Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-27 / 307. szám

4 Szegeti, 1916. december 2. Tisza. Közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt .váratlanul bekövetkezett külügyminiszter­változás ma is élénken foglalkoztatja a poli­tikai köröket. A minden oldalról megnyilvá­nuló érdeklődés érthető, hiszen nem annyira Burián tárcaváítoztatásának, mint Czernin meglepő felemelkedésének szól. Burián kö­zös miniszter maradt, mi tette hát szüksé­gessé a tárcacserét? Ha a közös .külügy­miniszteri állásiba egy domináló képességű és nemcsak mon'arclháaiszerte. hanem enrópa­szerte is elismert tehetségű politikus került volna, a gyors és meglepő személycsere érthető volna. De igy? — latolgatják, hiszen Czernint senkisem iismieri olyan nagy képes­ségekkel megáldottnak, aki egyedül lenne hivatott arra, hogy ak ét ország hajóját a há­borúban hozott áldozatokhoz mért bizton­sággal és sikerrel vezethetné a béke révébe. Czer'nin lenne az a döntő sulyiu ember a mo­narchiában, akire ezekben a napokban, ami­kor esetleg ismét nagy szerep vár a diplo­máciára, bizni kellett a külügyek intézését? Nem — hangzik a válasz. Burián közös pénzügyminisztersége és Czernin külügymi­nisztersége a monarchia ügyiéinek legfőbb intézésében bekövetkezett irányváltozást je­lenti, amely rövidesen áldozatul fogja kíván­ni Tiszát. Amikor Burián mint külügymi­niszter megbukott, Tisza hatalma kezdte meg aláhanyatlását. Még a békében sern tartoztunk azok közé, akik a politikai ellentéteket a véglete­kig szokták kiélesáteni. A 67-es politikai programmot Ítéltük mindig olyannak, ame­lyen a nemzet jövője biztonsággal megépít­hető. Azért ezeken a hasábokon gyakran lát­tak napvilágot sorok, amelyek a kormányzás hibáira mutattak rá, természetesen a tár­gyilagos megfontolásnak azon a hangján, amelyet nem tesz izzóvá a szenvedély és a kiegyenlíthetetlen személyi ellenszenvből fákadó keserűség. Andrássy, Apponyi és Károlyi .szerepléséről, ha szükségesnek és indokoltnak láttuk, az elismerés hangján szóltunk és a háború kitörése óta még a munkapártnál is jobban száműztük a politi­zálást. .Most' a külügyminiszter Budámból pénz­ügyminiszter lett és a közös külügyminiszté­rium élére gróf Czernin volt romániai köve­tünk került, akinek a múltban vallott poli­tikai programja ismeretes. Minden okunk megvan azt föltételezni, liogy a háború alatt Czerninnek a magyarság ellen irányuló po­litikai hitvallása lényeges változáson ment keresztül. Nemcsak azért, mert hatalmas erőkifejtésünk imponáló erejének és szilárd készségének minden józan eszű osztrák em­ber véleményében is lényeges változásokat kellett előidéznie, hanem aziért is, mert el­képzelhetetlen, hogy az erről való tanúság­tétel nélkül külügyminiszter lehetett volna. Ennyi hatalma minden esetre Van Tiszának, most még csak az a kívánatos, hogy Czernin gróf minél előbb részletesen is megnyilat­kozzék a nagy nyilvánosság számára. Ép azért, mert Tisza körül állandóan heves tombolással csaptak fel a szenvedé­lyek. csak a személye ellen irányuló párt­politikai dühvel tudjuk magyarázni azt, hogy bizonyos körök még azon az áron is nagy örömmel látnák bukását, ha az egy irány­változásnak lenne kimos prológusa. Vájjon a magyarság javára lenne-e ez az irány­változás? És vájjon nem dicsekedhetik-e a magyar nemzet azzal, hogy kormányelnöke sz'avára a két és féléves világháború alatt gyakran figyelt egész Európa?-Nem növel­te-e a háború alatt szavának súlyával, föllé­pésének összehasoulithatatl'an fölényéível a magyar miniszterelnök is nemzete tekinté­lyét? Ki akarja vitatni abban a reményben, hogy széles körökben talál hitelre, hogy Ti­szához hasonló energiájú, nagytekintélyű és döntő szavú miniszterelnökünk régen volt? Semmiféle politikai villongás sern homályo­síthatta el annak tiszta meglátását, hogy Ti­sza állítólagos távozása mérhetetlen veszte­sége lenne a nemzetnek. Ez a legkevesebb, aim.it a mai belpoliti­kai helyzetben el kellett mondanunk. Mi hisszük, -hogy Czernin eljövetele nem Tisza bukását, hanem ujabb győzelmét jelenti. Si­került ismét Ausztria egyik akti-v és most a legelső pozícióiba került politikusát a dualiz­mus olyan értelmezésének megnyernie, amely tiszteletben tartja a magyar államiság egységét, erejét, sérthetetlenségét és a mo­narchia hatalmi szervezetében a két önálló állam társulását látja. .aaaamMBBBSBSBBBMHBMMBHEBaaBaSHSHaBBSBXBDMC Oroszország Wilson jegy­zékében a békeszerefef őszinteségének jeléi látja. Pétervár, december 26. Valamennyi lap elismeréssel nyilatkozik Wilison elnök lépé­sének indító okairól és bákeszeretet őszinte­ségének jelét látja benne. Zürich, decrneber 26. A Neue Zürioher Nachrichten jól értesült helyiről adja "azt a hirt, hogy Lloyd George beszéde dacára a Wilson-féle jegyzék kilátásai nem oly ked­vezötteneik, mint ahogy az angol sajtó ál­lítja. Diplomáciai körökben ismeretes, hogy Angliában egyire terjed az a meggyőződés, miszerint a háború az antant számára többé nem nyerhető ,me.g. Későbbi események ta­talán bebizonyítják, hogy az angol állam­férfiak nem állottak távol a Wiifeon-féle kez­deményezéstől. Bécs, december 26. Bécsi és berlini politikai .körökben szombatra vártáik az an­tant válaszát a köziponti hatalmak jegyzé­kére. Mértékdó helyen tudni vélik, hogy a késés Wilson elnök intervenciójával függ össze. AZ AMERIKAI KIVITELI FORGALOM EMELKEDÉSE. Newyork, december 26. ;Az amerikai ki­vitel ez év novemberében 518 millió dollár volt, az októberi kivitel 491 milliójával szem­ben és a tavalyi novemberi 321,106.000 -dol­lárjával szemben. A behozatal értéke 177 millió volt az októberi 176 millióval és a tavalyi novemberi 155,497.000 dollárral szem­ben. NEWYORKBAN LIGA ALAKULT A BÉKE KIERŐSZAKOLÁSÁRA. Stockhom, december 26. Kerülő utón, miután a cenzúra tilalma a központi hatal­mak békeajánlata után tárgytalanná vált, -érkezik Newyorkból a jelentés, hogy ott még november 24-én nagyjelentőségű gyű­lést tartott a béke kierőszakolására alakslt liga (The leagne to enforce the peace). A liga gyűlésén Taft elnökölt, társelnökei pedig Lord Aberdeen, továbbá a belga konzul, Ridder, a „Newyorker Staatszeitung" szer­kesztője és Steoker német százados voltak. A gyűlésen több tartalmas beszéd hangzott s valamennyinek az volt a tenorja, hogy már elég volt a harcból s a béke útjára kell terelni a dolgokat. Briand, Betihmann-Holl­weg, Grey beszédeit vették tárgyalás alá s egyhangúlag a béke sürgős visszaállitásá mellett határoztak. A liga. gyűlésének jelen­tőségét emelte az a körülmény, hogy ez volt az első egyetlen eset, amikor a harcoló ál­lamok képviselői -semlegesekkel együtt bé­késen ' és a béke érdekében megfértek egy­más mellett. WILSON JEGYZÉKÉNEK HATÁSA ; BULGÁRIÁBAN.­Szófia, december 26. A féhivatalos Echo de Bulgarie ezt irja: Wilson elnök kezdemé­nyezését a központi hatalmak országaiban annál nagyobb megelégedéssel fogadják, mi­vel kormányaink voltak az elsők, akik a béke érdekében szót emeltek. Ilyenképen a célok azonosságából spontán módon támadt együttműködés fog megkezdődni a központi hatalmak és az Egyesült-Államok diplomá­ciája közt. Csak ,az a kérdés, bogy ellensé­geink, akik tegnap még nagyon csörgették a kardjukat, jmgyan. fogadják Wilson elnök javaslatait. Akár tovább is csöngetik a kar­dot, akár hüvelyébe teszik, mi mind a két esetben ott leszünk. Lojalitásunk és a ha­talmiunk olyan tényezők, amelyek mindig egyenlő arányban lesznek egymással. Ali megoimndtuk, mit akarunk és megmutattuk, hogy tudjuk is azt, amit akarunk. WILSON ELRENDELI A KIVITELI TILALMAT. Hágó, december 26. A Telegraf cimü hollandi antant-iujság londoni tudósítója irja: Természetesen felmerül a gondolat, hogy a szövetségesek elutasító magatartása esetén Wilson a kiviteli tilalom ideiglenes elrende­lésével fog válaszolni. Antant-statisztika a központi hatalmak haderejéről, • Páris, december 26. A Havas-ügynökség kimutatást közöl arról, hogy az antant számí­tása szerint a központi hatalmak [Európában milyen számú sereggel állanak velük szí&in­ben. Az ő kimutatásuk szerint december ele­jén ilyen lett volna a helyzet: 128 divízió áll a nyugati fronton. lEzek kizárólag német had­erők. 106 divizió harcol az orosz fronton. Eb­ből 6:5 divizió német, 39 divizió osztrák és magyar, 2 divizió török, 29 divizió vain a ro­mán fronton. Ebből 12 német, 11 osztrák­magyar, 4 bolgár és 2 török. 12 dvizió harcol a macedóniai fronton. Ebből 3 vagy 4 divizió német, 8 vagy 9 divizió bolgár és 1 török. 33 divizió van az olasz és albán fronton. Ezek kizárólag osztrák és magyar csapatok. A köz­ponti hatalmak ezenfelül még nagy tartalé­kokkal is rendelkeznek. A Fekete erdőtől a Fekete­tengerig Bécs, december 26. A karácsonyi ünnep­napok legjelentékenyebb hadi sikere, amely a központi hatalmak ós szövetségeseik fegy­verét koronázta, az az örvendetes tény, liogy a Duna dobrudzsai ágai közül a Szent György- és Sulina-ág Tulesea és Isaecea •el­foglalásával birtokukba került s az orosz Kilia-ág ágyúinak tüzkörébe jutott. Az el" lenség hajói véglegesen kiszorultak a Duná­ról, amelyet tehát eredetétől torkolatáig ha­talmi körünkbe vontunk. Hogy ez mit jelent a jelen pillanatban és különösen a közeljövő események során, felesleges hangoztatni.

Next

/
Thumbnails
Contents