Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-28 / 308. szám

Szered, 1916. d&eember 11. A képviselőház ülése. (Budapesti tudósítónktól.) A képviselőház pénteken délután illést tartott Szász Károly alelnök ©In ölelésével. Illés József előadó beterjesztette a hitlevél tervezetét, amelyet szombaton tárgyal le a Ház. Polónyi Géza azt kérte felszól aJásálban, hogy a hitlevéllel kapcsolatban az eskü mintát is ismertessék. Gróf Tisza István miniszterelnök Polónyi kérésére a következő választ adta: — A hitievél,szerkesztő bizottság az esküformulát is megtárgyalta és azt a bizottság jelentéséhez hozzácsatolták. Ezután Barabás Béla adta elő sürgős inít-erpettáoióját a király képének a hivatalos helyiségekben való elhelyezéséről. Ifjú kora óta, — mondotta Barabás, — mindig aat az álláspontot vallotta, hogy a királynak a képe, mint a magyar állami gondolatnak megszemélyesítője szerepeljen és hogy ez a megszemélyesítés a nemzetiségekre nézve is ntuuttató legyen. Ezért feliLótelemil gondoskodni kell arról, hogy a király képe ugy megjelenésében, mint aláírásában minden olyant kerüljön, ami őt mini osztrák császárt, vagy mint katonát személyesiti meg. A képeken a királynak minden tekintetben, mint magyar királynak, a magyar királyi méltóság jelvényeivel kell megszemélyesittetni. Ha pedig a király az első magyar ember, akkor gondoskodni kell, hogy a királyné képén kifejezési nyerjen-, hogy a magyar nők között az első. Ez alkalommal felemlíti, hogy Magyarországon katonai' ünnepélyeken, vagy bármily ünnepség alkalmával, ahol a király megjelen, a Gotterhaltet játszák. Ez ellen rendeletileg kell intézkedni. Gróf Tisza István miniszterelnök az interpellációra nyomban válaszolt Nem osztja Barabás véleményét, hogy bármikor is kifogásolható volna, ha a magyar király tábornoki egyenruháiban jelenik meg. Mint dinasZti,ahü magyar kívánatosnak tartja, hogy a régi magyar tradícióhoz hiven a hadsereg élén áll a király, hogy a magyar királyok magukat a legfőbb hadúrnak érzik, ami szerinte a magyar királyi méltósággal elválaszthatatlanul össze van füzive. Ama tényben-, hogy a magyar király mindig, mint a legfőbb hadar jelenik meg, látja .a magyar állam és a hadsereg megtestesitését, ami egyenesen helyes a m-agyar szempont hói. A Gotteiilialtéra vonatkozólag azt feleli, ihogy az interpelláló látni fogja, ha körülnéz, milyen érzéseket váltott kii beszédének ez a része. (Ellentmondás a baloldalon.) Tisza itt ugyanis a megritkult baloldali padsorokra tekintett, majd igy folytatta: — Sajnálom, hogy tévedtem, de hiszem, hogy nemcsak saját pártunk véleménye az, hogy e kérdés félvetése sem időszerű, sem ízléses, sem helyes. Barabás felújította ezt a m-esét, hogy az úgynevezett Császárhimnuszt a kivégzéseknél is játszották. A mese alkalmas volt egyszer a kedélyek megmérgezésére, de ma, hosszú évtizedek után Igazán nincs helye ennek. Nincsen különösen épen. ma, a mikor a háborúban számtalanszor felhangzott az osztrák néphimnusz után, a. magyar himnusz és pedig katonai részről, teljes katonai tiszteletiben. Barabás megkésett véleményével, amelyet inkább akkor juttathatott volna kifejezésre, amikor a delegáció elnöke volt. Í1ÉLm a g y a r0R6&1 ö Barabás rövid reflektálása után a Ház tudomásul vette a miniszterelnök válaszát és ezzel az ülés véget ért. sbbaaebabaasaeaaeabaeaaaaaasaabbaababbbaaaaabaaaaa* HIREK 0000 A cigánysoron. A két hóna-pos mély gyász miatt a kávés uraknak tudvalevőleg válás ztaniok kellett a tiszt urak és a cigányok között. Méltóztatik gondolni, hogy kit választottak. Nemcsak azért, mert a tiszt ur nem élhet meg kávéház nélkül, hanem azért is, mert a cigánynak is enni és hogy ehessen, keresni kell. Igy történt hogy a cigányok koldulni vagy koplalni, vagy mindkettőt kénytelenek és bár vékony borii ember számára, akármilyen barna is az a bőr, mindkettő nehéz mesterség, derék szegedi emberek gondoskodtak róla, hogy megkönnyítsék a cigányoknak az — utóbbit. Mielőtt azonban koplalásra adja az ember magát, sok mindennel megpróbálkozik, ezen a próbálkozási kőrútjukon bevetődtek a. cigányok a rájuk szakadt bajok első napján a .szerkesztőségije is. Az egyik a városra hivatkozik. — Nehéz dolog az, mondom neki. A várost tömérdek kötelezettség terheli, miből tartson cl két hónapig jóval több mint 500 embert. — Nem éhezhetünk. — Nem ám, de azok tartsanak ki a cigányok mellett balsorsukban, akiket szórakoztattak, mig ki nem vették kezűikből a hegedűt. Csak azt leihet megcsinálni, amit a Kass János mondott. A cigány nem oka, hogy nem hegedülhet, amig hegedülhetett, ugyanannak a közönségnek játszott, amelyik most jár kávéházba, amikor nem hegedülhet. Tessék tányérozni, mindenki szívesen fogja odaadni ugyanazt az összeget, amelyet, akkor adott, amikor játszhattak. — Nem koldulhatunk. — Nem abban van a baj, mondja as egyik régi, kedvelt prímás. Megpróbáltuk teg nap a Kassban, de mindjárt a második asztalnál elzavarta az egyik szegedi ügyvéd a tányérost. Aszondta neki: „Mi a fenét akartok, nem játszotok." .Ezt a mondatot meg kellene sürgönyözni I. a belügyminiszternek, 2. körtáviratban minden emberbarátnak. Ad. 1. Tessék a kóborló cigányokat röghöz kötni, amig nem fogadják őket előítéletek nélkül, nem támogatják a polgáriasodás metamorfózisában megértéssel. Ad 2. Ennyire szeretjük egymást. Nincs Európáról szó, nincs a központi hatalmakról, nincs a monarchiáról, nincs Magyarországról és nincs szó Csongrádinegyéről, szó van Szegedről. De a mi büszke, liires, nemes érzések-kel telt szivünk, mely annyi részvétkönnyet tud sajtolni a lélek tükrébe, a szembe, ha konvencióskodni kell, nem tud a zsebünkből elővarázsolni 10—20 fillért, ha arról van szó, hogy több száz felsővárosi család nyomorát is enyhítsük, mig imbiszt, Kuglert, pezsgős fröcscsöt, vagy limonádét fogyasztunk. — Időjárás, Lényegtelen hőváltozás és helyenként csapadék várható. SÜRGÖNYPROGNOZIS: Enyhe, sok helyütt csaoadék. 435 — Tisza érdekes nyilatkozatai a hitlevélszerkesztő bizottság ülésén. Budapestről telefonálja tudósitónk: A hitlevélszerkesztő bizottság iilésé-n gróif Tisza István miniszterelnök rendkívül érdekes kijelentést tett. — Reméltem, — mondotta, — hogy ma bejelenthetem a király teljes nagy címét, de ezt az osztrák kormányválság lehetetlenné tette. A Körber-ikormány ugyanis nem volt hajlandó a nagy cimhez mindenben hozzájárulni. Minthogy pedig Ausztriában most nincs kormány, várni kell a nagy cím megállapításával!. Egyelőre a király hozzájárulásával a nagy címet ugy használjuk, mint 1867-ben azzal a különbséggel, hogy az „apostoli" jelző, mely 1867-ben helytelenül több országgal kapcsolatosan ' használtatott, most csak Magyarország után- vétetik fel; tehát így: „Magyarország e néven negyedik apostoli királya, Csehország. Dalmát- és Horvátországok királya stb." Ezután közölte a miniszterelnök, hogy a király felhatalmazása alapján megállapítja azt a kétségtelen tényt, hogy a magyar királyi méltóság az osztrák császári méltóságtól megkülönböztetett, önálló, paritásos jelleggel bir. Ezlankivül ismét kijelentheti, hogy a trónörökös magyar neveltetésélben és az év jelentékeny részének Magyarországon való töltésében a király egyetért a magyar kívánságokkal. Ezután gróf Apponyi Albert szólalt fel. Rámutatott arra, hogy a múltban osztrák államférfiak mindig becsempészni akartaik olyan törekvést, hogy a császár legyen a föcim és a többi csak a leim. Kifogásolja, hogy az udvari kocsi még ma is a következő monogramot viseli: /. K. Tisza azt feleli, hogy a monogram is paritásosan oldatott meg a következőképen: IV. K- I. Többek felszólalása után a regnikoláris bizottság befejezte működését. — A király elutazott Bécsből. Bécsből jelentik: A Wiener Zeitung közli, hogy őfelsége csütörtökön este Bécsből elutazott. — Németország élelmezesi diktatúrának tanácskozasai. Bécsből jelentik: Batocki, Németország élelmezési diktátora Öven tábor nokkal és Fischer tanácsossal Bécsbe érkezett és tanácskozást folytatott az osztrák élelmezési hivatal vezetőjével. Batocki pénteken Budapestre utazott, hogy báró Kürthycel tanácskozzék. A tanácskozások célja, hogy a három élelmező hivatal zavartalan együttműködésével lehetővé tegyék az élelmiszerek méltányos elosztását, — Befejezték a decemberi közgyűlést. Buzgón szónokló városatyák megható gondoskodásából pénteken is volt közgyűlés. Somogyi Szilveszter polgármester elnökölt, Gaál Endre terjesztette elő a tanács javaslatát arról, hogy a felállítandó iparostanonciskola és tanoncotthon céljaira a Kálváriauton levő Kelemen- és Glödkner-tféle 3000 négyszögméteres telket vegye -meg a város 90.640 koronáért. Oibláth Lipót ellenezte a telekvételt, amiből azonban annyival keyésbé keletkezett baj, mert maga Üblátli is a tanács javaslata mellett szavazott. A vásárlás ellen egyébként csak három városatya volt. Akik felszólaltak, az iránt érdeklődtek, hogy két katonakórház között jó helyen iesznek-e a tenvezett intézmények. Miként van az, hogy mindenki a városnak adja el ingatlanát, ha drágái* akarja eladni; van-e esetleg a város tulajdonában olyan telek, mely a jelzett célokra alkalmas. A