Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-14 / 295. szám

2 B JJLMAÍÍ YA %ŰÉ&LÁM Szeged, 1916. december 14. Békeajánlafunk hatása a külföldön. Rotterdam, december 13. A központi hatalmak békeajániatáról Berlinből ideérkezett hivatalos jelentéseket itt délután a lapok sebtében kibocsátott különkiadásai terjesztették el. A közönség a szó teljes értelmében percek alatt szétkapkodta az árusítók kezeiből a lappéldányokat, mindenfelé csoportok képződtek és szinte hihetetlen mohósággal falták a békéről szóló első híreket, amelyeket már olyan régóta várnak. Már pusztán az a körülmény, hogy a vastagon nyomott keresztelmekben ezúttal a háború szó helyett a békét olvashatták, igen mély benyomást tett. és szemmel láthatólag örömmel töltött el mindenkit. Bá|Jia teljes tudatában vannak, hogy a Lloyd George által alakított uj angol kormány magatartása döntő hatással lesz a kezdeményezésre, mégis ugy érzik, hogy sok minden van már a levegőben, ami a legszebb reményekre jogosít. Minthogy a békeajánlatról szóló híradás közvetlenül lapzárta előtt érkezett ide, a sajtó még nem alkothatta meg véleményét és nem juttathatta olvasóinak tudomására. Bizvást remélik azonban, hogy a békés és vidám karácsonyi hangulat is hozzá fog járulni áhhoz, hogy a népeknek, akiknek végre is meg kell érteniük egymást, kibékítse. Zürich, december 13. A központi hatalmak békeajánlatáról szóló hint itt nagy örömmel fogadták és élénk mozgalmai idézett elő mindenfelé. A központi hatalmak e lépésében az erő és igazi bákeszieretet kifejezését látják. Kopenhága, december 13. A Rjecs azi irja, hogy a központi hatalmak romániai győzelme a legnagyobb szerencsétlenség, a mely a szövetségeseket érte s ezzel a háború válságos fordulathoz jutott. Első lépés a fegyverszünet kérdésének megvitatása. Az Esti Ujság-n&k jelentik Bécsből: Egyik semleges védőhatalom itteni diplomáciai karához tartozó személyiség egy előkelő társaságban kijelentette az este, hogy a védclhatalmak bédsi képviselői máris eljuttatták a bókajegyzéket az ellenséges kormányokhoz. Arra a kérdésre, vájjon a jegyzéknek mi lesz a hatása, kitérő választ adott, elleniben kifejezte ezt a reményét, Ihogy ha a jegyzéket megértéssel fogadják, az első kérés a fegyverszünet kérdésének megvitatása lesz. Hogy az esetleges béketárgyalásokat melyik semleges állam fővárosában tartják meg, arról a diplomata nem adhatott felvilágosítást. „Megérett a háború a befejezésre." Stockholm, december 13. A Stockholms Tidningen vezércikkében azt irja, hogy Románia jelentékeny részének meghódításával a világ egy lépéssel közelebb jutott a békéihez. Németország az az állam, amely eddigelé a legtöbbször nyilvánította a béke iránt való hajlandóságát. Az antantnak most már ki kell józanodnia és a katonai helyzetet mérlegelve, be keli látnia, hogy megérett a háború a befejezésre. Németország és szövetségesei legutóbbi sikerei után most már egészen nyíltan előállhatnak békeajánlatukkal, anélkül, hogy ezt bárki is a gyöngeség jelének tekinthetné. (ez a cikk még azelőtt Íródott, amikor Stockholmiban mit sem tudhat-, tak a központi hatalmaik békeajánlatáról.) Giolitti hivei a béke mellett. Basel, december .13. A Popolo d'ltalia heves támadást intéz a giolittisták ellen, mert ezek a kamara folyosóin tüntetően üdvözölték a békét követelő szocialista szónokokat. Békeajánlafunk gyors és radikális változást kelt Angliában. — Trevelyan levele WHsonhoz. — Bern, december 13. A Times-mk jelentik Newyonkból, hogy Mr. Trevelyan Angliából egy futárral levelet küldött Wilson elnökhöz, amelyben arra sürgeti őt, ihogy a •béke érdekében' gyorsan tegyen lépéseket, még pedig nem a háborús nemzetek kormányainál, hanem azok népeinél. — Tegyük fel — irja levelében Trevelyan, — hogy az amerkiai elnök egyszerű és nyílt beszédben tudtára adná a brit nemzetnek, hogy Németország hajlandó helyreállítani Belgiumot és visszaadni Franciaországnak az 'elhódított provinciákat, ha a brit kormány viszont hajlandó alkudozásokba bocsátkozni. Erre először nagy lenne a fölháborodás a brit reakcionarius sajtóban. A kormánykörök megborzadnának az ilyen diplomáciai lépéstől. Lehet, hogv Wilson nem kapna azonnal feleletet, de attól a naptól kezdve, hogy az elnök beszéde elhangzott, a közvéleményben meggyökereződnek az a tudat, liogy kielégítő békét lehetne elérni, még pedig olyant, amely azi angol népnek üs megfelel. Ha engem' megkérdeznének, hogy honfitársaim zömének mi az álláspontja, csak azt felelhetném, hogy szivükből megelégelték a háborút, de mivel még nem tudják, hogy a német kormány hajlandó az alkudozásokra, nem akarnak a béke mellett agitálni. Ha azonban a brit polgároknak értésére adnák, bogy Németország kész egy tisztességes béke (megkötésére, feladva hódításait és mindenekelőtt evakuálva Belgiumot biztos vagyok, hogy gyors és radikális változás állana be az általános véleményben. Ellenséges lapok a békejavaslafról. London, december 13. (Reuter-jelentés.) A Daily News irja: A szövetségesek nem mehetnek bele a béketárgyalásokba a kancellár által kezdeményezett alapon, hanem a maguk részéről az ellenségnek és a világnak elő kell terjeszteniök feltételeiket és e feltételek, mint békealapnak elfogadásáért vagy visszautasításáért a felelősséget Németországra kell háritanlok. A Daily Mail azt mondja, hogy a kancellárnak nincs több joga arra, hogy feleletet várjon, mintha egy felfegyverzett betörő tört volna be egy magánházba. a szövetségesek tudják, hogy egy tigrisekből, rabiákból és oly államiférfiakból, — akiik az összes szerződéseket papirrongynak tekintik, — álló nemzettel kötendő béke nem éti meg a papirost és a tintát. (M. T. I.) London, december 13. A Times azt irja: Németország már felkérte az Egyesülte Államokat, hogy tegyen kísérletet a bókéhoz ve ti lésre. Mivel ez megihiusult és tudja, hogy más semleges államok közvetítése hatástalan maradna, most maga áll elő ilyen javaslattal. (M. T. I.) London, december 13. A Morning Post Németország béke ajánlat át egy kétségbeesett kísérletnek tartja ariija nézve, hogy elkerülje a katonai csőd bekövetkezésének büntetését. A javaslatok nem a békére irányulnak, baneim fegyverszünetre, mert Németországnak nem sikerült a szövetségesek seregeit és flottáit megsemmisiteni. A lap kijelenti, hogy Németország szeptemberiben a Somm e-m ellett i és a Verdun előtti vereségei után fegyverszünetet kért, de ezt a kérését megtagadtak. London, december 13. A szabanelvii Daily Chronicle irja: Mi is érezzük azokat a borzalmakat, amiket a háború jelent az emberiségre nézve és nyilvánvaló volt, hogy mi azt még becsületesebben érezzük, mint Németország, mert rni keményen fáradtunk azon, hogy a hálborut elkerüljük, a 'mikor azt Németország felidézte. Németország az általunk felállított feltételek mellett megszerezheti a békét. Ha e feltételek iránt bármi tekintetben kétsége van, ugy •azokat tőlünk megtudhatja. Mi, mint azelőtt mindig, azt kívánjuk, hogy a porosz katonai gépezet megdőljön, továbbá Németország egész flottájának és tüzérségének kiszolgáltatását vagy megsemmisítését, liogy ezáltal azo'kat az okokat, amelyek uj háborúra vezetnének, kiküszöbölhessük. Lugano, december 13. A Stefani-iigynökség jelenti: Az olasz kormányhoz is intéztek a központi hatalmak egy békeajánlatot, amelyben kifejtik, hogy hajlandók béketárgyalásokat kezdeni. Abban az esetben, ha javaslatukat a négyesszövetség nem fogadná el, a felelősséget elhárítják magukról és a háborút a végső győzelemig folytatják. Wilson érdeklődik a békejavaslatunk iránt. Washington, december 13. (Reuter-jelentés.) Wilson nevében kijelentették, hogy az elnök érdeklődik a német békejavaslat iránt, de mindaddig nem nyilatkozik róla, amig meg nem tudja, hogyan fogadják antant-hatalmiak. Némely hivatalos körben azt hiszik, hogy a központi hatalmak azért tették ezt az ajánlatot, mert meg vannak győződve róla, hogy semmi reménység sincs arra, hogy Wilson a kívánt közvetítést felajánlja. A semleges képviselők kétségbe vonják, hogy Németország fellépésétől eredményt lehetne várni.