Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-06 / 287. szám

4 mlmáúyarömá§ dankint; lruza és rozs már el lévén vetve, ezekből vetőmag nem hagyandó ki. Az utasításnak egyik legfontosabb része, amely arról szél, bogy mi történjék az állat­tartásra, vagy hizlalásra szánt árpával és tengerivel, még nem készült el. Egyébként a teljen utasítást nyilvánosságra hozzák, a mint véglegesen készen lesz. A polgárságra nézve legsúlyosabb pon­tok egyike, amely az elrekvirált gabona­uemüeknek beszállítására vonatkozik. Az adott helyzetben a rekvirált készletek be­szállítása nem történhetik meg, miután fuvar nincs és a polgárság a legnagyobb erőfeszí­tések mellett sem fenne , képes kocsikhoz hozzájutni. A város hatóságának meg kell könnyitenie a polgárság helyzetét azzal, hogy a városi autókat rendelkezésére bo­csájta. Igy a rekvirált készletek nyomban való beszállításának nem lesz akadálya. bobbaaas.b.aaahaa.seessbaab.abaiirgbsuiiqbsjaiibis.bba* Á villany- és gázfogyasztás korlátozása. (Saját tudósítónktól.) Érthető érdeklődést keltett városszerte keddi lapunkban megje lent az a tudósítás, amely a villany- ás gáz­fogyasztás korlátozásának: módozatairól és mérvéről szólt. A légszeszgyár igazgatósága kedden megkapta az állomásparancsnokság végzését, amelyről már hétfőn jelentést tet­tek a polgármesternek, most pedig írásosan is kikézbesitik. A tárgyalásokat az ügyben még mindig folytatják. Ugy a polgármester, mint Pongrácz légszeszgyári igazgató azon vannak, hogy a korlátozás minél kisebb mé­retű legyen. A polgármester szerint a lég­szeszgyár nem elég körültekintéssel járt el, mindamellett lehetségesnek tartja, liogy a tervezett korlátozások életbe léptetését el le­het kerülni. A vállalat kassai telepéről út­nak indítottak Szegedre 60 vaggon szenet, a bécsi központi szállítás vezetőség — ha csak elháríthatatlan akadályok közbe nem jön­nek — a vállalat, a hatóság, a főispán és a temesvári hadtestparancsnokság intervenció­ja folytán most már bizonyára intézkedik. Pongráez igazgató a következő ajánlatot tette a katonaságnak teljesen elkülöníti azt a szénmennyiséget, amely a (katonai épületek három hónapi ellátására szükséges, ezzel szemben ő állapíthassa meg a korlátozás mérvét. Ezt az előterjesztést minden valószí­nűség szerint elfogadják. Ezzel kapcsolatban a következőket mondta az igazgató ur munka társunknak: — A gázgyár melléktermékéből a vil­lanytelep üzemét korlátozás nélkül fenn tud­juk tartani. Azért kérjük, hogy .a közönség azon pon tozatok közül, amelyeket a katonai parancsnokság elrendelt és amelyeket a Délmagyarország közölt egyrészt saját, más­részt gáztfogyasztó polgártársai érdekében a j következő redukciókat maga léptette életbe: : 1. nyilvános helyiségekben (kávéház, vendéglő, üzlet!) amelyekben gáz és villany van, használják csak a villanyt; amennyiben légszeszt használniuk kell, azzal a lehető leg­nagyobb mértékben takarékoskodjanak; 2. hogy a légszeszfőzést föltarthassuk. kérjük a lég-szesszel fűtő fogyasztókat, hogy ott, ahol ez a fűtés csak mint kisegítő fűtés alkalmaztatik, vegyék inkább igénybe az előbb használatban volt fa-, koksz- vagy széntüzelésű kályhákat; 3. arnmzmháznak és mozinak üzemreduk­cióját egyelőre nem akarjuk keresztülvinni, mivel ezek csaik villanyt fogyasztanak és ; zen üzemek fentartása jelenleg hosszabb időre biztosítva van. — Figyelemmel fogjuk kisérni, liogy esz­közli-e a közönség ezeket a takarékoskodáso­kat ós liogy ezek (következtében mennyivel kevesebb szenet fogyasztunk. Ha ez nem ve­zetne eredményre, második rendszabályul életbe léptetjük a nyilvános helyiségeknek 11 éráig való világítását és ha az sem segítene, iii-detménnyel fordulunk a város közönségé­hez, amelyben a következő (korlátozásokról ' élesítjük: 1. Minden gázfogyasztó legfeljebb a felét a gyaszlhatja azon gázmennyiségnek, mielyre eddig lakása, üzlete, vagy egyéb üzeme ré­/ 're szüksége volt; 2. főzési, fűtési stb. célokra a gázfogyasz­.ó.ink az eddig elfogyasztott mennyiség két­',:: , mada áll rendelkezésére; 3. a gáz-motorüzemekliez szükséges gáz­.lennyiséget egyelőre nem (korlátozzuk, de ovábbi gázmotorberendezések létesítéséi nem • gedélyezzük; 4. tekintet nélkül az eddigi fogyasztásra, minden gázfogyasztó gázmérőnként legkove­•l.bbavi 15 köbméter gázt fogyaszthat el. Pongrác igazgató kedden délelőtt lár­váit ebben az ügyben Somogyi po'lgármes­errel. A tárgyalás nem vezetett eredményre, nert a .polgármesternek az a véleménye, hogy a katonai .'hatóság közvetlenül nem .ren­delkezhetik a légszeszgyárral, mert a pöl­őrmester a kétségtelenül fennálló zavarok mellett a légszeszgyárat is hibáztatja. A pol­gármester ugy nyilatkozott a légszeszgyári igazgatónak, ha december 15-én nem lesz -:zén, bőül ő a légszeszgyárba és akkor majd lesz. Pongrácnak mindezzel szemben az a véleménye, hogy a katonai hatóság rendelke­-ik a légszeszgyárral, minthogy katonai fel­ügyelet alatt áll. Azt hiszi azonkívül, hogy az ő javaslata alapján annyival inkább ren­dezhető az ügy, mert a katonai hatóság ré­zéről nem lesz akadálya annak, hogy a szín­házak és a mozik teljes üzemüket fenntart­hassák. vsgk158£s[sbleísbbbbbhbes0shibhbhe!^ "-SZÁLLÓ i íázeged, 1916. december 6. b b » éttermében hústalan napok kivételével minden időben kitűnő u Erdélyi fatányéros b B kapható. — A Szegedre érkező és elutazó g [| közönség részére kényelmesen brendezett szo- g g bák. — Mérsékelt árak. — Pontos kiszolgálás. Szalmásy Mihály fi vendéglős. A megerősített Bukarest. Bukarestről kezdetben olyan hírek jöttek forgalomba, mintha csak részben volna, meg­erősítve s erődítési rendszere még kiegészí­tésekre szorulna. Valójában ugy áll a dolog, liogy Bukarest a modern várvédelem elvei szerint van megerősítve és igazi mesterműve Brialmont belga tábornoknak, aki tudvalevő­leg nemcsak szaktekintély ezen a térien, ha­nem általán elismert tervező katonai zseni. Természetesen más .kérdés az, hogy a köz­ponti hatalmak mindent szétzúzó energikus előretörésének. mennyiben és meddig lelhet Bukarest mint vár komoly akadálya. A vá­rost körülvevő mellvédek, falak csekélyebb értékéről lehet beszélni. Fontosabb ennél, hogy laikus körökben ugy fogják fel a buka­resti erődítéseket, mint „tábori erősség"-ct. (Ez azonban nem azt jelenti, mintha a „tábori erősség" kevésbé volna alapos, kiterjedt ós nem merítené ki az erőditvények, erőd, vár stb. fogalmát. A „tábori" szó ugyanis azt je­lenti, bogy az erődítési müveknek területileg történt kitolása és nagyobb körzetekben való elhelyezése nagy csapati ömegek számára biz­tosit táborozó helyet. S mert Bukarest tény­leg ilyen „tábori erősség", ezért menekültek a. megvert román csapatok a. bukaresti tábori erősség körzete mögé. Brialmont tábornokot 1883-ban hívta niieg az akkori román kormány, hogy intézze a főváros erődítési munkálatait. A hatalmas védelmi tervezetet 1885-től 1896-ig terjedő időben valósították meg s azóta is még aok pótmunkát végeztek a már kész erődítési rendszeren. A fővárosnak, amely a Dimboviea két partján fekszik, harminc négyzetkilométer­nyi a terjedelme, ugy hogy az erőd-övezet —­Brialmont a sokszögű alaptervet kedvelte legjobban — hat-kilenc kilométernyi távol­ságban a, várostól mintegy hetvenhat kilo­méter teriiletet igényelt. Románia nom gondolt arra, hogy Brial­mont tervének teljes keresztülvitelénél taka­rékoskodjék, mert pl. a 18 erődövet és 18 köz­beneső övezeti védelmi müveket sokkal na­gyobb mértékben szerelte fel ágyuipáticéltor­nyokkal, mint ahogy azt a tervező javasolta. Hetvennégy páncéltoronyban 21 centiméteres mozsarak vannak elhelyezve s ezenkívül száz­huszonhét sülyeszthető páncéltorony van gyorstüzelő ágyukkal felszerel ve. Megfigyelő páncél tornyok is vannak ele­gendő számmal, kereken ötvennégy. Ha még az eddigi ágyuparkllioz négyszázhetvenhat da­rab oldalról tüzelő ágyút, vesszük számításba s tekintetbe vesszük azt a tüzérségi anyag­mennyiséget, amelyet a visszaözönlő román seregek viszünk magukkal, be kell látnunk, hogy Bukarest feltétlenül számba veendő ko­moly erősség, ellenfél. Igaz ugyan, hogy Ant­verpen példája megmutatta, hogy a síkságon fekvő erősség csak muló védelmet, biztosit, de azért Bukarest elfoglalása mindenesetre nagy haditeljesitményt fog jelenteni. Bukarest védőmüvei o'ly kép Vannak építve, hogy az egyes erődök között átlag négy kilométernyi távolságot lehet számba venni, melyet a .közbeeső müvek a felére szál­lítanak le. Nem szabad azonban mogtfeledkez­nünk arról, hogy az erődvonal félkörének északi és északéleti részein ez a távolság még rövidebb, elleniben délen és délnyugaton hosszabb, aminek az a magyarázata, liogy az

Next

/
Thumbnails
Contents