Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)
1916-12-30 / 310. szám
6 mlmaöy a/10 w.a 6 hogy az ellenzék álláspontjáról közvetlenül informálódjék. Hogy a válság akut-e, azt nem tudom megállapítani. Mindenesetre jcD lertizö a munkapárt magatartására az a körülmény, hogy minden alkalmat megragad a válságos napokiban a Tisza melletti tüntetésre. Valósággál megdöbbetnő volt az az ízléstelenség, amikor Tiszát a munkapárt a trónteremben megéljenezte. Mi történt volna akikor, ha az ellenzék erre a kilhivásra Tiszát abcugolta volna? A kiegyezés ügyében az ellenzék erélyesen támadni fogja á kormány' álláspontját, mert a kormány tudvalevőleg a hosszra lejáratú .kiegyezés mellett exponálta magát. Az ellenzék ezzel szemben provizórikus "megoldást akar és igy teljesen ki van zárva, hogy Tisza álláspontja ellen ne küzdjön keményen. Ha életbelép az uj zárórarendelet. (Saját tudósítónktól.) Január 2-ától kezdve, mint jelenettriik, 11 órakor minden nyilvános helyiséget be keL] zárni. Szegeden az uj zárórarendelet mélyebb vonatkozásokban érinti a kávéházakat, vendéglőket és a közönséget. Az egy órai zárórához könnyebben tudtak alkalmazkodni ,az életkörülmények. A záróra uijabb megszór iása azonban nagyobi) zökkenést fog .előidézni. iA vendéglőkre nézve az uj zárórarendelet nem (fog súlyosabb következményekkel járni. Az .üzleti forgalom legnagyobb részét esti 11 óráig a vendéglők eddig is lebonyolították, mert különösen az utóbbi hónapokban mulató vendégek nagy ritkán fordultak meg a vendéglőkben. A vendéglői záróra csupán a közönség jelentéktelen részére lesz kellemetlen, mert szinház .után nem marad idő a vacsorázásra. De ez igazán oly lényegtelen körülmény, ami számba sem jöhet. A kávéházakra azonban a megszórjtott záróra igen érzékeny károsodást jelent, mert a kávéházakban a fogyasztás 11 és 1 óra között volt a legnagyobb, amikor a mozi- és szinlházelőadás után a kávéházakba tódult a közönség. A kávéházakat az uj zárórarendelet annál érzékenyebben, sújtja, mert az uzsonnakávé tilalom már amúgy is nagy forgalmi különbözetet idézett elő. Az átlagos napi kétszáz uzsonnakávéval szemben a nagyobb kávéházakban most csak nyolcvan tea fogy el. Az úgynevezett éjjeli kávéházakra még rosszabb sors vár. /Egyelőre maguk a kávésok! sincsenek tisztában azzal, hogy az uj záróra rendelet életbeléptetéséivel előálló nagy forgalmi visszaesést mikép fogják ellensúlyozni, de, mint értesülünk, igen valószínű, hogy ,a kávéházi árak ujabb fölemelésével igyekeznek pótolni a károsodást, ami viszont a fogyasztó közönség érdekeit sértené. A kávésok tehát- majd csak kibírják valahogy a kivételes állapotnak ezt az uj,abb terihét is. A 11 órás zárórarendelet azonban fölver egy olyan szociális problémát is, amely mellett nem lelhet szó nélkül elhaladni. A cigányzenekarok helyzetére gondolunk, amelynek a létért való küzdését az országos gyász idején legutóbb volt alkalmunk részvéttel tapasztalni. iAz uj zárórarendelettel ez a küzdés állandósul ni fog és éhben a pillanatban igazán nem tudjuk, hogy cigányzenészeink miből és hogyan fognak nagyszámú családtagjaikkal- megélni. Annyi bizonyos, hogy itt valamilyen hatósági beavatkozásra lesz szükség, mert pusztán a társadalom könyörületességére nem szabad bízni a cigányzenekarok megélhetését. Bár az uj szabályrendelet nem érte váratlanul az érdekelteket, a teendőkre nézve még nem állapodtak meg az uj helyzettel szemben. Különösen két intézménye van a városnak: a szinház és a mozik, amelyeknek időbeosztásukat valószínűleg módositaniok kell. Nf/ gyobb változás azonban itt aligha lesz. .Legfölebb annyi, ihogy a mozielőadásokat pontosan az előirt időben fogják megkezdeni és hogy a színházban kénytelenek lesznek az előadásokat félórával előbb kezdeni, esetleg a túlságosan hosszú és bosszantó felvonásközi szünetekről lemondani. Az uj zárórarendeletuek talán ez az utóbbi lesz az egyediüli üdvös következménye. Külsőségeiben az uj zárórarendelet szintén éreztetni fogja hatását. Eleintén kissé szokatlan és barátságtalan lesz a sötétség, amely 11 óra uán ráborul majd a városra. Edidig az utcai világítás szegénységét -leplezték az üzlethelyiségek fényárban uszó csillárai. iMost mind a szinházi és mozielőiadásolc után az emberek a .főbb utvonalakon is botorkálni fognak hazafelé. Ijesztően nagy lesz a csend is. De a háború harmadik évében ezen nincs mit rekriminálni, az állami mindenhatóság törvénye uralkodik most az élet minden megnyilvánulásában. Az uj zárórarendeletet is olyan kényszritő okok tették szükségessé, amelyek elől kitérni ,nem lehetett. A közönséghez. Azok a sorok, amelyek sürü közelségben egymáshoz nap-nap után látnak napvilágot ezeken a hasábokon., nem szorulnak a mi részünkről való beajánlásra. A Délmagyar, ország a közönség szemeláttára emelkedett, a közönség támogatásából merítette az erkölcsi és anyagi erőt a fejlődés olyan méretének elérésére* aminővel vidéki lap a mi rendelkezésünkre állott rövid idő«tán még nem dicsekedhetett, A három év előtt nagyon szerény létszámú szerkesztőségünknek ma tiz tagja van, a nyilvánosság, nivó, zsurnalisztikái élénkség és frisseség megítélését, amelyek mind a mi erőnkből, áldozatkészségünkből s buzgalmunkból lüktetnek e Laip hasábjain, a közönség dolgai és jogai közé tartozik és elhlhez mi elv,hü következetességgel mindig csak egy adattal szolgáltunk: a lappal. E helyütt és ez alkalommal szabadjon mégis néhány körülményre felhívni a figyelmét. Köztudomásra, hogy nap-nap után a Délmagyarország tudósításai révén válnak ismeretesekké városszerte a hivatalos jelentések már a délutáni órákban. Ugyanebben az időben közlünk kiadóhivatalunk kirakatában és a kávéházakban minden nevezetes báborus, diplomáciai, vagy politikai eseményt. Itt utalunk arra, hogy a lap rendes kiadásainak készítésénél is magunkkal -szemben a frisseségnek, a fáradhatatlanságnak ugyanezt & mértékét alkalmazzuk. Hogy ki tudjuk-e éberséggel és megértéssel tapintani, el tradjmk-e jól végezni azokat a kötelességeket, amelyek ma a hírszolgáltatás mellett a sajtóra háramlanák, bizonyija a többi között az a nagyarányú és — talán szerénytelenség nélkül mondhatjuk el — teljes sikerrel1 végződött mozgalom, amelyet a Szegedre telepitett erdélyi menekültekért kezdeményeztünk. A háborúiban is híven szolgáltuk munkaprogr-ammrank egyik legelső pontját: részletesen tájékoztattuk a közönséget a helyi eseményekről, éber figyelemmel kisértünk Szeged, T91S. ííeeemíier HÜ. mindent, ami a városházán készült vagy történt és hallattuk mindig irányító, elismerő, vagy elitélő szavunkat, a szerint, amint meg nem félemlíthető tollúnkat a közönség szolgálata hivta. -Ezek az irányelvek vezettek, amikor a liberalizmus, vagy a politika egyegy kérdése vált -aktuálissá. A közönség mellénk állt -ebben a munkában, .Mi most azt kérjük, tartson ki továbbra is mellettünk és tekintse a kényszerítő körülmények végső, most már lebír hatatlan kényszerének, hogy -az előfizetési árat január 1-től kezdve abban az összegben vagyunk kényteladék megáWapitam, amelyért a miwkéhez ha\sc\nló terjedelmű lapokat már évekkel a háború előtt árusították, Két és fél éve tart a világháború, nem kell bizonyítani, hogy sokszorosára emelkedett a papir„ a festék minden egyéb ára is* ami a lap -előállításához szükséges. Mi viseltük és viseljük ezntánra is az ebből keletkező terheket, de nem lehetünk abban a helyzetben hogy továbbra is fenntartsuk azt a kedvezményt, amelyet, előfizetőinknek eddig nyuj-tottunk. Biztosan tudjuk, hogy senkisem lesz, aki nem tartaná indokoltnak ezt a lépésünket. A Délmagyarország előfizetési árai 1917. január 1-től egy évre 38.— fél évre 14.— negyed évre 7.— ; egy hónapra ,2.40 0 korona. (Szóval ugyanazok az összegek, amelyeket. a mienken kivül eddig is fizetni kellett minden lapért. Dél magyar Ország. K0RZ0-M0ZI fELEFON : 11.-85. Igazgató: VASS SÁNDOR. TELEFON Sí-85. ••• A királyi pár készült eredeti felvételek. Amely :-: felvétel magában foglalja :-: A felvonulást, A koronázást a templomban, A szentgyörgy-téri ünnepélyeket és minden ünnepélyes jelenetei, amely a királyi koronázáson előfordult, január 2-től, keddtől kezdődőleg kerül bemutatásra a Korzó-moziban.