Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-17 / 299. szám

Szeged, 1916, december 17. DELMAGYAKOKSZA8 7 HIREK oooo Németországi lapok Striegl József előadásáról Ismeretes, hogy Striegl F. József tanár, a Délmagyarország kitűnő munkatársa előadást tartott Berlinben ós Stuttgartban. Az előadás előrelátható sikeréről beszámoltak már a budapesti ás a szegedi lapok, alább szemelvényeket közlünk abból, hogy a nagy német lapok miként fogadták. Bevezetőid meg kell még jegyeznünk, bogy a szemelvények ép oly bőséges okulásul szolgálnak nekünk, mint Striegl értékes előadása a neme teku-ek. Berliner TagcMalt: Magyarországról, annak kereskedelméről és iparáról beszélt Striegl F. József tanár, aki Berlinben sem ismeretlen, a Verein Berliner Kaivfleute und Industrioller tagjai előtt. iAz előadó azon reményének adott kifejezést, bogy Németország és Magyarország- mostani fegyveres bajtársiasságából a béke annyira sóvárgott idején gazdasági téren is barátságos viszony fejlődik. Ez azonban csak az egy más-ismerés alapján lehetséges. A. magyarság megismertetésére Striegl tanár szemléltető képét nyújtotta -a magyarság jellemének ós lelkének. A történelemből és a népóletből vett képekkel világította meg nemcsak a magyarság jel lomének a fény-, hanem annak árnyoldalait- is. (Ezzel kapcsolatban ismertette a magyar iparost, akiben megvan a kellő kézügyesség, de hiányos a kereskedői seelleme, az úgynevezett spiritus meroatoris. Sok, magyar iparosnak a fő törekvése, bogy egy kis földhöz jusson, mert talán sehol sincsen annyi imádója a rögnek, mint ép Magyarországon. A magyar kereskedő sem játssza még a közélet terén azt az előkelő szerepet, amit a német kereskedő. A továbbiakban Striegl tanár statisztikai adatokkal alátámasztva ismertette a magyar imiport fejlődését, amiből a német kereskedők értékes utmutatást nyertek arra Gutenberg uj találmánya. * A hüvosvölgyban találkoztam Gutenberg Jánossal. Padon ült, újságot olvasott, Mainkból vagy Kölnből valót. Egykori are-képek é« metszetek után esak annyit állapítottam meg, hogy messzi vidékről jött iparosember. De nem tudtam, kicsoda. Mellé telepedtem és bogy valamivel keedjem, kíváncsian kérdeztem: — Ha megengedi... én nem tudok olvasni., mit ár az újság? — Nem szégyelli magát, bsurtáom! — emelte rám a szemét neheztelően. — Gutenbergnek, a ny-omtatot betű feltalálójának teszi ezt a valló- . mást! Röstelkedtesn. — Tetszik tudni, — mondtam — minket esak írásra tanítottak. Olvasni nem kell tudni. Az olvasás akadály az előrejutásban. Ismertem egy politikust, aki mindig olvasott és sokat tudott. Jött egy másik politikus, aki sohasem olvasott- és amazt k-i akolbólította a közéletből. Szegény most azzal tengeti napjait, hogy fi*t&l képviselőket és tudósakat tanít helyesírásra. — De az irók csak olvasnak! — Hogyne! Mindegyik elolvassa azt amit ir. ön sokat olvas, mester? — Nem túlságosan. Nélia ugyanis lelkiismereti gyötrelmeim vannak. Az az érzésem, nézve, mily ipari cikkekből lehetséges -fokozottabb német import Magyarországba. Előadása végén a szónok szemléltető kópét nyújtotta a modern Magyarországnak s azon reményének adott kifejezést, bogy a liáboru után a saját szemükkel fogják megnézni a szép Magyarországot. iA nagyszámú hallgatóság, amelyben a parlamenti képviselői: egész sora volt. viharos tapsokai hálálta még Striegl tanár fejtegetéseit. A Vossische Zeitung „Magyarország és Németország" eimen emlékezik meg Striegl előadásáról és a többek -közt ezeket irja: — A Verein Berliner Kaufleute und In dustrieller helyiségében Striegl F. József szegedi magyar tanár tartott előadást. Hangsúlyozta/amit a háború folyamán gyakrabban hallottunk, a magyaroknak Németország ég a németek iránt való szeretetét és tiszteletét. A temperamentumos magyar nép, kétségtelen önbecsülését ás földiéi jellemét iparkodott a németekkel a psichologiai és történelmi alapon megismertetni és megértetni. .Kifejezésre juttatta egyúttal afölötti élénk panaszát is, hogy milyen tájékozatlanság uralkodik Németországban az ő hazáját illetően. Ezen állitását- Striegl tanár mindenesetre igazán tragikomikus élményeivel támogatta, amiket ő maga élt át. Végül Striegl tanár statisztikai adatok alapján kedvező képét adta azon gazdasági vonatkozásoknak, amelyek -a jövőben Németország és Magyarország között lehetségesek. Stuttgart legelőkelőbb lapja, n Schivahischer Merkúr: Csütörtök este Striegl F. József, szegedi magyar tanár nagyszámú hallgatóság előtt a Hotel Silber nagytermében előadást tartott Magyarországról. Dr. Hauff gyártulajdonos üdvözlése után a szónok körülijeiül a következőket mondotta: — Németország előreláthatóan beláthatatlan időkre rá lesz utalva a berlin—bagdadi népek útjára. Ennek következtében Németország (fontos érdeke arra törekedni, hogy ,ama népek, amelyek ezen ut mentén laknak, Németország iránt barátságos érzésekkel viseltessenek. A középhatalmak közt jelenleg fennálló viszonyt a jövőben fenn kell tehát tartani, sőt mélyiteni. M agyarmégsern kellett volna föltalálni a nyomtatott betűt. Nem gondolja? — Hát van benne valami. Tudja, mester, mióta nyomtatott hetük vannak, az emberek túlnyomó része a más fejével gondolkodik. Ami nem volna baj, ha cjupa okos ember irma. De ez minálunk nem probléma, mert mint mondtam: minálunk, hála istennek, nem olvasnak áz emberek. — Másutt meg tulzá-sba viszik a dolgot. Gondolkodtam is rajta, hogyan lehetne visszacsinálni a találmányomat vagy legalább is korrigálni rajta. Mert nézze, annak seimmi értelme nincs, hogy minden szamárságot kinyomtassanak. De tehet róla az a szarnál-, .aki kinyomtatja? Nem. Az egyszerűen velem takarózik. Bűntársnak érzem magam, kedves barátom. Ha émelyitő szerelmi históriát, undok rémregényt, ostoba újságcikket, komisz verset olvasok, azt mondom magamban: János, János ennek te vagy az oka. Te kényszert,tettél derék embereket, akik igen jó suszterek lettek volna, hogy tollat vegyenek a kezükbe. Feldúltam az emberiség nyugalmát, ártatlan lányok szivét megmérgeztem, kerítő regényekkel tisztességes nők lelkét megrontottam, marhákból tudósokat csináltam. Elég volt ! Bűnös vagyok. Ki mit elrontott, jóváteheti. — De hiszen a nyomtatás ugy elterjedt... — Kitaláltam egy sokkal tökéletesebb rendszert. Ez lesz .aztán a vívmány! Hallgasson i3é. országon mindenki lehetetlennek tartja", bogy ez a rettanetes küzdelem és harc közös érdekünkért a forrón kívánt béke idején nyomtalanul át adassék a feledségnek. Az összekötő utat már most kell keresnünk. Ennek kapcsán Striegl tanár a magyar bevitellel foglalkozott és felhívta a német kereskedők és iparosok figyelmét azokra a cikkekre, melyekre Magyarországnak szüksége vau és megadta a mértékét is, mennyire lőhetne ebben Németország részes. A magyarokkal való érintkezés szempontjából fontosnak tartja, mert az őszinte barátság jele, hogy lehetőleg magyar köriratokkal és árjegyzékekkel forduljanak a 'magyar kereskedőkhöz. A személyes érintkezés terén azonban a német kereskedőnek és iparosnak nem lesznek nehézségei, mert .Magyar-ország liusz milliónyi lakosa közül töb mint negyedfél millió birtokában van a német nyelvnek. Végül az előadó rokonszenves és plasztikus képet nyújtott Magyarországról, azon reményének adva kifejezést, hogy hallgatói közül minél többén, fogják meglátogatni a szép Magyarországot. Magyarországon a német kereskedelem és ipar, a német vállalkozás é. tőke számára még tág tér nyilik. Azonban nem -zabád megfeledkezni arról, hogy a német kereskedelem és ipar azt kell, hogy főfeladatának tekintse, hogy a kevésbbé fejlett magyar ipart és kereskedelmet kiegészítse, de nem szabad azt cl-, vagy éppenséggef agyőnnyomnha. lAz előadás élénk tetszésre talált. Körülbelül ugyanígy ir az előadásról a Stuttgartéi• Neues Tagblatt és a Württemberger Zeitung is. — Időjárás. Változékony, hűvös idő várható, helyenként, inkáid) csal: északon és keleten csapadékkal. PROGNÓZIS: Változékony, hűvös. Északon és keleten sok helyütt csapadék. — A főrendiház pénzügyi bizottságának ülése. Budapestrőt jelenti tudósitónk : A főrendiház pénzügyi bizottsága báró Márkányi Frigyes elnöklésével ülést tartott. Radvánszky Albert ismertette a külkereskedelmi Olyan nyomtatógépet szerkesztettem, aiuely csak .a gondolatra reagál. Hiába gőz, villany, kézierő! A gép csak akkor indul meg, ha a motorában elhelyezett finom, érzékeny lamezra gondolatok Íródnak. — Ugyan! .— kételkedtem — a lemez állapítja meg, hogy ki okos és .ki ostoba? — Igen, a lemez. Abból indultam ki, bogy az igazi, erős gondolatnak villamos kisugárzása van s a lemez csak a legintenzívebb sugarakat fogja fel. — Óriási! Kezdem érteni. És ön sikert remél? — Képzelje cl, hogy megvan a szabadalom és az emberek tudják, hogy olyan nyomtatógép van, amely csak okos emberektől fogad el — bogy is mondjam! — szeleimi muníciót. Ki fog azután régi gépekből kikerült nyomtatványt olvasni? Mihelyt munkába kezd az én gondol,atszedőgépem, vége az áltudománynak, a szókkal való üres játéknak, a széllel bélelt irodalomnak. Vége a tudomány oroszlánbőrébe bujt szamarak uralmának, a fecsegő újságírásnak. Nos, -ezzel csak levezekleui bűneimet? — Bizonyára. A találmány méltó egy Gutenberghez. De engedje meg mester, attól tartok, óriási harcok törnek majd ki, az ostobák fognak .küzdeni ellene sé az ostobák nagyon erő se-k, mert övék a többség. — Gondolja! — töprenkedett. — És föltéve, hogy egészen tökéletes az ön