Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-24 / 306. szám

402/ kodra hozaágáruIka.ssan a bábom után bekö­vetkezendő nj élet onagt erarntérébez. Dr. RŰSA IZSÓ: — A visszatérő munkaerők zöme ott fogja folytatni a munkát, aihol elhagyta. Csak a nyersanyag beszerzéséről kell gon­doskodni, amelyet felhasznált, elfogyasztott a háború. Az ország különböző helyein tör­tént pusztítások és pusztulások kijavítása, helyreállítása sok nyersanyagot igényel. Ezek és még sok minden szinte önként kí­nálkozó munkaalkalmak a visszatérő hősök­nek, akiket igy biztos jövendő vár az elha­gyott otthonban. Dr. SOMOGYI SZILVESZTER: — Legfontosabb kérdés, hogy a visszatérő [hősük megfelelő mennyiségű élelmet és munka­alkalmat találjanak inajd. Áz állam bizonyo­san gondoskodni is fog erről a harcosok i'oko: jcatos visszaengedésóvel. Munkaalkalmakról a hatóságok is gondoskodni fognak. Szegeden például egész csomó intézmény vár megvaló­sításra, Azonnal megkezdjük a fogadalmi tem­plom, a% iparos-tanonciskola, a 38 uj tanyai tanterem ós még sok más uj intézmény ópité­sét. Az ipari munkások igy megfelelő munka­alkalmat találnak, A mezőgazdasági munká­sokról nem szükséges külön gondoskodni, mert hiszen a mezőgazdaság annugy is uj lendüld! ­tel indulhat munkára. Az állam minden való­színűség szerint megadja az általános direk­tívákat majd, amik végrehajtása a hatóság feladata lesz. Mi ezt ugy fogjuk megcsinálni, hogy kiegészítjük magáinkat az iparosok, ke­reskedők stib. elitjével és intézőbizottsággá alakulunk, . _. ^ Dr. SZALAY JÓZSEF: — Mindenekelőtt az: emberanyag kon­zerválása szükséges. Egyik, másik kérdés­ben úgyszólván nemzetközi kötelezettségeink vannak a közegészségügy terén. Az anya­és esecsemövédelemnek intézményes beszer­gárrá vedlik a könyvelő, aki szerényen a gal­léros fiókjába teszi el vitézségi érmeit. 9, Akik most szenvednek és jajgatnak a háború miatt, véssék emlékezetükbe, bogy a harctéri élmények százegyedszer való elbeszé­lése esak az uj nemzedék háborús kedvét szitja s bizony későn jajgat ujra, ba majd 50 éves korában be kell vonulnia a második számú világháborúba, Gyere hát haza és ne beszélj a háborúról. 4. Különösen te 'hallgass, derék polgár­társam, bárom darab badiékitményeddel, me­lyeknek elsejét a pesti dunaparti fronton, má­sikát és harmadikát már csak a pesti duna­parti front .mögött szerezted. Ne kivánd, oh kitűnő vitéz, hogy az újságok folytatásokban közöljék majd harctéri kalandjaidat, 5. A háborús árdrágítóknak bocsássatok meg. Végre is gondoljátok meg: ők vannak többségiben. «. Fogadjátok meg, bogy barátaitokról és ismerőseitekről a bábom után épp oly kevés rosszat mondtak, mint amily kevés jót mond­tatok a háboriu előtt. 7. Bocsásd meg felebarátodnak, hogy szor­galmas, okos, törekvő, pláne — ami eddig igen nagy bün volt — tehetséges. < 8. A nagyképű, szószátyár politikusokat na értékeld többre békében, mint amennyire — igen helyesen — háborúban értékelted őket. DÉLMAGYAROR^ÁG vezése szántén hallatlanul fontos, mert a je­lenlegi mozgalom csak egy-egy helyre ter­jed ki. Komoly jelei vannak máris, hogy si­kerül megcsinálni a hivatásos anya- és cse­csemővédők kurzusát. — Hasonlóan fontos a munkásipiac szer­vezésének kérdése. Ennek intézményes szer­vezésiét ma már törvény biztositja és való­színűleg kamarai kerületi alapon történik meg az intézményes beszervezés. A munka­közvetítésre éppen a visszatérő katonák szempontjából nagy szükség lesz. A mező­gazdasági munkások legkönnyebben helyez­kedhetnek el, mert hiszen az intenzivebb gazdálkodásra térünk át. Az ipar terén a nyersanyag hiányának leküzdése lesz a má­sik fontos kérdés még, amelyet koncentriku­san fognak beszerezni. Az ipari biráskodá&f is minden valószínűség szerint iparbiróság­gal helyettesitik, mert a mai rendszer 1854 óta már jóformán elavult. Dr. TURCSÁNYI IMRÉNÉ: — Az internáieionális asszonykouiité jelen­leg azt sürgeti, hogy már a béketárgyalások elegén is fegyverszünetet kössenek.. Alapvető elv, hogy a nők választójoghoz jussanak, mert csak igy tudnak igazán hasznos, mélyreható munkát végezni. — Szem előtt fogjuk tartani, bogy a. jogos érdekeket mindenütt összeegyeztessék. Igy gondolunk majd rá, hogy a visszatérő gyön­gébb munkaerők le ne nyomják a munkabére­ket és az itíihon dolgozó munkaerőket háború­ban megszerzett jogaikból ki ne vessék. WIMMER FÜLÖP: — Első és legfontosabb feladatt a nyers­anyagbeszerzés, miután ez most csaknem teljesen .hiányzik, a visszatérő munkaerők­nek pedig munkaalkalmat kell biztosítani. Ez nyersanyag nélkül lehetetlen. A beszer­zés nagyon komplikált feladat, mert a nyers­anyagok ára rémségesen fel fog emelkedni, ami által a valuta is drága lesz. Tekintettel az óriási tömegű szükségletre, a szállítás is Próbálj a magad eszével gondolkodni ós békülj ki régi ellenségeddel: az okossággal. 9. Ha a fiad azt kérdezi: „ugy-c, hős voltál, .apáin?" — igy felelj: „én csak szerencsétlen voltain, fiaim". Ha a fiad azt kérdezi: „hány embert öltél meg, apáim?" — feleld neki: „egyet sem, az isten büntette meg őket". 10. Az uj vagyonok tulajdonosait ue bánt­sátok, mert összeesküsznek ellenetek és a pén­zükön olyan képviselőket választanak, akik uj háborúra izgatnak. 11. Az asszonyok is béküljenek ki. Felejt­sék el egymásnak a névtelen leveleket és föl­jelentéseket, S ti férfiak, bocsássatok ineg ne­kik, hogy a legnagyobb bőrhiány idején csiz­ma-száru cipőiben sétáltak. Majd ha nem lesz bőrhiány, úgyis kivágott félcipőben járnak, 12. Háború után olvassátok el az ellenség újságjait, mintaíhogy az ellenségnek is el kell olvasnia a mi ujsággainkat a háború .idejéből. És látni foggátok, mily undok bün a hazugság s hogy nem „kevés böleseséggel", hanem igéül s .sok butasággal kormányozzák a világot. 13. Szeressétek egymást, anélkül, bogy az egymás feleségeit szeretnétek, védjétek egy­mást, anélkül, hogy a védekezés (hevében a szomszédotok zsebébe nyúlnátok s tudjatok egyszer elég rosszak lenni ahhoz i«, hogy — jók legyetek." Molnár Jenő. Szeged, 1916. december 31. nehézségekbe iitközhetik. A beszerzéseket éppen ezekre a szempontokra tekintettel koncentrálva ikell eszközölni. Tuodmásom szerint erre vonatkozóan már van is meg­állapodás Németország, Magyarország és Ausztria között. (s.) ••••mimiunuuiinhihihiihiiiiahhuhn JCarácsonyi látogatók 1916-ban. # A palotákban és kunk hókban, az egyen­lőség és a demokrácia szép elveitől áthatva, a leggazdagabbnál és a legszegényebbnél egyaránt megjelentek a betléhemesek. iHáro­man valának csak, de a három földi lény a kasztok minden részét képviselte. Az újkori betléhemesek őik. Kocsival .járnak és nem énekelnek. Az egyik hosszú szakáll helyett ifénylő gyermekkardot visel és a rendet őrzi büszkén a csintalan nagyok között. A má­siknak a vállán valami szúrós jószág van és csillog a családi fészkek meghitt fényében; ő a háború kíméletlen krampuszának szeüditet t szimbóluma. A harmadik egy jóságos pász­tor, aki kamipós bot helyett kampós orral és egy nagy könyvvel jár, amelybe beírja a jó­kat és rosszakat, akik gyűjtöttek valami földi gazdagságot ebben a nincstelen, szomorú vi­lágban. /Korán reggel elkezdik már a végtelen zarándoklást és késő estig járják nehéz utju­feat. Bemennek a hűvös kapualju nagy bér­házakba, átesetlenek-botlanak a kis viskók sártengeres udvarain és feltárul jelenlétük­re az élet titkos zsilipje, melyben a külön­böző halmazállapotban levő kincsek rejtőz­ködnek. Hatalmuk vetekedik (Mefisztó va rázsvesszőjével — és rekinrálóknak hivja a csúnya köznyelv őket Nálunk is voltak, meg a szomszédunknál is és nálatok is megjelentek nyájas olvasó. Rekviráltak ők a hit és bizalom, szent nevé­ben. A reményt azt nem is emlitem, mert az csak a mi részünkről volt meg, akik egyet­másba tényleg reménykedtünk, de a nagy bi­zalommal szemben reményünk mit sem ért. — Viribus unitié!, — igy köszöntöttek be hozzánk és a következő percben egyesült erővel kifordították a nagy szemetes ládát, nogy megtudják, igaz-e az egykori irások szava: A földi salak mélyén gyakran igazi kincsek rejtőznek. A szemét szemérmetlen porzással terült szét a konyhán, piszkos nyel­vét rányujtotta a körülötte állókra, aztán vidáman visszasétált a ládába. Következtek a vizeskancsók. A kardos bácsi kihúzta kard­ját és belenyomta fenékig mindakettőbe; a •kanták nyögtek és szivük megrepedt a bánat­tól, hogy már a legszentebb ünnep előtt sem lakozik az emberekben kegyelem. A büszke konyhakredenc önmegtagadóan tárta fel keblét, mintha mondaná: itt va­gyok, szúrjatok belém! Az asztal megsebesült sánta lábát elhajítva néma hódolattal borult fel és még bizalmasan tapogatták bordái közé rejtett nemesebb részeit, azon töprengetett, hogy lehetné végképen nyugalomba menni. iBent a szobában az óra ijedten tikktaik­kolt az illetéktelen kezek érintésére. A mu­tató nagyot ugrott, aztán a régi melódiát, gyorsan elzenélte a recsegő rugó. A divány nyekkent ós nyöszörgött, öblös karjaival a szőnyeg bolyhát tépte, acél-belét és zslneg­zsigereit szégyenkezve mutogatta. A három betlehemes összenézett és a nagy bizalom kölcsönös érzése ujabb tettekre hajtotta őket. Jön! Cirkusz Wolfson. A világ legnagyobb attrakciója.

Next

/
Thumbnails
Contents