Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-12 / 293. szám

2 ímMmtAMJKmm Szeged, 1916. december 12. A király. IV. Károly király kedden magyar fő­es székvárosába érkezik. A törvényes, de még koronázatlan ifjú uralkodó ez alkalom­mal először jelenik meg a budavári királyi . palotában. Hódolattal és szeretettel fogad­juk és magyar lelkünk hangos örömével köszöntjük a királyt, mert érezzük, hogy nem azért jő közénk, mert a törvény köte­lezi arra, hogy az év egy részét magyar fő­és székvárosában' töltse, hanem1 szive sugal­latát követve keresi fel trónralépése után legelső izben a budavári királyi palojtát. Mindig szívesen láttuk a királyt a budavári palotában és 'örömre gyúlt a szivünk, ,ha a budavári királyi palota világos ablakaiból kisugárzott felénk a ta agyar trónnak* ékessége. De most mintha valami eddig so­sem érzett varázsa lenne annak a gondolat­nak, ihogy Budapestre érkezik a magyar király, 'hogy az országgyűlés két házának elnökségét és a magyar kormány bemutat­kozását fogadja. Ugy érezzük, hogy az ifjú király tetteiben és szivében máris Szent István koronájával fölkenten tér közénk. Be­telj esülőnek látjuk azt a vágyódásunkat, reménységünket és törvényes kívánalmun­kat, hogy a magyar király, aki egy személy­ben osztrák császár is, pillanatra sem feled kezzék meg azokról a kötelességeiről, amik­re alkotmányunk a magyar királyt kötelezi Az ifjú uralkodót nem kötelezi törvény arra, 'hogy magyar fő- 'és székvárosában most megjelenjen. Azért van nagv jelentősége ér, becse előttünk az ő feriikölt hajlandóságának, amellyel mielőbb fölkeresi hűséges magyar fővárosát. Biztató jel ez a királyi cseleke­det a jövőre, hogy akkor sem rnarad távol tőlünk, amikor törvény szerint magyar fő­és székvárosában kell tartózkodnia. Ezért vatn történelmli jelentősége a ki­rály keddi látogatásának. Egy szebb nem­zeti jövő horizontja ragyog felénk a magyar trón magasságából, amelyre büszkeséggel és megilletődött rajongással tekintünk. E tün­döklő horizontra a magyar nemzet dicsősé­gétől fénylő égboltozat borul rá, amelynek zenitjéről a magyar királyi korona hinti su garáit -a nemzeti örökkévalóság földjére. Ez' a királyi koronát a magyar nemzet hősies sége, páratlan áldozatkészsége csodás gló­riával övezte. Az ifjú uralkodó a nemzeti dicsőségnek ezzei a fenséges szimbólumával mielőbb fel kivánja ékesittetni királyi fejét, hogy a nem zeti géniusz csodatévő erejétől fölvértezet­ten induljon el nagy hivatásának teljesítésére. Ugy érezzük, Ihogy IV. Károly király, aki a csatatereken tanuja volt a magyar katonák legendás vitézségének, uralkodása tényeiben méltányolni fogja a magyar nem­zetnek heroikus küzdelmét. Amikor most, mint magyar király legelőször jön hozzánk, ezzel a reménységgel és hittel üdvözli a nem zet körében őt, aki figyelmességének és sze­retetének apróbb kedves jeleivel máris meg­nyerte szeretetünket. Boldogult királyunkat uralkodásának utolsó éveiben magas kora megakadályozta abban, hogy fölkeresse magyar fő- és szék­városát. De tudtuk, hogy jóságos szivének szeretetével és atyai lelkének gondoskodásá­val állandóan közöttünk volt. Most iifju, tett­erős uralkodót nyert a nemzet, aki alkotmá­nyunk megtartására mielőbb ünnepélyes es­küvést kiván tenni. Hisszük, hogy IV. Károly király, mint most, a jövőben is, nemcsak a törvény pa­rancsára. hanem szive vágya szerint is gyak­ran tartózkodik magyar fő- és székvárosá­ban. A magyar királyi udvar hajdanta sok­szor volt fényes és hatalmas. IV. Károly uralkodásával, ugy lehet, újból visszatér a budavári királyi palotába a magyar király! haialomnak régi dicsősége, amelynek fénye azóta hosszú időn át elhomályosult az árva­ság éjében. Az orosz és román hadseregek keftészakifása. — Buzeu irányában áttörtük a román frontot. — Ziirlch, december 11. A Tagesanzeiger jelenti: A központi hatalmak seregei Ploesti felől való előnyoniulásüknál Buzeu irányá­ban végrehajtott frontáttörés után megkez­dették az orosz és román seregek ketté­szakitását. Erdély határán álló orosz csa­patok bekeritési terve közelebb jutott a megvalósuláshoz és még nagyobb meglepe­tések nincsenek kizárva. A román sereg helyzete. Bécs, december 11. Oláhországban tegnap is jelentékenyen kibővültek sike­reink. A Bukaresttől keleti irányban vissza­Az olasz fronton a helyzet változatlan. BUDAPEST, december 11. (Közli a mi­niszterelnöki sajtosztály.) Az olasz harc­téren a helyzet változatlan. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. A román királyné Pétervárott. Ropenhága, december 11. Pétervári hi­teles értesülések szerint Mária román ki­rályné gyermekeivel az orosz fővárosba ér­kezett. A francia kormány válsága. Bern, december 11. A Journal jelentése szerint a francia minisztertanács másodszor ülést tartott azoknak az intézkedéseknek megvitatására, amelyeket a legutóbbi bizal­mi "szavazat tesz szükségessé. A második minisztertnácsról sem adtak ki jelentést. A Petit Journal irja: A legelterjedtebb nézet az, hogy a minizterek valószínűleg tárcáikat Briand rendelkezésére bocsátják, hogy tel­jesen szabadon megvalósíthassa a kormány­ban azokat a reformokat, melyeket a titkos ülésekben nagy vonásokban jelzett. Francia hivatalos jelentés. A Magyar Távirati Irodának jelentik a cs. és kir. sajtóhadiszállásról, hogy a fran­cia vezérkar a következő jelentést adta ki: (December 10., délután 3 óra.) A Szent Mária-szorostól délre levő 'francia árkok ellen megkísérelt német rajtaütést visszaver­tük. A többi arcvonalról nincs jelenteni való. Repülőszolgálat. Francia repülőcsoport 10-én éjszaka nagyszámú bombát dobott Matigny, Ham és Mons en Ohaussée pálya­udvarára és katonai épületére. Miért nem köt békét Anglia? Hága, december 11. A Daily Mail, amely Lloyd George politikájának állandó támoga­tója volt, ezt irja: A központi hatalmak sajtójában időnként megjelenik egy-egy hir a közeli béketárgyalásokról. Mostanában Wilson akciójáról beszélnek. Azonban Euró­pának is van egy Monroe-elve és ezt Wilson is respektálja, tehát nem megy bele olyan kísérletekbe, melyekből ugy is tudja, 'hogy hiábavalók, Mi tudunk mindazokról a lépé­vonuló román seregrészek most már déli szárnyukon is fenyegetve vannak, mert bolgár haderőik keltek át a Dunán Oltenica, Calarasi és Csernavoda román városoknál. Ezeknek nyomása máris érezhető s román osztagoknak észak felé kellett kitérniök. Ezek beleütköznek a Hirsova felé vissza­vonuló hadoszlopokiba és zavart támaszta­nak köztük. Ugyanekkor Ploestitől keletre is folyik az ellenség üldözése. Ilyenformán a mene­külő ellenséget csakhamar délről és észak­ról is szoritjuk és harcra kényszeritjük ránk nézve nagyon kedvező feltételek közt és igy az eredmény nem is lehet kétséges. fira sekről, melyek a háború megszüntetése ér­dekében történtek és mondhatjuk, hogy egyik sem indult olyan helyről és személyi­ségtől, hogy egyáltalán komolyan lehetett volna venni. Amig azok a célok, melyekért a háború kitört, minden oldalon az egyik fél részéiről el nem érettek, addig szó sem lehet békéről. Ha nem egy végleges ellendezésért folyna a harc, nekünk módunkban volna az angol becsületnek és erőnek megfelelő bókét kötni, de nem az angol céloknak. És nem felelne meg szövetségeseink céljának sem. Á német kontinentális túlsúly megmaradna és fásodszor már bajos lenne egy olyan egy­séges fellépést teremteni a német tulhatalom­inal szemben, mint ma. Az athéni harc lefolyása. Genf, december 11. Az Athénban leg­utóbb lefolyt utcai 'harcban Venizelosznak több mint ezer kivét, jogászokat, kereskedő­ket és diákokat, öltek meg., Megbizíható for­rásból való értesülés szerint a Reuter-ügy­nökség egészen hamis hírt adott az athéni eseményekről. A görög kormány londoni kö­vete utján tudatta az angol kabinettel, liogy nem szolgáltathatja ki a hadiszert és hogy erről a francia admirálist értesítette. A fran­oia admirális azonban partraszálutotta csa­patait, amelyek ugy mentek Athén ellen, mint egy ellenséges város ellen; uigy liogy végiül, amikor a matrózok benyomultak a külvárosokba, annaik rendje és miódja szerint csata támadt a görög védők és a támadó matrózok közt. A csatát követő fegyverszü­net ellenére is bombázta az antant flottája Athént Büntető expedíció a mongolok ellen. Stockholm, december 11. A Rjecs sze­rint a mongol felkelőket Japán támogatja fegyverrel és munícióval. A felkejők, akik­nek vezére Babudsan, legutóbb harcba bo­csákoztak a kinai kormánycsapatokkal. Az orosz lap mukdeni tudósítója azt jelén ti, hogy Taunanfuból kinai büntető expedíciót menesztettek északra a hétezer főnyi mon­gol felkeiősereg ellen. A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305, Kiadóhivatal 8!.

Next

/
Thumbnails
Contents