Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)
1916-12-05 / 286. szám
szeged, 1916. december 5. A romániai döntő győzelem. December 3-ikán a német császár elrendelte, hogy Poroszország és Elzász-Lotharingia templomainak harangjai megkonduljanak, hogy hirdessék azt a döntő győzelmet, amelyet Maekensen és Falkenhayn egyesült hadserege két heti dicsőséges küzdelem után az orosz-román csapatokkal szemben kivívott. A legutóbbi német hivatalos jelentés közli, hogy csapataink teljesen megverték az első román hadsereget és maradékait Titun, a bukaresti vonal gócpontján át visszavetették. Bukaresttől észak, keletre és északnyugatra a harcok tovább folynak, de a nagy csatát, mely Bukarest sorsát döntötte el, már megnyertük és elő-, nyomulásunkat az oroszok kárpáti és dobrudzsai" offenzívája sem volt képes feltartóztatni. Az Argesul folyó menti csata, amely tulajdonképen Bukarestért folyik, a mi javunkra dőlt el. Poroszország és Elzász-Lotharingia harangjai büszke méltósággal hirdetik a nagy győzelmet, amely Románia számára a vég kezdetét jelenti. A végzet büntetése sosem sújtott igazságosabban népet, mint most a románt. Lehetetlen meg nem látni a Gondviselés haragját fegyvereinkben, amidőn egy hitszegő, orvul támadó és rabló szándékú országra halálos csapásokat mér. Ezzel a néppel, ezzel az országgal szemben a káröröm sem biin és a megtorlás vágya szent. Becstelen módra megtámadott és kifosztott drága Erdélyünk boszuért kiált és ez a boszu kegyelem és irgalom nélkii! tipor keresztül a bűnös országon. Dicsőség, és hála csapatainknak, amelyek a nagy győzelmet kivivták. A boszuáilás lelke adott nekik elszántságot és kitartást. A zseniális vezetés vitte őket győzelemre. Hódolat és elismerés mindazoknak, akik számunkra a december 3-iki nagyszerű győzelmet megszerezték. Feléjük száll mindén Imádságunk, féltő aggódásunk, szent bizakodással várjuk a győzelmi bíborban égő hajnalt, amidőn Románia napja a gyász sötétjébe borul. Az első nagy csatát már megnyertük. Az ellenség futva, reményét veszítve hátrál. Bukarest, arnely a könnyű diadalok idején harci lázban égett, halálos némaságban várja a sorsdöntő órákat, amelyek tragikus gyorsasággal közelednek feléje. A háború ezernyi tapasztalata mérsékletre int bennünket. Hiu elbizottság nem homályosítja el ítéletünket. Jól tudjuk, hogy a reményeknek és vágyódásoknak határt szabhat sok előre nem látott eshetőség. De Romániával szemben a kétségeknek a legparányibb felhője sem homályosítja el győzelmi hitünket. Romániának bűnhődnie, lakolnia kell, a bűnös román népnek alázkodóan, térdre hullva kell könyörögnie bűnbocsánatért. A nagy győzelem napján ujabb győzelemre várunk, amikor arra lesz boldog ébredésünk, hogy Bukarest, Románia gőgös és elbizakodott fővárosa elesett. Erős a hitünk, hogy ez a győzelmi hir is nemsokára köszönteni fog bennünket. A háborút ugyan ez a győzelem sem döntheti el. de minden bizonnyal közelebb hoz bennünet a diadalmas békéhez, amely felé törekszünk. Ellenségeink Románia beavatkozásától remélték a mi végső leveretésünket. Ebben a reményükben máris csalódtak. Ha Bukarest elesik, amiben nem kételkedünk, ellenségeink ismét közelebb kénytelenek jutni ahoz a belátáshoz. hogy a további vérontás hiábavaló, mert a végső győzelmet többé el nem ragadhatják tőlünk. Bukarest elestének ez a jobb belátás lesz a legjelentősebb következménye. —J lung felől előretörő német és osztrák-magyar csapatok a Duna és a hegység között egyesültek. » A balszárny tegnap elfoglalta Targovistet. Krafft von Delmensingen altábornagy csapatai Pitesti felöl folytatták győzelmi menetüket. Teljesen megverték az első román hadsereget és annak maradványait Titun, a Bukarestből Kampolungba és Pitestibe vezető vasúti vonalak elágazási pontján át a Sahmidt von Knobelsdorf altábornagy vezetése alatt álló vitéz 41. gyaloghadosztály karjaiba kergették. Az Argesul balpartján Bukaresttől északnyugatra és nyugatra a harc sikeresen tovább haladt. A vártól délnyugatra viszszavetettük a Niaslowon át az Argesul felé a románokat, akiknek a kezünk közé jutott parancsnok szerint az volt a szándékuk, hogy a dunai sereget elkülönítve megverjék, mig északi szárnyuk az első román hadsereg helyt áll. Bukaresttől délre erös román-orosz támadásoklat kellett elhárítanunk. Az ellenségre itt súlyos vereség várt. Lovasságunknak és repülőinknek sikerült a román hadsereg hátában a vasúti vonalakat megszakitaniok. Csapataink magatartása a győzelmes harcokban minden dicséretet felülmúlt. A menet-teiesitmények hatalmasok voltak. Az ország gazdagsága és a kezünk közé került megrakott élelmezési jármüveik megkönnyítik csapataink ellátását. A román hadsereg a legsúlyosabb véres veszteségeket szenvedtek.. Az előző napokon ejtett foglyok ezreinek száma tegnap még több mint nyolcezerrel szaporodott. A zsákmányolt tábori felszerelések és mindennemű hadianyag mennyisége át sem tekinthető. A dunai hadseregnél 35 ágyú, Tiiunál 13 vasúti mozdony és sok vasúti kocsi került kezünkre. A hadmüveletek tervszerűen haladnak előre. Uj harcok előtt állunk. LUDENDORFF, első föszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) „Romániában a döntést érlelő csapásokra..." BERLIN, deceiriber 4. A nagy főhadiszállás jelenti: Maekensen vezértábornagy harcvonala: A Dobrudzsában nem volt nagyobb harci tevékenység. Macedón arcvonal: Romániában a .döntést érlelő csapásokra nincs hatással a Cserna keleti partján emelkedő egyik magaslatnak elvesztése, amelyet a szerbek tegnap elfoglaltak és ottani állásunk egyik részének ezzel kapcsolatos áthelyezése. LUDElvlboRFF, első föszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) BUDAPEST, december 4. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Délkeleti harctér: Lényeges esemény nem történt. HÖFER altábornagy, Károly király a győzelmes seregeinek élén. — December 2-ikán a főhadiszállásra érkezett. — Budapest, december 4. A sajtóhadiszáll'ásról jelentik: A hadsereg főparancsnokságának a legfelső hadúr részéről történt átvétele szükségszerű következménye annak 'a körülménynek, hogy a világháborúban a nép áll fegyverben, igy tehát az uralkodó természetszerűen maga áll hadserege élére. Az ettől eltérő eddigi állapotot az elhunyt uralkodó -magas életkora tette indokolttá és csak 1908-ban statuáltatott, amikor Ferenc József császár és király egy .jövendőbeli hadsereg főparancsnoki funkcióit Ferenc Ferdinánd főhercegre ruházta át. Az ifjú uralkodó, aki most egész hadereje élére áll, sokoldalú 'és sikeres hadvezéri tevékenységre tekinthet már vissza. Ebben a háborúban ö vezette az Olaszország elleni fényes májusi offenzíva alkalmával Déltirolban az áttörő csoportot. Később Keletgaliciában azon csapatok főparancsnokságát vette át, amelyeknek az oroszok nyári offenzívája alkalmával a főtcáimadást kellett felfogniok és ezt az akkori trónörökös főherceg parancsnoksága alatt fel is tartóztatták. Legutóbb főparancsnoka volt azoknak a szövetséges haderőknek, a melyek a hadakozást Románia területére vitték át. Általános megelégedéssel fogadja a monarchia Frigyes főherceg tábornagynak a főparancsnokságnak őfelsége helyettesévé történt kinevezését és hálásan méltányolja, hogy a főherceg ikét és fél éven át viselte hü vezérkari főnökének, Hötzendorfi Conrád báró tábornagynak, tanácsaitól támogatva a főparancsnokságnak sokszor nyomasztó terhét, valamint, hogy a főherceg nevéhez egész sor nagyszerű fegyvertény fűződik. A legfelső, hadsereg és'hajóhadparancs egész Ausztria-Magyarországban örömet vált ki és azt a szilárd bizakodást kelti, hogy ,az ifjú császár és király győzelmes hadseregek élén fog majd visszatérni. Sajtóliadiszdllás, december 4. A király másodikán reggel 7 óra 40 perckor a főhadiszállásra érkezett. Az országos gyász miatt csak Frigyes főherceg, Conrad vezérkari főnök és Cramon porosz vezérőrnagy fogadták. A városban a lakosság ujjongva fogadta a királyt, aki Frigyes főherceg kastélyában szállt rneg, ahol csendes misét hallgatott. Később a főparancsnokság tisztjeinek bemutatkozását fogadta, majd az udvari ebéd után hadseregfőparancsnoki minőségében átvette a vezérkari főnök első jelentését. ' \ Sajtóhadiszállás, december 4. Károly király a mai egész napot a hadseregfőparancsnokság székhelyén töltötte. Körber osztrák miniszterelnököt két izben kihallgatáson fogadta. A kihallgatás délelőtt két óra hoszszáig, délután egy óra hosszáig tartott. A kihailgatáson a lakosság élelmiszer-ellátása került szóba, . ,