Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-23 / 305. szám

J Az elsőrendű élelmi cikkek forgalma Szegeden 1916-ban (Saját tudósítónktól.) Közeledvén az év vége, érdekesnek láttuk, hogy egységes képet adjunk olvasóinknak arról, hogy az elsőrendű élelmi cikkekből mennyi jutott 1916íban Szegednek. A legnagyobbak közül négy kereskedőt szólaltatunk meg erről a témáról. Természetes, bogy az alább következő menvnyiségeken fölül is érkeztek Szegedre a kérdéses élelmicikkekből küldemények, mindaz, ami itt következik, mégis részletes rajzát adja a helyzetnek és tanulságos is. Pulltzer Sándor, a Beregi-cég üzletvezetője a következőket mondta: — Lencséből és borsóból mi 15 vaggont kaptunk békében évenkint. Az árukat legnagyobb részben Oroszországból és Keletporoszországból szállították. A háborús állapotok természetes következménye volt, bogy a szállítások megszűntek. A mult évben ugyanezekből az árukból már csak .három vaggon érkezett, ebben az évben pedig teljesen megszűnt a lencse- és borsó-behozatal, telhát ez a két élelmicikk egyszerűen eltűnt a piacról, — A babot a kormány a Haditennénv részvénytársaság utján rekvirálta, igy az ebben az évben szintén nem juthatott közfogyasztásra. Jelenleg mindössze két vaggon bab van raktáron nálunk, azonban ez is a városi közélelmezési üzemé. A közélelmezési üzemnek engedte át a Haditennénv. — Burgonyával cégünk nem foglalkozott, igy arról felvilágosítással nem szolgálhatok. — A kölesből évenkint 14 vaggonnal kaptunk. Tavaly még jött 6 vaggon köles, az idén azonban ezt is rekvirálták és igy a köles Is elmaradt a piacról. — Cukorból 250 vaggont kaptunk évenkint. Tavaly már csak 155 vaggon érkezett, az idén pedig 60 vaggon. A cukorközpont néhány hónapja csak törvényhatóságok részére utal ki oukort, azóta mi nem kaptunk. Az a mennyiség van itt, ami a hatóság részére érkezett, amely nálunk raktározza be az érkező árukat és az ő diszpozíciói szerint osztjuk mi el. A háborús állapotok végéig már nem is valószínű, hogy ez a helyzet megváltozzék. Szécsi Izsó a kővetkezőket mondta: Lencse, borsó és rizs, mint külföldi termények, már majdnem két éve teljesen hiányzanak. Ami van is, rekvirálták a Haditermény részvénytársaság utján, amely csak a katonaság igényeit tudja ezekből-kielégliteni. — A burgonyával ebben az évben már a burgonyaközpont foglalkozik. Tudomásom van róla, hogy a Szegedre érkezett burgonyát a közönség nem a saját, hanem állati élelmezésre fordította. Ez lesz az oka, iha tavasszal hiány lesz a burgonyában. — Cukorból azzal együtt, amit a hatóság adott át, mintegy öt vaggont kaptam ebben az évben. — Kölesből, arnig szabad volt a köles forgalma, öt vaggon érkezett a részemre; azóta csak fél vaggonnal kaptam a hatóságtól. Elmondta még Szécsi Izsó, hogy a jegyrendszert sokkal praktikusabb lett volna a lisztkönyvek rendszere szerint megcsinálni. Hiszen cukorra, petróleumra stb. igv is keJön! Cirkusz Wolfson. A világ legnagyobb attrakciója. reskedőkhöz. címzett utalványok szólnak. Legalább ezt kellene beszüntetni; ehelyett jobb lenne egy hónapra érvényes utalványokat kiállítani, amellyel a közönség álhoz a kereskedőhöz menne, aki rendelkezik azzal az áruval. Fenyő Mátyás igy nyilatkozott: Lenese Magyarországon főleg Erdélyben terem, de ott is olyan csekély mennyiségben, hogy a termelők saját szükségleteinek ellátására sem elegendő. Lencse igy nem került piacra és remény sincs rá, hogy piacra kerüljön, különösen a román invázió után. — Babból igen szép termés volt az-idén, ám a Haditermény rekvirálta. Én magam nem árusítottam babot, de bizonyos, hogy a piacra került mennyiség legnagyobbrészt biztosította a közszükséglet kielégítését. — Burgonyából a központ megalakulása előtt mi nagyobb kötéseket csináltunk, de a román betörés és szállítási viszonyok miatt a szállítás nem történhetett meg. Még a központ megalakulása előtt sikerült mintegy 15 vaggonnal ieszállittatnii és azt kicsinyben, a maximális áron elárusítani. A központ megalakulása után azonban minden kísérlet, hogy a megvett burgonyát Szegedre szállíttassuk, meghiúsult, mert a központ csakis hatóságoknak adott szállítási engedélyeket. A burgonyaközpont a cégünk által megvett burgonyára végül is szállítási engedélyt adott a városnak és igy sikerült még mintegy 25 vaggon burgonyát Szegedre hozni, amelynek kiárusításával a város természetesen bennünket bizott meg. Még jönni kell körülbelül 19 vaggon burgonyának. Ez azonban főleg rekvirált és kis tételekből áll, a melyeknek összeszedése és ideszállitása nagyobb munkát igényel. •— Rizs egyáltalán nem volt. Kölest az év elején kaptunk egy vaggonnal, a rekvirálás óta a hatóság átadott árusításra három mázsa kölest. Ezt kicsinyben, hatósági utalványok alapján árusítottuk ki. — Cukorból ezelőtt havonkint 30 métermázsát kaptunk. Mióta csak hatóságok kapnak cukrot, 7 métermázsa cukorhoz jutottunk. Szintén kicsinyben és utalványra árusítottuk ki, Uoffmann János ezeket mondta: Még az év elején megbízást kaptam a várostól, hogy a Haditerménynél, amelv a szegedi közélelmezési üzem kérései elől .többször kitért, szorgalmazzam ezek elintézését. Azonban én is csak azt az értesítést kaptam, hogy a rekvirált lencse- és borsómennyiség a hadsereg szükségletéit sem fedezte. Ezi a két cikk ebben az évben egyáltalán nem került forgalomba, az én üzletem utján sem. — Az év elején kölesből meglehetősen nagy forgalmat csináltam. Mintegy 2000 métermázsán felüli mennyiséget kaptam, de akkor ezi nem kellett Szegeden. Mióta rekvirálták a kölest is, csak 50 métermázsa érkezett Szegedre a Haditerménvtől. Árpakásából 50 zsákot kaptunk. Érdekes, bogy a Haditermény ezt a cikket is csak igen nevetségesen minimális mennyiségben bocsátja a közönség rendelkezésére, holott a hadsereg ezt egyáltalán nem, vagy csak aligalig használja. ; — A burgonyában már sokkal kedvezőbb a helyzet. Eddig mintegy 52 vaggon burgonya érkezett Szegedre és báró Kürthy Lajos megígérte, hogy még további 50 kocsi érkezik. Ezenkivül mintegy 19 vaggon burgonya már útban is van. — Bab szintén kielégítő mennyiségben van. Ebben nem fogunk nékiilözni. amint nem nélkülöztünk eddig sem. — Cukorból az év folyamán mintegy 500 mázsa érkezett hozzám. Most kaptam 11 mázsát a hatóságtól és 10 és fél mázsát az egyik cukorgyártól. * ' íí鮫á, 1916. (teífrmbér ». Szeged - a Norddeutsche Allgemeine Zeitungban. A N. A. Z. tudvalevőleg a német birodalom külügyminiszterének szócsöve és a birodalmi kormány félhivatalosa. Ebben a vb lágszerte nagy suiylyal rendelkező lapban jelent meg Branca Oerbard tollából egy m** gyarszeretettől átitatott cikk, amely színesen irja le szép Alföldünket, megértéssel tárgyal" ja szokásainkat és foglalkozik — Szegeddel is. A cikknek Szegedre vonatkozó része a következő: Mai programunkon még rajta volt * tiszta magyar Szeged, százbuszezer lakosával, az ország második legnagyobb városaLakói nem világvárosiak, mint a budapesti' ek, nem német származékok, mint amilye nekik el a Bánátban Ifeellend megismerkednünk, hanem hamisítatlan, tiszta ősmagyarok. De éppen a Szegeden töltött nap volt amely a legtisztábban mutatta be nekünk azt a lelkes rokonszenvet, amellyel a magya1' nép irántunk, németek iránt, viseltetik. Mert sem a fontolgató politika, sem az ugyanazon vérbeliekhez való ragaszkodás volt az, árrá ebben a színmagyar városban oly ujjongó, mondhatni fejedelmi fogadásban részesített bennünket. A mi katonáink hűséges fegyveres bajtársiassága minden egyes szegedinek átment a vérébe és a „németek" (igy a német szövegben is. A i'ord.), mint a szövetséges nép képviselői szerepeltek előttük, azon szövetséges népéi, amelynek a .császárát, mint a saját királyuk leghűségesebb barátját szeretik és tisztelik inindeuiit.. A polgármesternek ós az egész 'hatóságnak oly meleg fogadása, a város gyönyörű fekvése a széles és hajózható Tisza mellett, értékes muzeuma, az erősen virágzásnak induló ip.artelepek, mind-mind fennébben dobogtatták ugyan a szivünket, de az az öröm, amellyel körkocsikázásunkon az egész lakosság üdvözölt, az az ujjongás, amellyel körülrajongott bennünket, amikor a szegedi hölgyek meghívására szöget vertünk a vashonvédbe, mégis a legszebb, a legmegragadóbb volt. Egy kollegámmal itt egy ideig betű' zerinti értelemben ugy be voltunk ékelve, hogy sem előre, sem bátra nem bírtunk é» miután két hónapra szánt összes névjegyeimet elszedték tőlem és számtalanszor aláirtam a nevemet, egy Magyarországra szóié éljenzésben törtem ki és felhasználtam az al" // kaimat, bogy .gyors meneküléssel (az el»° életemben szép leányok elől) fürdőbe jussak, nem ugyan a Tiszába, hanem a szép gőzfürdőbe, ami hivatalos napirendünk befejezés® volt. Amikor este félkilenc órakor ismét kocsira szállottunk, még az egész város talpon volt és egy nyitott ablakból kibán,gzott 0 zongorán a „Wacht am Ríheinl" Éjjeli eg>' óráig ültünk a szálloda előtt virággal disz®' asztalok mellett, siirü néptömegtől körülvéve amely minden „Hoch"-ba és „Éljen"-be lelke" sen belevágott. Jön! Cirkusz Wolfson. A világ legnagyobb attrakciója.