Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-07 / 289. szám

4 Saetfeíl, 1916. deeemfe 7. mára 405 kg. lisztet vagy 603 kg. gabonát, 10 személy számára 450 kg. lisztet vagy 670 kg. gabonát. A nehezebb munkával és mezőgazdasággal foglalkozóknál: 1 személy számára 55 kg. lisztet vagy 83 kg. gabonát, 2 személy számára 110 kg. lisztet vagy 166 kg. gabonát, 3 személy számára 165 kg. lisztet vagy 249 kg. gabonát, 4 személy szá­mára 220 kg. lisztet vagy 332 kg. gabonát, 5 személy számára 275 kg. lisztet vagy 415 kg. galbonát, 6 személy számára 330 kg. lisz­tet vagy 498 kg. gabonát, 7 személv számára 385 kg. lisztet vagy 581 kg. gabonát, 8 sze­mély számára 440 kg. lisztet vagy 664 kg. gabonát, 9 személv számára 495 kg. lisztet vagy 747 kg. gabonát, 10 személv számira 550 kg. lisztet vagy 830 kg. gabonát. A termelőknél: 1—8 éves egyén után: 1 személy számára 45 kg. lisztet vagy 67 kg. gabonát, 2 személy számára 90 kg. lisz­tet vagy 134 kg. gabonát, 3 személy szá­mára 135 kg. lisztet vagy 201 kg. gabonát, 4 személy számára 180 kg. lisztet vagv 268 kg. gabonát, 5 személv számára 225 kg. lisztet vagy 335 kg. gabonát, 6 személy szá­mára 270 kg. lisztet vagy 402 kg. gabonát, 7 személy számára 315 kg. lisztet vagy 469 kg. gabonát, 8 személy számára 360 kg. lisztet vagy 536 kg. gabonát, 9 személy szá­mára 405 kg. liszt vagy 603 kg. gabonát, 10 személy számára 450 kg. lisztet vagv 670 kg. gabonát. 8 éven felüli egyén után: 77 és fél kg. liszt vagy 116 kg. gabonát. 2 személy számára 155 kg. lisztet vagy 132 kg. gabo­nát, 3 személy számára 232 és fél kg. lisztet vagy 348 kg. gabonát, 4 személv számára 310 kg. lisztet vagy 464 kg. gabonát, 5 sze­mély számára 387 és fél kg. lisztet vagv 580 kg. gabonát, 6 személv számára 465 kg. lisztet vagy 696 kg. gabonát, 7 személy szá­mára 542 és fél kg. lisztet vagy 812 kg. ga­bonát, 8 személy számára 620 kg. lisztet vagy 928 kg. gabonát, 9 személv számira 697 és fél kg. lisztet vagy 1044 kg. galbonát, 10 személy számára 775 kg. lisztet vagy 1160 kg. gabonát. ^•••••••••••••••••••••••••••••••••••'•••••••••aii" Megválasztották a hitlevél­bizottság tagjait — A képviselőház és főrendiház ölése. — (Budapesti tudósítónktól.) A képviselő­ház szerdai ülését Szász Károly elnök nyi­totta meg. Huszár Károly sürgős interpellá­ciót jegyzett be az élelmiszerek elosztása tárgyában. Az el'nök jelentette, hogy Hódi Gyula mandátumát, minthogy panasz érke­zett be ellene, az igazoló választmány elé utalják. Napirend előtt Ugrón Gábor szólal: fel, aki a következő javaslatot tette; — Hősies csapataink nemcsak Erdélyt szabadították föl, hanem Romániában erős előnyomulásukkal súlyos büntetést mértek az áruló szomszédra. Javasolom, hogy a hős csapatoknak és ezek vezéreinek, József főhercegnek, Mackensennek és Falkenhayn­nak háláját fejezze ki a Ház. (Viharos éljen­zés.) Szász Károly: Csapataink hősiessége az egész Ház hálájával találkozik. A javaslatot elfogadják. Ezu'tán a hitlevelet megszerkesztő bi­zottságot választják meg. A liitlevélszevkesztő országos küldöttség tagjai a munkapárt részéről: Beöthy László, Berzeviczy Albert, báró Dániel Ernő, báró Dániel Gábor, dr. Darvay Fülöp, idősb dr. Erdély Sándor, dr. Hegedűs Kálmán, dr. Illés József, gróf Héderváry Károly, báró Láng Lajos, Lukács László, Maugra Vazul, Melczer Vilmos, dr. Nagy Ferenc és báró Vojnich István; az egyesült függetlenségi párt részéről gróf Apponyi Albert, Bizony Ákos és Barta Ödön; az alkatmánypárt ré­széről gróf Andrássy Gyula és Darányi Ig­nác; a néppárt részéről Rakovszky István: a Károlyi-párt részéről gróf Károlyi Mihály lettek. A választás után az interpellációkra tért át a Ház. Polónyi Géza: Magyarországnak be­csületbeli kötelessége, hogy ne engedje pusz­tulni a székelységet. Ezért a következő in­terpellációt nyújtom be: 1. Szándékozik-e a miniszterelnök ur megnyugtató kijelentést tenni oly irányban, hogy az oláh betörés által sújtott székely­ség kármentesítése és felsegélyezése a nem­zeti közbecsület ügyeként kezelendő? 2. Hajlandó-e a kormány a segitőakció azonnali megindításával tényleges segitségeí nyújtani? Gróf Tisza István miniszterelnök nyom­ban válaszolt Polónyi interpellációjára. Ma, vagy holnap — mondotta Tisza — megjele­nik a kormányrendelet, amely a romániai betörés által sújtott vidékek gazdasági fel­lendiilését biztosítja. Az erre vonatkozó megbeszélések akkor történtek, amikor a miniszterelnök a belügyminiszterrel egy hó­nappal ezelőtt meglátogatta a romándulta vidékeket. A Ház és Polónyi a választ tudomásul vették. Őrgróf Pallavicini György a katona­képviselők szabadságolása miatt interpellált. Felpanaszolta, hogy legutóbb az ülések köz­vetlen befejezése után, amikor a képviselők a frontra utaztak, parancs jelent meg. A pa­rancsban az volt, hogy a katona-képviselők azonnal vonuljanak be szolgálati helyükre. A parancs teljesen céltalan volt, mert már az állomáson találta a képviselőket. Kifogá­solja, hogy ez az intézkedés a miniszter­elnök kezdeményezésére történt és hogy a király halála Után nem történt sürgős intéz­kedés a katona-képviselők hazahívására. Gróf Tisza István azt válaszolta, hogy a szabadságolást ő kérte és ő gyakorolta a szabadságolás megszüntetését is. Az ország­gyűlés Összehívása egy váratlan gyászos esemény folytán vált szükségessé, igy köny­nyen érthető, hogy intézkedés nem történt olyan gyorsan, mintha előre ismert lett vol­na a határidő. Egyébként ő a király halála napján fordult a katonai irodához, ahol kérte és megkapta a képviselők szabadságolását. A Ház tudomásul vette a választ. Mezőssy Béla interpellált ezután a vas­úti katasztrófák miatt. A herceghalmii, voloci, erdélyi balesetek mellett, — mondotta Me­zőssy — meg kell állani, mert senki sincs, aki ne osztozna a szerencsétlenséggel súj­tottak fájdalmában. Felszólítja a miniszter-' elnököt, hogy a vasúti szerencsétlenségnél sújtottakat, a peres eljárás mellőzésével ha­ladéktalanul részesítsék a megélhetést biz­tosító segélyben, mig a biróság a teljes igé­nyük felett határoz. Harkányi kereskedelmi miniszterhez pedig a következő interpellációt intézte: 1. Kinek a rendeletére csinálták meg Komáromiban a november 30-án Wienből el­indult I. és II. rész gyorsvonatok cseréjét és ezen változtatás volt-e befolyással a herceg­halmi vasúti katasztrófa előidézésére? — Minő volt a menetsebessége a szerencsétle­nül járt vonatnak és ki parancsolta azt meg? 2. A hadászatilag fontos vasutak kettős­vágányuvá való azonnali kiépítését a had­ügyi költségvetés terhére hajlandó-e a kor­mány elrendelni? 3. A refakciák névjegyzékét haladékta­lanul terjessze a Ház elé a kereskedelmi mi­niszter és a refakciák megszüntetéséből eré­dő többletet az államvasutak személyzeté­nek háborus pótlékként utalja ki, illetve en­nek megélhetését az állampénztár minden ujabb megterhelése nélkül igy tegye lőhe­tő vé. Báró Harkányi János az interpelláció első részére a vizsgálat befejezése előtt nem akar válaszolni. A vonatcsere — mondotta, -- nem miniszteri kívánságra történt. A vizsgálat megindult, hogy ki adta ki az állí­tólagos rendelkezést. A kártalanításra vo­natkozólag máris intézkedett. A háború alatt a bajokait ,nem a beruházás hiánya, hanem az óriási forgalom idézi elő. A bevonult sze­mélyzet felmentése iránt már intézkedés történt. A kormány ujabb refakeiákat nem engedélyez. ' u A Ház a választ tudomásul vette. Huszár Károly az élelmezési mizériák miatt interpellált. Követeli a főbb ipari cik­kek maximálását. Felpanaszolja, hogy annak ellenére, hogy a sóbányák üzeme zavartala­nul folyik, mégis sóhiány van, ezenkívül cukrot sem lőhet kapni. Választ interpellációjára nem kapott. Az ülés ezután véget ért. A főrendiház báró Jósika Samu elnöklé­sével délután tantott ülést. A névjegyzékből törölték Károly Ferenc Józsefet és újból fölvették gróf Andrássy Sándort, aki kép­viselői mandátumáról lemondott. Ezután megválasztották a hitlevélszerkesztő regni­koláris bizottságot. Tagjai lettí: Csernoch Abonyi Mihály ezelőtt Holtzer és Abonyi = Széchenyi-fér 2. = Ajánlja a most érkezett legujjabb férfi és fiu féli kabát és Raglánjait. Férfi-, fiu- és ggermek-öltöngeit, azon­• • kivül szőrme /Vlikádóit. • •

Next

/
Thumbnails
Contents