Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-24 / 306. szám

402/ kodra hozaágáruIka.ssan a bábom után bekövetkezendő nj élet onagt erarntérébez. Dr. RŰSA IZSÓ: — A visszatérő munkaerők zöme ott fogja folytatni a munkát, aihol elhagyta. Csak a nyersanyag beszerzéséről kell gondoskodni, amelyet felhasznált, elfogyasztott a háború. Az ország különböző helyein történt pusztítások és pusztulások kijavítása, helyreállítása sok nyersanyagot igényel. Ezek és még sok minden szinte önként kínálkozó munkaalkalmak a visszatérő hősöknek, akiket igy biztos jövendő vár az elhagyott otthonban. Dr. SOMOGYI SZILVESZTER: — Legfontosabb kérdés, hogy a visszatérő [hősük megfelelő mennyiségű élelmet és munkaalkalmat találjanak inajd. Áz állam bizonyosan gondoskodni is fog erről a harcosok i'oko: jcatos visszaengedésóvel. Munkaalkalmakról a hatóságok is gondoskodni fognak. Szegeden például egész csomó intézmény vár megvalósításra, Azonnal megkezdjük a fogadalmi templom, a% iparos-tanonciskola, a 38 uj tanyai tanterem ós még sok más uj intézmény ópitését. Az ipari munkások igy megfelelő munkaalkalmat találnak, A mezőgazdasági munkásokról nem szükséges külön gondoskodni, mert hiszen a mezőgazdaság annugy is uj lendüld! tel indulhat munkára. Az állam minden valószínűség szerint megadja az általános direktívákat majd, amik végrehajtása a hatóság feladata lesz. Mi ezt ugy fogjuk megcsinálni, hogy kiegészítjük magáinkat az iparosok, kereskedők stib. elitjével és intézőbizottsággá alakulunk, . _. ^ Dr. SZALAY JÓZSEF: — Mindenekelőtt az: emberanyag konzerválása szükséges. Egyik, másik kérdésben úgyszólván nemzetközi kötelezettségeink vannak a közegészségügy terén. Az anyaés esecsemövédelemnek intézményes beszergárrá vedlik a könyvelő, aki szerényen a galléros fiókjába teszi el vitézségi érmeit. 9, Akik most szenvednek és jajgatnak a háború miatt, véssék emlékezetükbe, bogy a harctéri élmények százegyedszer való elbeszélése esak az uj nemzedék háborús kedvét szitja s bizony későn jajgat ujra, ba majd 50 éves korában be kell vonulnia a második számú világháborúba, Gyere hát haza és ne beszélj a háborúról. 4. Különösen te 'hallgass, derék polgártársam, bárom darab badiékitményeddel, melyeknek elsejét a pesti dunaparti fronton, másikát és harmadikát már csak a pesti dunaparti front .mögött szerezted. Ne kivánd, oh kitűnő vitéz, hogy az újságok folytatásokban közöljék majd harctéri kalandjaidat, 5. A háborús árdrágítóknak bocsássatok meg. Végre is gondoljátok meg: ők vannak többségiben. «. Fogadjátok meg, bogy barátaitokról és ismerőseitekről a bábom után épp oly kevés rosszat mondtak, mint amily kevés jót mondtatok a háboriu előtt. 7. Bocsásd meg felebarátodnak, hogy szorgalmas, okos, törekvő, pláne — ami eddig igen nagy bün volt — tehetséges. < 8. A nagyképű, szószátyár politikusokat na értékeld többre békében, mint amennyire — igen helyesen — háborúban értékelted őket. DÉLMAGYAROR^ÁG vezése szántén hallatlanul fontos, mert a jelenlegi mozgalom csak egy-egy helyre terjed ki. Komoly jelei vannak máris, hogy sikerül megcsinálni a hivatásos anya- és csecsemővédők kurzusát. — Hasonlóan fontos a munkásipiac szervezésének kérdése. Ennek intézményes szervezésiét ma már törvény biztositja és valószínűleg kamarai kerületi alapon történik meg az intézményes beszervezés. A munkaközvetítésre éppen a visszatérő katonák szempontjából nagy szükség lesz. A mezőgazdasági munkások legkönnyebben helyezkedhetnek el, mert hiszen az intenzivebb gazdálkodásra térünk át. Az ipar terén a nyersanyag hiányának leküzdése lesz a másik fontos kérdés még, amelyet koncentrikusan fognak beszerezni. Az ipari biráskodá&f is minden valószínűség szerint iparbirósággal helyettesitik, mert a mai rendszer 1854 óta már jóformán elavult. Dr. TURCSÁNYI IMRÉNÉ: — Az internáieionális asszonykouiité jelenleg azt sürgeti, hogy már a béketárgyalások elegén is fegyverszünetet kössenek.. Alapvető elv, hogy a nők választójoghoz jussanak, mert csak igy tudnak igazán hasznos, mélyreható munkát végezni. — Szem előtt fogjuk tartani, bogy a. jogos érdekeket mindenütt összeegyeztessék. Igy gondolunk majd rá, hogy a visszatérő gyöngébb munkaerők le ne nyomják a munkabéreket és az itíihon dolgozó munkaerőket háborúban megszerzett jogaikból ki ne vessék. WIMMER FÜLÖP: — Első és legfontosabb feladatt a nyersanyagbeszerzés, miután ez most csaknem teljesen .hiányzik, a visszatérő munkaerőknek pedig munkaalkalmat kell biztosítani. Ez nyersanyag nélkül lehetetlen. A beszerzés nagyon komplikált feladat, mert a nyersanyagok ára rémségesen fel fog emelkedni, ami által a valuta is drága lesz. Tekintettel az óriási tömegű szükségletre, a szállítás is Próbálj a magad eszével gondolkodni ós békülj ki régi ellenségeddel: az okossággal. 9. Ha a fiad azt kérdezi: „ugy-c, hős voltál, .apáin?" — igy felelj: „én csak szerencsétlen voltain, fiaim". Ha a fiad azt kérdezi: „hány embert öltél meg, apáim?" — feleld neki: „egyet sem, az isten büntette meg őket". 10. Az uj vagyonok tulajdonosait ue bántsátok, mert összeesküsznek ellenetek és a pénzükön olyan képviselőket választanak, akik uj háborúra izgatnak. 11. Az asszonyok is béküljenek ki. Felejtsék el egymásnak a névtelen leveleket és följelentéseket, S ti férfiak, bocsássatok ineg nekik, hogy a legnagyobb bőrhiány idején csizma-száru cipőiben sétáltak. Majd ha nem lesz bőrhiány, úgyis kivágott félcipőben járnak, 12. Háború után olvassátok el az ellenség újságjait, mintaíhogy az ellenségnek is el kell olvasnia a mi ujsággainkat a háború .idejéből. És látni foggátok, mily undok bün a hazugság s hogy nem „kevés böleseséggel", hanem igéül s .sok butasággal kormányozzák a világot. 13. Szeressétek egymást, anélkül, bogy az egymás feleségeit szeretnétek, védjétek egymást, anélkül, hogy a védekezés (hevében a szomszédotok zsebébe nyúlnátok s tudjatok egyszer elég rosszak lenni ahhoz i«, hogy — jók legyetek." Molnár Jenő. Szeged, 1916. december 31. nehézségekbe iitközhetik. A beszerzéseket éppen ezekre a szempontokra tekintettel koncentrálva ikell eszközölni. Tuodmásom szerint erre vonatkozóan már van is megállapodás Németország, Magyarország és Ausztria között. (s.) ••••mimiunuuiinhihihiihiiiiahhuhn JCarácsonyi látogatók 1916-ban. # A palotákban és kunk hókban, az egyenlőség és a demokrácia szép elveitől áthatva, a leggazdagabbnál és a legszegényebbnél egyaránt megjelentek a betléhemesek. iHároman valának csak, de a három földi lény a kasztok minden részét képviselte. Az újkori betléhemesek őik. Kocsival .járnak és nem énekelnek. Az egyik hosszú szakáll helyett ifénylő gyermekkardot visel és a rendet őrzi büszkén a csintalan nagyok között. A másiknak a vállán valami szúrós jószág van és csillog a családi fészkek meghitt fényében; ő a háború kíméletlen krampuszának szeüditet t szimbóluma. A harmadik egy jóságos pásztor, aki kamipós bot helyett kampós orral és egy nagy könyvvel jár, amelybe beírja a jókat és rosszakat, akik gyűjtöttek valami földi gazdagságot ebben a nincstelen, szomorú világban. /Korán reggel elkezdik már a végtelen zarándoklást és késő estig járják nehéz utjufeat. Bemennek a hűvös kapualju nagy bérházakba, átesetlenek-botlanak a kis viskók sártengeres udvarain és feltárul jelenlétükre az élet titkos zsilipje, melyben a különböző halmazállapotban levő kincsek rejtőzködnek. Hatalmuk vetekedik (Mefisztó va rázsvesszőjével — és rekinrálóknak hivja a csúnya köznyelv őket Nálunk is voltak, meg a szomszédunknál is és nálatok is megjelentek nyájas olvasó. Rekviráltak ők a hit és bizalom, szent nevében. A reményt azt nem is emlitem, mert az csak a mi részünkről volt meg, akik egyetmásba tényleg reménykedtünk, de a nagy bizalommal szemben reményünk mit sem ért. — Viribus unitié!, — igy köszöntöttek be hozzánk és a következő percben egyesült erővel kifordították a nagy szemetes ládát, nogy megtudják, igaz-e az egykori irások szava: A földi salak mélyén gyakran igazi kincsek rejtőznek. A szemét szemérmetlen porzással terült szét a konyhán, piszkos nyelvét rányujtotta a körülötte állókra, aztán vidáman visszasétált a ládába. Következtek a vizeskancsók. A kardos bácsi kihúzta kardját és belenyomta fenékig mindakettőbe; a •kanták nyögtek és szivük megrepedt a bánattól, hogy már a legszentebb ünnep előtt sem lakozik az emberekben kegyelem. A büszke konyhakredenc önmegtagadóan tárta fel keblét, mintha mondaná: itt vagyok, szúrjatok belém! Az asztal megsebesült sánta lábát elhajítva néma hódolattal borult fel és még bizalmasan tapogatták bordái közé rejtett nemesebb részeit, azon töprengetett, hogy lehetné végképen nyugalomba menni. iBent a szobában az óra ijedten tikktaikkolt az illetéktelen kezek érintésére. A mutató nagyot ugrott, aztán a régi melódiát, gyorsan elzenélte a recsegő rugó. A divány nyekkent ós nyöszörgött, öblös karjaival a szőnyeg bolyhát tépte, acél-belét és zslnegzsigereit szégyenkezve mutogatta. A három betlehemes összenézett és a nagy bizalom kölcsönös érzése ujabb tettekre hajtotta őket. Jön! Cirkusz Wolfson. A világ legnagyobb attrakciója.