Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-06 / 287. szám

mMj&ikmmim Szagod, 1916. december 6. Kereskedők. Az elégtétel nagyobb, • pompásabb és méltóságosabb [érzését még nem . érezhettük ebben a háborúban, mint most. A reánk zudjtoft világégés közepette /'fölemelt fővel mondhatjuk el: akik hullánkkal akartak íak.Ujározni,, ..tehetetlen dühvel kénytelenek szenvedni erőnk és összetartásunk minden veszedelmet lebiró súlya alatt. Aki utat mutatott a pertfiid áruláslbaiü Itália, egész haderejével áll másfél év óta eredménytelen, de katonái dus-sorát erősen megritkító harcban haderőnk egyik —.. bizonnyal kisebbik -- része ellen. Románia sorsa betelj|se<iőben van. Seregei, amelyek nemrég Erdély gazdag: és sokVvihart látott földjén állottak, darabokrá szaggatva özönlenek vissza fővárosuk "felé, 1. amelyben az áruló Brátmmr KBÍelesságfeirői megfeJéd'kézé'ft királyával, meggondolatlan, vagy megfizetett tanácsadóival szőtte számunkra a' kelepce sürti hálóját. Ki ne^,érezné közülünk ilyen előzmények után és a mostaniénapok nagyszerű -diadalainak olvastán .az elégtétel legfelémeiőbb érzését? Csak nagyjelentőségű események késztethetnék beütni nkéL-ar'r'á* bogy ezektől a világháborúban döntést érlelő eseményektől néhány pillanatra elfordítsuk' áz olvasó figyelmét. Azok, akik társadalmi és. gazdasági meggyőződés nélkül állnak körülöttünk, azok, ákik áz'" eseményeket ugy nézik, mint a minden esztétikai hitvallástól távolálló néző a színdarabot a nézőtéren, bizonyára meg sem értik, liogy miért akarjuk mi az olvasót mggálli.tani a szegedi kereskedők bevásárlási részvénytársaságának nieg'alakitaxánál vagy azoknál a tanácskozásoknál amelyekkel a Lloyd uj éráját készítik elő. , A szegedi kereskedők egyesületének akciója, amelynek az a célja, hogy a bevásárlási részvénytársaság megalakulásával a közélelmezést és a kereskedők megélhetését megkönnyítse, á siilyös háborús viszonyok között igen üdvös és életrevaló. A részvénytársaság működésének eredményességét biztositiák azok a munkás és agilis szakemberek, akik élén állanak. Aktuálisnak tartjuk, hogy e helyen visszatér jünk Wimmer Fülöpnek arra a beszédére, amelyet vasárnap tartott. A háborús helyzet természetes következménye — mondta Wimmer „Fülöp, — hogy a szabad forgalom mindinkább szűkebb térre szorul. A kor-mányrei^leletek ujabb és ujabb tiltó intéz kedései megbénítják a forgalomnak szabad fejlődését, ez ellen azonban nem lehet semmit sem tenni, mert ez a rendkívüli helyzet vele jár.a háborús viszonyokkal. De a háborúnak van nálunk egy másik jelensége amely ellen nemcsak védekezni lehet, ha nem védekezni is kell. Ez pedig a kereskedői becsület és tisztesség védelme. Ennek .az érdekében sorompóba kell lépnie min denkinek, aki a magyar kereskedelem sorsát, föllendülését szivén hordia. Sokan van bak, akik- egyesek bűncselekményét, amely fölött a törvény mondott Ítéletet, az egész tisztes magyar kereskedelem rovására akarják írni. Az ilyen tendenciák ellen föl .kell vennünk' a harcot, mert nein szabad megengednünk, liogy a'magyar "kereskedők becsű bűét rosszhiszemű általánosítással beszennyezzék. A mágühk részéről teljes mértékben oszto/unk Wimmer Fülöp álláspontjában, mert jogosnak tartjuk, ha a magyar keres Jiédök önérzete.feltámad a társadalom egyes rétegeiben lábrakapott gyanúsítások ellen amik egyesek bűnei miatt az egész magyar kereskedelmet teszik felelőssé. Amennyire ostoroznunk kell a visszaéléseket minden téren, épug.y nem szabad alaptalan általá nositással megrontani egy társadalmi osz tafv' tisztéss'égébe vétett hitét és ok nélkül megrendíteni a közönségnek bizalmát a keeskedők iránt. BA kereskedői tisztesség védelmének feladata és a szegedi kereskedelmi érdekek felkarolásának:.fontos hivatása* elsősorban á szegedi Lloydra hárul, amely, mint a legnagyobb és tekintélyben legerősebb kereskedelmi csoportosulás épen az utóbbi időben lépett az agilisabb és szélesebb körű tevékenység útjára. Nagy fontosságot tulajdonítunk annak, hogy a szegedi Lloyd az eddigi stagnálás helyett komoly működésbe kiván kezdeni, mert kereskedelmi és társadalmi téren egyaránt jelentős misszióra hivatott az az egyesület, amely Szeged legvagyonosabb és legtekintélyesebb polgárait számítja tagjai közé. A szegedi kereskedelem fejlődésre szorul. A Lloydnak első helyen kell lennie, amikor Szeged kereskedelmi érdekeinek védelme ettől a tekintélyes egyesülettől várja a leghathatósabb segítséget. UJ harcok fejlődnek a Csernánál. BERLIN, december 5. A nagy főhadiszállás jelenti: Mackensen vezértábornagy arcvonala: A Dobrudzsában nincs nagyobb ísarci tevékenység. Macedón arcvonal: A Csernától keletre uj harcok fejlődtek. Rahovánál és Monténál, a Moglena-arcvonalon meghiúsultak a szerbek előretörései. LUDENDORFF, első föszáilásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) SZÓFIA. A bolgár vezérkar jelenti december 5-ükén: Bitolia 'környékén előőrsi csatározás. A Csernától keletre tüzérségi tüz. A Struma-fronton előőrsi csatározás. Oláhországban a szövetséges csapatok az Argesul mellett megverték a román csapatokat. Tutraklannál gyalogsági és géppusikatüzelés. Csernavodánál tüzérségi tüz. A Dobrudzsában időnként megszakított tüzérségi tüz és előőrsi csatározás. Az ellenség elsáncolja magát és drótakadályokat épit. Kudarcot vallott angol előretörés. BERLIN, december 5. A nagy főhadiszállás jelenti: Rupprecht trónörökös hadcsoportja: Rövid erős ágyútüzelés után az Albert—Warlencourt műúttól keletre a reggeli ködben angol osztagok előretörtek. Tüzünkkel visszavertük őket. Délután az idő kitisztultával a Somme-arcvonalon erösebb lett az ágyútűz és az éj folyamán élénkebb maradt, mint a legutóbbi időben. ! ; 1 • : v, "*•' LUDENDORFF, első föszáilásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály) Esti hivatalos jelentések. .Sajtóhadiszállásról jelentik december 5ikén este: Romúniálmn a siker érlelődik. Az erdélyi határhegységekben folytatódik a harc. Az Erdős-Kárpátokban szórványos orosz támadások. Berlin. A Wolff-iigynökség jelenti december 5-ikén este: Keleten és nyugaton nincs különös esemény. Romániában előre- ,, haladunk Bukarest és Ploesti irányában. A Macedóniai fronton tüzérségi tüz. Kihirdették az ostromállapotot Görögországban. Genf, december 5. A Petit Journal je- j lenti: Az athéni kormány Görögország felett I kihirdette az ostromállapotot. Lugano, december 5. A Secolo jelenti Athénből: A nyugalom újból helyreállott. A közúti vasutak megkezdték ismét működésüket. Athén venizelista polgármesterét, Benakiszt kibocsájtották a fogságból. Az önkéntesen jelentkezett tartalékosok száma felülmúlja a hetvenezret. Berlin, december 5. A Wolff-ügynökség jelenti: Miután az athéni császári követ elhagyta Görögországot, a német érdekek védelmét a hollandi követség vette át. Rotterdam, december 5. A Times jelenti Athénből: Vasárnap a görög konnánnyai megegyezés jött létre, mely szerint 6 üteget kiszolgáltattak. A szövetségesek megkapták a vasutak ellenőrzését és a posta- és táviróforgalom cenzúráját. Rotterdam, december 5. Diplomáciai körökből vett megbízható hírek serint Athénben november 30-án a következőképpen történt a'görög és antant-csapatok összeütközése: Miután a görög kormány megtagadta az antant-kormányoknak a (liadiszerek kiadására vonatkozó követelését, Eournier tengernagy nyolc napos ultimátumot intézett a kormányihoz. Az ultimátum december l-én járt le. Az előtte való napon ezer és ezer görög tartalékos jelentkezett önkéntes katonai szolgálatra. Éjjel antant és olasz csapatok szálltak partra és Pireuszból Athén ellen nyomultak, alhol ellenállásra találtak. Harc fejlődött ki, amely december l-én egész nap tartott. Estefelé az antant-flotta bombázni kezdte Athén keleti részét. Több gránát a király palota közelében esett le, sőt az egyik két méterre a palota nyugati bejárójától. A görög hadseregnek végül sikerült az antant-csapatok egy részét elfogni, a többi rész Pireusz felé visszavonult. Az antant-követek még a ligrcok folyamán megjelentek a királynál és jelentékenyen leszállított követeléseiet előterjesztették, de megfenyegették a királyt, hogy kedvezőtlen válasz esetén a flotta másnap bombázni fogja az egész várost, még pedig a legnagyobb kaliberű lövegekkel. A kormány ekkor, hogy megmentse a hellén kultura megszentelt helyeit és az egés-z civilizált világot megkímélje a pusztítástól, kénytelen volt hat hegyi üteg kiadásába beleegyezni. A követek föntartották maguknak a jogot, hogy erről előbb értesítsék kormányaikat.