze­pén az országgyűlés uj tanácskozásokra ül össze és az ellenzék, gróf Andráss.v Gyula vezérlete alatt, megint rohamot fog intézni a kormány ellen. Keserű és vad lesz a küz­delem és érdekes, hogy az ellenzék Tisza grófot épen a Czernin gróf esetéből kifolyó­lag akarja megbuktatni és meg akarja inter­pellálni, vájjon van-e elég garanciája arra nézve, hogy Czernin gróf nem akarja a nem­zetiségi kérdésben vallott korábbi elveit megvalósítani. Ép ez mutatja, mennyire függ a magyar miniszterelnök ,a külügymi­niszterhez való bizalomteljes viszonyától. Ebben az esetben kétségtelenül rá van utal­va Czernin gróf kielégítő nyilatkozataira. Az ellenzék feladata csak akkor volna nehéz, ha siker esetén ép a megtámadott Czernin­r.el kellene összeköttetésbe lépnie az ellen­zéknek. ról bizonykodott a cárné előtt, hogy a trón­örökös állapotán csakis buzgó és áhítatos imádság képes segíteni. Rasputin a cárné ké­résére tehát buzgón és állandóan imádkozott és a trónörökös állapota szemmellátliatólag javult. Ez a cárnéra olyan hatalmas benyomást tett, hogy a cárné Rasputin mellől nem tágí­tott-. Amikor a szerzetes ellenségeinek egy izben sikerült őt az udvartól eltávolítani, a eárnó patáliát csapott, megbetegedett ós azt ihaugoztatta, hogy Rasputin eltávolítása a cár ellenségeinek a müve, akik azt akarják, hogy a trónörökös elpusztuljon. Ép akkor a trónörökös állapota ismét súlyosbodott és a cárné kieszközölte Rasputin visszatérését. Megint a cárné gyóntatója lett és állása szl­lárdalb'bá vált, mint valaha. Ámde a cárnéra gyakorolt befolyásával .a szerzetes nem érte be. Minden eszközzel azon dolgozott, hogy az összes udvarhölgyek kegyét biztosítsa. Ezek utján remélt ugyanis a legfőbb orosz méltóságokhoz férkőzhetni, azokhoz a méltóságokhoz, akik a birodalom sorsa fölött döntenek és .akiknek a befolyása elér magához a cárhoz is. Ez bizonyos mér­tékiig sikerült is neki és olyan befolyásra tett szert, liogy módjában állott a legmagasabb mélóságokat is eltávolítani .az állásukból, má­sokat meg kineveztetni. Befolyása csakha­mar az ország minden politikai kérdésében érvényesült. Ö maga egyszer igy nyilatko­zott hatalmáról: — Rasputin Oroszországban azt telheti, amit akar! A görög nép elkeseredése az antant ellen. Szófia, január 3. Görögország népe ismét mozgolódik. Athénból érkezett hirek szerint, az antant blokádja miatt nagy az elkeseredés az országban: a nép azt követeli a kormány­tól, hogy intézzen ultimátumszerű jegyzéket az antanthoz és követelje a blokád megszün­tetését, Az antant athéni követei már tárgyal nak is arról, liogy milyen magatartást fog­nak tanúsítani egy esetleges görög ultimá­tummal szemben. iGenf, január 3. A Hams-ügynökségnek jelentik Athénból: Diplomáciai körökben azt hiszik, hogy a görög kormány elfogadja az antant jegyzékét és a helyzet tisztázódni fog, ha váratlan események nem jönnek közbe. Aa antant diplomatái Pireuszban maradnak, amig a blokád tart, de a követelt csapatszál­litások után a blokádot megszüntetik, > Rasputin azt tehette Oroszországban, amit akart.

Next

/
Thumbnails
Contents