Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-10 / 292. szám

3 szeged, IMfl. 'december 10. bfilmatfyarors^g Károly király a Jövő év elején 7)élnjagyarországra jörj. (Saját tudósítónktól.) Pénteken Szeged­re érkezett dr. Medve Zoltán udvari taná­csos, krassószörény-megyej főispán, Krassó­szörény és Temesmegye nemzetiségi vidé­keinek kormánybiztosa. A főispán elnökölt a szerb-bánáti vagyonközség közgyűlésén, amelyről lapunk más helyén számolunk be. Közgyűlés után fogadta a Délmagyarország munkatársát, akinek több, nagyfontosságú Politikai kérdésben nyilatkozott. Nyilatkoza­ténak legérdekesebb az a része, amely arról szól, hogy a jövő év januárjában, vagy feb­ruárjában IV. Károly király minden való­színűség szerint Magyarországba jön Fe­renc József király és Erzsébet királynő szob­i'uinak leleplezésére. Nagyon érdekes még a kormányibiztosnak Magyarország jövő nem­zetiségi politikájára vonatkozó kijelentése is. E szerint a hazai románoknak a háború után jogkiterjesztésben lesz részük. Dr. Medve Zoltán a király magyaror­szági útjáról a következőket mondta: — A szerb-bánáti vagyonközség már évekkel ezelőtt elhatározta, hogy I. Ferenc József király szobrát elkészítteti és Fehér­templomon felállíttatja. A vagyoniközséget ugyanis a megboldogult uralkodó segítette a megalakuláshoz 38.000 hold föld odaaján­dékozásával. A szobor azóta teljesen el is készült. Ligeti Miklós szobrászművész al­kotása, amelynek külön nevezetessége, hogy a neves szobrász 1914-ben magáról a ki­rályról mintázta. Háromszor ült modellt a király a kitűnő művésznek, akinek sikerült •is a leglhivebben visszaadni az ősz uralko­dót. Ismétlem, ez a szobor azóta teljesen Készen várja leleplezését. A magam részé­ről szeretném, fia ez mielőbb megtörténnék. annál is inkább, mert Karánsebesen és Her­kulesfürdőn szintén leleplezésre vár két Er­zsébet királynő-szobor, Horvay János szob­rászművész alkotásai. — A három szobor együttes leleplezését januárra vagy februárra tervezzük. A lelep­lezési ünnepélyen minden valószínűség sze­rint résztvesz IV. Károly király őfelsége is. Bizonyosat természetesen nem lehet mon­dani, erős kilátásaink vannak azonban arra, hogy a terv keresztülvitele nem ütközik lé­nyegesebb akadályokba. A nemzetiségi kérdés háború utáni ala­kulásáról a következőket mondta a kor­mánybiztos: — A 'kormánybiztosságom alatt álló vármegyék lakosságának 72 százaléka ro­mánaíku. Legnagyobb megelégedésemre szolgált viselkedésük; bízvást mondhatjuk, hogy mint a monarchiabeli olaszok, ugy a románok sem voltak hivei a „felszabadítás" gondolatának. A román háború kitörése után épugy viselkedtek is, mint a monardhia olasz ajkú lakossága, ugy, hogy minden dicséretet megérdemelnek. — Hiszem, hogy a háború után közvet­lenebb kapcsolatok teremtése céljából jog­kiterjesztésben lesz része a nemzetiségi te­rületek lakosainak és ezek között elsősor­ban a románoknak. Ez a jogkiterjesztés po­litikai és gazdasági téren egyaránt várható. A magam részéről szükségesnek is tartom ezt, természetesen a magyarság jogainak teljes megóvása és szupretnációjának teljes mértékben való fentartása mellett. -Amint már előbb kiemeltem, ez szorosabb kapcso­latot jelentene közöttünk. Sikertelen angol támadás a Tahinosz-tónál. BERLIN, december 9. A nagy főhadi­szállás jelenti: Balkán harctér: Mackensen vezér tábornagy arcvonala: Macedón arc­vonal: A Monasztirtól északra és Paralovo­tól északkeletre fekvő magaslati állások erős tüzérségi tüz alatt állottak, amelyet a Cserna-hajlásban könnyen visszavert tá­madások követtek. A Tahinos-tó felső fo­lyásától keletre bolgár elöörsök visszaver­ték egy angol századot. LUDENDORFF, első föszáilásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) BUDAPEST, december 9. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Délkeleti harc­tér: Lényeges esemény nem történt. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. SZÓFIA. A bolgár vezérkar jelenti de­cember 9-ikén: Macedóniai arcvonal: Bito­lia vidékén és a Cserna-hajlásban heves ellenséges- tüzérségi tüz egyes szakaszo­kon. A Csornától keletre és a Mogletia-vi­déken nincs jelentős esemény. Román arcvonal: Dobrudzsában gyen­8e tüzérségi tevékenység. Azok az ellen­séges csapatok, amelyek a Duna balpart­ját Tutrakan és Csernavoda között meg­szállva tartották, megkezdették az észak felé való visszavonulást. Csapataink, ame­lyek Tutrakannál átkeltek a Dunán, elfog­lalták Oltenica városát, amelyet az ellen­ség kifosztott. Más csapataink Szilisztriá­nál keltek át a Dunán. Az oroszok Calaresl városát ós a környékező falvakat felgyúj­tották. Az olasz fronton nincs változás. BUDAPEST, december 9. (Közli a mi­niszterelnöki sajtosztály.) Az olasz harc­téren a helyzet változatlan. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Esti német hivatalos Jelentés. BERLIN. A Wolff-ügynökség jelenti december 9-ikén este: Nyugaton és keleten nem történt lényeges esemény. Romániában az üldözés tervszerűen folyik. A Cserna-hajlásban tüzérségi harc után ellenséges támadások fejlődtek ki, melyek még folyamatban vannak. Hat hónapon belül véget ér a háború? LUGANO, december 9 Az olasz kamara azért halasztotta el hat hónapra a szocialis­ták békejavaslatát, mert a kormány bizal­masan értesítette a szociálistákat. hogy hat hónapon belül véget ér az egész háború. Falkenhayn nyilatkozata a román hadjáratról. Berlin, december 9. Az Association Press munkatársa beszéfgetést folytatott Fafkenlra3m tábornokkal. — Katonák va­gyunk, — mondotta a tábornok, — célunk az ellenség megsemmisítése, ami meg is fog történni. Sajnálom a szegény román népet, amelyet kalandos sorsába nem a központi hatalmak, hanem Bratianu és elvbarátai vittek. A francia kormányt újjáalakítják, Páris, december 9. A Briand-kormányt 24 órán belül újjá fogják alakítani. (M. T. I.) Radev nyilatkozata a román hadüzenet előzményeiről. Berlin, december 9. A Berner Tageblatt munkatársának Radev, volt bukaresti bolgár követ a következő nyilatkozatot tette: — Az antant különböző javaslatokat tett Romániának és különösen Briand volt az. aki minden eszközzel Romániának a háborubla való beavatkozását) sürgette. Bratianunak két követelése volt: nehcz tü­zérség és 200.000 főnyi orosz sereg koncen­trálása a Dobrudzsában. Az antant az első követelést papiroson teljesitette, a második­ról hosszasan tanácskoztak és végül az orosz diplomácia 4 hadosztályt igért. Bratianu ekkor a háború megiizenésével a tüzérség megérkezéséig akart várni. Erre azzal fenyegették, hogy Sarrail hadseregét visszahívják és Bulgáriának szabad kezet hagynak Dobrudzsa megszállására. Ez sem használt. Végül is Tatasinov orosz ka­tonai attasé ultimátumot adott át. amely szerint ha Bratianu nem üzen háborút a központi hatalmaknak, 24 órán belül orosz csapatok átvonulnak a Moldován és meg­támadják Ausztria-Magyarországot. E ket­tős nyomás alatt Bratianu megüzente a há­borút. — A bolgár kormány Bratianut egy pillanatig sem hagyta kétségben, hogy hit marad szövetségeseihez. Sem közvetve, sem közvetlenül nem adott illúzióra okot. inj UP. raiOCc mm gpetiaiie omioi BUDAPEST, IV., Károly-körut 2. szám. Sok évi óriási speciális praxisa folytán teljes biztosság­gal, felismeri és kigyógyítja ugy férfiaknál, mint nőknél a titkos- és nemi-betegségeket, valamint az azokból származó összes bajokat. Rendel hétköznapokon d. e. 10—12-ig, d. u. 3—5-ig. Ha személyesen lehetetlen volna megjelenni, válaszbélyeges levélre szívesen ad díjtalan felvilágosítást afelől, hogy otthoni kúrával hogyan sza­badulhat meg gyökeresen a bajától. A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal $1.

Next

/
Thumbnails
Contents