Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-01 / 282. szám

Péntek, 1916. december í. MmíAGYAROBSZAH 5 LEGÚJABB. .WASHINGTON: Bernstoríf német nagy­követ jegyzéket adott át Lansing államtit­kárnak. A jegyzék tiltakozik a német, ma­gyar, osztrák, török és bolgár követeknek Athénből való eltávolítása ellen, amivel az antant csúffá tette a nemzetközi jogot. A jegyzék kéri Lansingot, hogy a tiltakozást továbbitsa az angol kormánynak. HÁGA: A Daily Teiegraph jelenti: Ga­lacban orosz és rámán vezérkar jött össze, hogy Bukarest védelme és az orosz erősí­tések tárgyában tanácskozzanak. A románok részéről sürgősen kérik a legnagyobb segít­séget, mert az a szándékuk, hogy Bukares­tet a nagy orosz erők megérkezéséig tartani fogják. ROTTERDAM: A Daily News jelenti: Oroszország feladatának tekinti Bukarest védelmét, evégből a legsürgősebb előkészü­leteket már megtették. LUGANO: A Corriere della Sera jelenti Parisból: Nem lehetetlen, hogy eltitkolni akarják az általános nyugtalanságot a ro­mán események miatt. Mindenki érzi, hogy a román főváros elesett, hacsak hamarosan egy győzelmes csatával meg nem mentik. Az események oly gyorsan ' következnek, hogy a legkiválóbb szakértőknek sincs ide­jük véleményt alkotni, mert az események túlhaladják ezeket a véleményeket. ATHÉN: Az antant-ellenes mozgalom folyton erősbödik. A királylhü diákság meg esküdött, hogy előbb meghal, semhogy az erőszakot megtűrje. Ugyancsak esküt tettek százan a tisztek közül, akik abban az eset­ben sem hajlandók megadni magukat, ha a király és a kormány az antant feltételeit el­fogadná. Ujabban 200 matróz érkezett Athénbe az antant-helyőrség megerősítésére, ISTOGKHOLIM: A román sajtó heves kifakadást közöl a szövetségesek ellen. A 'hivatalos Independance Roumain szerint Oláhországban kiélesedett a katonai helyzet, amely szükségessé teszi, hogy a szövetsége seket nyomatékosan figyelmeztessék a ro­mán területek fontosságára. Mindenki tudja, hogy a románok képtelenek hosszabb ideig ellenállni, mert a Zsil völgyében roppan! nagy veszteséget: véres veszteséget szen­vedtek. Nem mint az oroszok visszavonulá­suk alkalmával, foglyokat, hanem halotta­kat, mert a románok nem adják meg magu­kat. Mintegy válaszképen erre a francia sajtó azt fejtegeti, hogy Oláhország csapda a németeknek. A már röviddel ezelőtt jelzett visszahívása Poklovszky orosz követnek Megtörtént és utódja Mossolov tábornok, aki "enr diplomata, hanem a cár környezetében katonai rendőri hivatást töltött be és aki kíméletlenségéről hírhedt. STOCKHOLM: Bukaresti dróttalan tá­v,ró jelenti, liogy az első román hadsereg télies felbomlásban van. Bár foglyökban nem túlságosan sokat vesztettek, egyes káderek Mégis teljesen kimerültek. Számos csapat­rész, élükön a csekélyebb becsületii tisztek­kel, elhagyta a hadsereget és most paraszt­télvakban bujkál. Az első hadsereg törzse ham merte megkísérelni a front nyugati ré­szén az áttörést. Krajova gyors kiürítése következtében az egész muníció elveszett. Általában a nyugat-oláhországi rendetlen visszavonulás a rmunició-hiányra vezethető vissza. A csapatok átcsoportosítása igen ne­héz, miután a vasúti vonalak Románia birto­kából kiestek. <HniHuni»HmiinmmiuiiiiNHiiHnnr' Károly király december 6-án Budapestre érkezik. Budapest, november 30. Károly király december 6-lkán Budapestre érkezik. Két napi itt tartózkodása után visszautazik Béles­be és 15-ikén egész udvartartásával vissza­tér a magyar fővárosba, a koronázási ün­nepségekre. A koronázás december 21-ikén lesz. Német csapatok megkoszorúzzák Károly román király sirjáf. Berlin, november 30. Curtea de Arges elfoglalásával az ott levő román király­sírok .is a német csapatok védelme alá ke­rültek. Vilmos császár megparancsolta a né­met csapatoknak, amelyek a városon átvo­nulnak, liogy az elhunyt Károly király sir­jár a koszorút helyezzenek el. Megélénkült a tüzérségi harc az olasz fronton. BUDAPEST, november 30. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Görztöl keletre és a iKarszt-feiisikon a tüzérségi harc időn­ként nagyon élénk volt. HÖFER altábornagy, a vítétkari fflüök helyettese. A görög kormány a döntés elölt. Rotterdam, november 30. A „Times" jelenti Athénből: A koronatanács most a szövetségeseknek adandó végleges válasz felett tanácsk/ozjik. A miniszterelnök hír szerint a kormány nevében ki fogja jelente­ni, hogy ragaszkodik ahhoz az álláspont­jához, amely szerint nem szolgáltatják ki a fegyvereket1? Politikai körökben számolnak a kormány lemondásával. Wilson pártatlan politikája. Bécs, november 30. Az itteni politikai kölök az Associated Press közleményeiből Wilson elnöknek azt a kísérletét olvassák ki, hogy a két 'hadviselő csoport között pártat­lannak tüntesse fel magát. Annyi azonban bizonyos, 'hogy az a hang, amelyet eddig a központi hatalmakkal szemben használt, sóik­kal élesebben hangzott, mint amelyet az an­tanthoz intézett. Ez annál feltűnőbb, mert eddigi békefáradozásait éppen a négyesszö­vetség utasította vissza, mig a német kancel­lár legutóbbi beszéde összhangzásban volt az amerikai békeideál óikkal. Lehet­séges azonban, hogy Wilson elnököt épen az antant elutasítói magatartása birta rá vé­leményének megváltoztatására és a pártat­lanság politikájára. ^ ^ HÍREK 0000 Miért tiltaná el Amerika a gabonakivitelt. Berlinből jelentik: A német nagy lapok állandóan hosszú cikkekben tárgyalják az antantnak az amerikai kiviteli tilalmak ér­vénybe lépése esetére várható helyzetét. Az angol, francia, olasz piac, amely természe­tesen Oroszország és a Ballkán kivitelére sem számithat, lázas izgalommal lesi az argentinai és észak-amerikaih ireket, mert tudja, hogy ennek a kérdésnek az európai háború sorsára is rendkiviili hatása lehet. A Berliner Tageblutt épen mai számá­ban irja, hogy a Reuter-ügynökség egy jelen­tése nyomán röYi'd idővel ezelőtt az a há­tér jedt el a világpiacon, hogy Wilson ellene van minden olyan mozgalomnak, amely a kivitelt akár csak a legkisebb mértékben is korlátozni akarná. Nagyon helyesen jegyzi meg azonban a német lap, hogy azóta sokat változott a helyzet. Amikor ugyanis Wilson az exportkereskedelem' érdekében emelt szót, vagy legalább is hangoztatta, hogy egyelőre nem lenne értelme 'a kivitel csökkentésének, akkor még nem volt tudomása arról, hogy Argentínában is hasonló mozgalmat tervez­nek, illetve ott is alakult egy hatalmas párt, amely mindenekelőtt Argentína érdekeit vé­delmezi és szintén ellene van a kiviteli üzlet fejlesztésének. Az argentínaiak a háború fo­lyamán gyakrabban észlelhették, hogy ami­kor Amerikából akár technikai okból, helye­sebben a hajók hiánya folytán, vagy akár a termelők tartózkodása következtében csök­kent a kivitel, az antant gabonaügynökeinék figyelme első sorban az argentinai piac felé terelődött. Ha Észak-Amerika nem ad el búzát, akikor majd vásárolunk Argentínában — mondották — és néha olyan óriási ára­kat ígértek a Laplata gabonaáru tulajdono-< sainak, hogy a készlet lassankint lényegesen redukálódott, sőt nem ritkán az argentinai fogyasztásnak olcsó gabonával való ellátá­sát is megnehezítette. Nem változtat a helyzeten, hogy az ar­gentínai mozgalom igazi oka, hogy a néhány hét múlva meginduló aratás várható ered­ményéről — az antant magy ijedelmére — pesszimisztikus a vélemény Argentínában, ihdia és Ausztrália szintén csak minimális fölösleggel fog rendelkezni. Az Unió attól tart, hogy ilyen körülmények között a spe­kuláció annyira elhatalmasodik, hogy saját lakosságának ellátása is a legnagyobb nehéz­ségekbe fog ütközni. Ennek megakadályo­zására indult meg a mozgalom, amely azt Célozza, hogy az amerikai gabonának Euró­pába való szállítását meg kell szüntetni. A királyi példa Elnémult egy pillanatra a harczi zaj, elült a fegyverek ropogása, az ágyuk dörgé­se, csak a még megmaradt harangok zugnak, temetik a királyt. A magyar nemzet fájdalma, sirása, zokogása kiséri utolsó útjára. Sokat szenvedtünk az utóbbi évek alatt, ali2 van család, melyet a háború borzalmai ne érintettek volna, most azonban az egész nemzetet érte a csapás, Magyarország borult gyászba. Tudjuk, hogy a király is ember, a ,természet törvényei vele sem tesznek kivételt és mégis nagy a mi fájdalmunk, nehezen tu­dunk beletörődni abba, hogy a mi jóságos öreg királyunk nem él többé. Valósággal meg kell szokni, bele kell élni magunkat abba, hogy Magyarországon már nem első Ferenc József uralkodik. Hajlott korában szinte fiatalos rugékony­sággal végezte a kormányzás fontos teendőit, amikor más ember a jól megérdemelt pihe­nést élvezte, ő neki ez se adatott meg. De nem is kívánta azt, még élte utolsó napjai-

Next

/
Thumbnails
Contents