Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-24 / 306. szám

8e.*gvd, 1916. deaeitobsii* 24. í>£lmagyárország. 7 Qrö| Xhttea-Kéderváry a szegedi Balkán-Akadémiáról A Délxuagyarorsxhg budapesti 'tudósítója fölkereste gróf Khuen-Héderváry Károly volt íüiuiszterelaököt, a Nemzeti Munkapárt elnökét és megkérdezte, mit szól altihoz 'a nagyfontos­*ágn kulturlhatározathoz, 'hogy Szeged város Balkán-Akadémiát alapit. A kegyelmes ur a következőkben volt szíves válaszolni: — Régóta nagy érdeklődéssel figye­lem, hogy Szeged milyen programmsze­rüen fejleszti kulturális, intézményeit. Az Altföldnek eme metropolisában ma már számos olyan isikola és tanintézet van, amely azt bizonyltja, Ihogy a város vezetősége oéltudatos, olkos munkával akarja fejleszteni a nagyszerű, szín­magyar Szegedet. Megható és szokat­lan az az áldozatkészség, ahogyan Szeged ápolja az ő intézményeit. Ilyen körüLmények között nem csoda a város rohamos fejlődése. Minden figyelmet megérdemelnek azok az erőteljes tettek, amelyek előkelő pozíciót biztosítanak •Bécs, december 23. A külügyminiszté­rium tisztviselői kara délben tisztelgett gróf Czernin Ottokár külügyminiszternél. Báir§ Maccáó követ üdvözlésére Czernin a kö­vetkezőket válaszolta: Politikai prograimmot most nem ] szándékozom adni, de Burián politiká­jának vezérelvei változatlanul megma­rdnak. A központi hatalmak által tett javaslatokkal teljesen azonosítom ma­gam, mert a központi hatalmak győzel­mei a béke dolgában felvetett félre­magyarázásokat (teljesen kizárják. A 64-fki kiegyezésnek teljes ^ mértékben híve vagyok és tevékenységem funda­mentumának Ausztria és Magyarország közötti paritást tartom. Czernin és Burián eskütétele. Bécs, december 23. Gróf Czernin Otto­kár, az uj külügyminiszter ma letette az esküt a király előtt. Az eskütételnél báró Burián ós a főkamarás asszisztáltak. Aztán Burián közös pénzügyminiszter tette le az esküt, gróf Czernin és a főkamarás asszisz­'tálásáival. •A küliigymlrtlszterváJtozás és a béke. Budapest, december 23. A politikai pártkörökben élénken kommentálják a kül­ügyminiszter-jváltozást. Két verzió kering. Az egyik szerint különbékéről való tárgya­lás kezdődik Olaszországgal, amelynek si­kerét Burián báró korábbi álláspontja ve­szélyeztetné. A másik verzió szerint a sem­legesek hatalmas békeakciót indítanak, ez­ért az összes vezető személyiségeket, akik részéről a múltban történtek miatt nem vár­ható a föltétlenül szükséges előzékenység, kicserélik. A külügyminiszter-változást ál­talában nagyjelentőségű béke-szimptománák tartják. A munkapártban beszélik, hogy Szegednek a magyar városok között. Most azt hallom, hogy Szeged nagy költséggel és jelentékeny évi hozzájáru­lással Balkán-Akadémiát alapit: Öröm­mel veszem' tudomásul ezt az elhatáro­zást, amely azt mutatja, hogy Szeged most is idejekorán felismerte, mit kell tennie, hogy tovább épitse eddigi kultu­rális munkáját. A háború győzelmes be­fejezése után azt hiszem, a központi hatalmaké lesz a kereskedelmi uralom a Balkánon. ©Ezt az értékes gazdasági összeköttetést ápolnunk kell, hisz első­sorban Magyarország, mint a balkáni államokkal határos ország van hivatva arra, hogy a Balkánra exportáljon és onnét importáljon. Nagyon szerencsés gondolat volt tehát a szegedi Balkán­Akadémia felállítása, amelyre szép jövő és szép hivatás vár. v. aí. gróf Tisza István és gróf Czernin között a legteljesebb az egyetértés. Budapestről telefonálja tudósítónk: Bu­rián és Czernin miatt a felzaklatott hangu­lat kissé nyugodtabbá vált. Illetékes helyen kijelentik, hogy Burián távozását már ré­gebiben elhatározták és Wilson békeakció­ja csak siettette távozását, hogy olyan fér­fiú kerüljön a külügyek élére, aki hivatva van az ügyek vezetésére. Gróf Czernin nyilatkozata a munkapártban jó hatást tett. A munkapártban kijelentik, hogy semmi ok sincsen az aggodalomra. Az osztrák viszo­nyok sem adnak aggodalomra okot, mert gróf Clam-Martinic, az uj miniszterelnök régi alkotimányihü cseh, viszont gróf Czer­nin az alkotmányhü német pártnak régi tag­ja. A királynak Tisza által a regnikoláris bizottságban tett kijelentését egyetlen osz­trák államférfiú sem kifogásolja, mert kü­lönben vagy az utóbbinak, vagy Tiszának távozni kellene helyéről. Tisza és a vezető osztrák politikai tényezők között teljes és tökéletes a harmónia. Mindamellett az ellen­zék Czernin ismert régebbi kijelentése miatt a legélesebben támadni fogja a par­lamentben az uj külügyiminisztert. Vállalok és készítek: '25P" üvegezést, gittjavitást, képek kere­tezését, uj ablak-készitését, famun­káknak enyvezését és javítását. rinhA Pál öveges Horváth Mihály-u. 7. LSUUU rdl, (Biongrádl-lalisríhpl. birpalotáji laiUatf. Hívásra üvegezni házhoz és vidékre azonnal megyek. Jön! Cirkusz Wolfson. A világ legnagyobb attrakciója. Előkészületek a koroná­zásra. Bécs, december 23. Gróf Tisza István miniszterelnök az osztrák kormány utján. Weissklrchner polgármestert meghívta a koronázási ünnepélyre. A miniszterelnök erre vonatkozó leelében azt mondja, hogy a magyar kormány különös súlyt vet arra, hogy Béos város polgármestere őfelségeik­nek a szent koronával való megkoronázá­sán üdvözölhesse. Weisskirchner polgár­mester köszönetéit fejezte ki azzal, hogy a meghívást elfogadja. Budapest, december 23. A délelőtt fo­lyamán a főrendek és képviselők, akik a korona viteléivel, illetőleg kiséretével bízat­tak meg, együttes ülést tartottak. A koro­nát tartalmazó vasláda vitelével a képvise­lők közül sorshúzás utján gróf Csáiky Gusz­távot, gróf Eszterházy Móricot, Kobek Kor­nélt és báró Ghillány Sándort biztaák meg. A főrendek között sorshúzás nem volt, mert a főrendek már a választás alkalmával ki­jelölték a vasládát vivő főrendeket. Budapest december 23. A. koronázás alkalmával a református egyház vezető férifiai közül gróf Dégenfeld József főgond­nokot, Kenessey Eleket és Balthazár Dezső püspököt a Ferenc József-rend nagykereszt­jével, Boer Elek egyetemi tanárt udvari tanácsossággal tüntetik ki. Háborús Igazságok. (Sóját tudósítónktól.) A gyermek a hold felé nyújtja a kezét, mert még nem tudja, mi a távolság; a gyertya lángjába kap, mert nem ismeri, mi a veszedelem. A népek a nagy történésekkel szemben olyanok, mint a kis gyermekek. A mozgósításkor mintha felborult volna minden, aztán a 'háborús lelkesedés elhomá­lyosította a népeik ítéletét. A nagy távolsá­gokat könnyen elérhetőknek tüntette föl a csalogató remény délibábja. Tudtuk-e akkor, hogy mi a veszedelem? Az elvonuló menet­századokra virágeső hullott. Az első napok­ban hitelre talált a hlir: Belgrád a mienk! De kevéssel utóbb jött az emlékezetes hiva­talos jelentés: Lemlberg még a mienk! Ekkor már kezdtük megismerni, mi a távolság és csakhamar megtudtuk azt is. mi a veszede­lem'. A forró háborús nyárban pár napig Aradon voltam. A főtéren, a városháza előtt nagy tömeg várakozott: fiatal leányok, vi­rágbokrétás úriasszonyok, férfiak. A lelkes tömeg közé vegyültem. Déli tizenkét óra volt. Megtudtam, hogy a tüntető üdvözlésre készülő közönség a mostani román trónörö­köst várja, akinek erre az időre jelezték ér­kezését. Elmúlott már egy óra is, az ifjú román főherceg automobilja késett, de a tö­meg türelmesen kitartott a városháza előtt. A Hungária-kávéházban az asztalok tetején állottak az emberek, az uton izgatott ember­kordon vont sorfalat. Végre az állomás felől hatalmas éljenzés zúgott felénk: a fiatal fő­iherceg kiséretével megérkezett. Felejthetet­len jelenet volt. Amikor a román trónörökös automobilja a tüntető tömeg sorfala között elrobogott, gyönyörű leányok, lelkes úri­asszonyok virágokat szórtak felé. menny­dörgő éljen! és szetreaszka! harsogott fel. A román trónörökös kedves mosollyal fo­gadta az üdvözlést. Ebben a pillanatban mindannyian meg voltunk győződve arról, hogy Románia egyik leghűbb szövetségesünk lesz. A lelkesedést növelte a román trón­Az uj külügyminiszter nyilatkozata. — Hive a 67-es kiegyezésnek és a parifás alapján áll. —

Next

/
Thumbnails
Contents